503 talált állásfoglalás az engedély kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzatnak több gépjárműve van, amelyeket ingyenesen használatra átadott a fenntartása alatt álló intézménynek. A gépjárművek költségeit nem az önkormányzat fizeti, hanem az az intézmény/szervezet, amely használja azokat. Azonban a kötelező biztosítási díjról szóló számla az önkormányzat nevére szól. Ennek arányos részét (az adott gépjárműre szóló részt) az önkormányzat továbbterheli (nem az ingyenes bérbeadás járulékos költségeként) az intézményre/szervezetre. A számlán az önkormányzat számítson fel 27% áfát, vagy nem? A biztosítótól kapott számla áfamentes.

Kérdés:

Az önkormányzat a tulajdonában lévő tóba halat telepített, de a nagyarányú szaporodás miatt most ritkítani kellett a tóban a halállományt, ezért a felesleget értékesíteni kívánja. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy halat értékesítsen az önkormányzat, kell-e hozzá bárminemű külön engedély? Önkormányzatunk áfaalany, milyen adókulccsal adózik a halértékesítés?

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Kérdés: Önkormányzatunk haszonbérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérleti díj megfizetése nem történt meg határidőben, ezért fizetési meghagyást kértünk. Az eljárás során a közjegyző részletfizetést engedélyezett az adósnak 23 havi törlesztőrészletben. A késedelmi kamat megállapítása a jogosult feladata. A késedelmi kamat megállapítása során a kamat alapja a számlában szereplő teljes bérleti díj összege lesz mindaddig, amíg a teljes tartozás rendezésre nem kerül, vagy a részletfizetésekkel csökkentett tőke összegét kell figyelembe venni az egyes kamatszámítási időszakokban?

Kérdés: Milyen jogszabályi feltételei vannak egy önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv esetében saját tulajdonú gépjármű bérbeadásának? A bérbevevő egy másik államháztartáson belüli szervezet lenne.

Kérdés: Önkormányzatunk elektromos háromkerekű triciklit vásárolt, melynek végsebessége 45 km/h. Motortípusa: kefe nélküli egyenáramú motor. A vezető része fedett borítással rendelkezik. Milyen főkönyvi számra kell könyvelni? Gép-berendezésként vagy járműként szükséges a könyvekben szerepeltetni?

Kérdés:

A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Kérdés:

A talajterhelési díj esetében alkalmazható-e az Art. 221. §-ának (2), illetve a (3) bekezdése? Amennyiben nem, milyen eszköz lehet az önkormányzati adóhatóság kezében, amellyel szankcionálni tudja a bevallás és megfizetés elmulasztását?

Kérdés:

Önkormányzatunk személygépkocsit vásárolt. Ezen autó cégautó-fizetési kötelezettség alá esik. Az autót használatba adja (térítési díj nélkül) költségvetési szerv vagy civil szervezet részére. Forgalmi engedélyben bejegyzésre kerül a költségvetési szerv, illetve civil szervezet üzembentartóként. Kit terhel ebben az esetben a cégautó-fizetési kötelezettség?