Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott értékvesztés elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Értékvesztés

Kérdés: A követelésre (nem közhatalmi bevétel) korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során? A pénzügyi teljesítés dátumával kell az értékvesztés-visszaírást könyvelni?
Részlet a válaszból: […]összegű.A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékvesztését, illetve annak visszaírását az Áhsz. 53. §-a (6) bekezdésének e) pontja valóban egyértelműsíti, mely szerint az értékvesztését, illetve annak visszaírását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni.Az Áhsz. 18. §-ának (3)-(6) bekezdései alapján a közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések (Áhsz. 1. § 5. pont) értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható, az értékvesztést, illetve annak visszaírását nem kell tételesen meghatározni.Abban az esetben, ha a korábban elszámolt értékvesztés mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést, és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. Az értékvesztés, valamint annak visszaírására vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv belső szabályzatában, értékelési szabályzatában határozza meg. Az értékvesztésre, illetve annak visszaírására javaslatot készítenek, a javaslat elkészítéséért felelős személy nevét, a javaslat jóváhagyására jogosult személy nevét a belső szabályzatban határozzák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4556
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Közfoglalkoztatottak által előállított termények értékesítése

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
Részlet a válaszból: […]értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.Az Áhsz. alapján tehát az Szt. 56. §-a (2) bekezdésének előírását alkalmazni kell az államháztartás szervezeteinek is. Az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a minősítéskor a készlet felhasználása, értékesítése kétségessé vált, az ismert piaci értéken nem értékesíthető, akkor év közben a felhasználás, hasznosítás, értékesítés előtt értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztéssel csökkentett, ismert piaci áron értékesíthető külsősök felé a termény, és ezen az áron kell átadni a konyhának is.Az Áhsz. 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Szt. 50. §-ának (4) bekezdését alkalmazni kell a költségvetési szférában is. Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. Ebből a szabályból következően, ha az önkormányzat a konyhának térítés nélkül adja át a saját termelésű készletét, azt a konyha nem veheti be magasabb áron, mint a piaci érték, ezért nem kerülhet bele az étkezési térítési díjakba, illetve a konyha által főzött étel önköltségi árába a nyersanyag a piaci árnál magasabb összeggel.Véleményünk szerint szociális alapon kiadott termények esetében is a felhasználás előtt kell elvégezni a piaci értéken[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3988

3. találat: Értékvesztés

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszból: […]meghatározható, az értékvesztést, illetve annak visszaírását nem kell tételesen meghatározni.Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont kötelezettek státuszuknak megfelelőenA) a folyamatos működésükben korlátozott adós,B) folyamatosan működő adósszerinti csoportosításban kell részletezni.A folyamatos működésükben korlátozott adósokat a következő csoportosításban kell részletezni:a) felszámolás alatt lévő,b) csődeljárás alá vont,c) végelszámolása alatt lévő,d) jogutód nélkül véglegesen megszűnt.A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani:a) 90 napon belüli,b) 91-180 napos,c) 181-360 napos, ésd) 360 napon túliminősítésű kategóriákra.A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések, valamint az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékvesztését, illetve annak visszaírását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni.Abban az esetben, ha a korábban elszámolt értékvesztés mértéke nem éri el tárgyévi értékvesztés összegét, akkor a tárgyévi elszámolandó értékvesztés összegének meghatározása során figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést, és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni.A követelések év végi egyedi értékvesztésének számviteli elszámolására példa:1. Bevételi előirányzatok elszámolásaB) Költségvetési számvitel- eladási ár áfa nélkül 001 09/52/1 09/53/1- kiszámlázott áfa 001 09/406/12. Számlázott (készpénzért értékesített) eladási ár adóköteles tevékenységhez kapcsolódóan kiszámlázott áfávalA) Pénzügyi számvitel- e/bevétel áfa nélkül 3515 92312-92314- kiszámlázott áfa 3514 3642B) Költségvetési számvitel- eladási ár Hköv-ként áfa nélkül09/52/2109/53/21 0041- kiszámlázott áfa Hköv-ként09/406/21 00413. Év végi kapott információ szerinti százalékos mértékű értékvesztés elszámolásaA) Pénzügyi számvitel- e/bevétel áfa nélkül 8452 35852- kiszámlázott áfa 8452 35842B) Költségvetési számvitel- eladási ár Hköv-ként áfa nélkül0041 09/52/2109/53/21- kiszámlázott áfa Hköv-ként0041 09/406/21Év végén korábbi egyedi értékvesztés visszaírására példa:1. Bevételi előirányzatok elszámolásaB) Költségvetési számvitel- eladási ár áfa nélkül 001 09/52/1 09/53/1- kiszámlázott áfa 001 09/406/12. Év végén kapott információk szerint a korábban elszámolt értékvesztés bizonyos százalékának visszaírása indokolt, mely tartósnak és jelentősnek minősülA) Pénzügyi számvitel- e/bevétel áfa nélkül 35852 92332- kiszámlázott áfa 35842 92332B) Költségvetési számvitel- eladási ár Hköv-ként áfa nélkül09/52/21 09/53/21 0041- kiszámlázott áfa Hköv-ként09/406/21 0041A kötelező egyezőségeket az Áhsz. 17. számú melléklete tartalmazza."1. A költségvetési számvitelen belül a gazdálkodási szabályokból adódóana) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető előirányzataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kivételével a 05. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási számlákon belül az előirányzatok nyilvántartására vezetett (1-es végződésű) számlák egyenlegét nem haladhatja meg a költségvetési évben esedékes kötelezettségek (a 0021 és 0022 nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) és a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege,b) a 05. és 09. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3942
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Értékvesztés elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályozni az értékvesztés elszámolását egy GAMESZ-nek? Mikor alkalmazhatja a csoportos, illetve egyszerűsített értékelési eljárást? Hogyan kell meghatározni az egyes minősítési kategóriákat?
Részlet a válaszból: […]is alkalmazhatják eltérés nélkül. Kis összegű követelésnek a 100 000 Ft-ot meg nem haladó követelést kell tekinteni. A több éve halmozódó tartozás esetén figyelni kell, hogy a vevő tartozása nem lépi-e át a 100 000 Ft-os értékhatárt, mert ebben az esetben már egyedileg kell a vevőkövetelést értékelni.A kis összegű követelések minősítésére, a kategóriák meghatározására és az elszámolt értékvesztés mértékére vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi előírás.Az értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelésbeszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.Ha például korábbi évek tapasztalatai alapján az éven belüli kis összegű tartozások közel 100%-os arányban megtérülnek, akkor a szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyévben keletkezett követelésekre nem számol el értékvesztést. Ha a két éve fennálló követelések megtérülési aránya kb. 80%-os, akkor erre a csoportra 20%-os értékvesztést számolnak el. A Ptk. szerinti 5 éves elévülési időre figyelemmel az öt éve fennálló követelésekre már mindenképpen 100% értékvesztés elszámolása indokolt.A közhatalmi bevételekre és az adók módjára behajtandó kis összegű követelésekre vonatkozóan az Áhszr. 18. §-a sajátos szabályokat határoz meg. Az Áhszr. előírásai szerint a csoportos értékelést kizárólag az egységes rovatrend B31 jövedelemadók, B32 szociális hozzájárulási adó és járulékok, a B33 bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34 vagyoni típusú adók és B35 termékek és szolgáltatások adói rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelésekre alkalmazható. Ilyen követelései a GAMESZ-eknek általában nincsenek. A vagyoni típusú adók tekintetében az önkormányzatoknál lehetnek ilyen bevételek. Az egyszerűsített értékelés alá vont adókövetelésekre vonatkozó szabályokat ennek alapján a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3916
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Egyszerűsített értékelési eljárás keretében értékvesztés elszámolása

Kérdés: 2014-ben az új Áhsz. szerint az önkormányzatoknak a közhatalmi bevételeik (helyi adók) utáni egyszerűsített értékelési eljárással elszámolt értékvesztést negyedévente vagy évente egyszer év végén kell elszámolniuk, könyvelniük?
Részlet a válaszból: […]kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési évekre vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.Az Áhsz. 53. §-a (6) bekezdésének e) pontja szerint a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3829
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Vevők minősítése, az értékvesztés meghatározása

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?
Részlet a válaszból: […]költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem jár eredménnyel". Az Szt-vhr. 31. §-ának (2) és (3) bekezdése követelések értékvesztésének elszámolásához az alábbi útmutatást adja: "... értékvesztést kell elszámolni ... a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű". Követeléseknél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1860
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Térítési díj előírása követelésként

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?
Részlet a válaszból: […]jogszabályban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjak, a helyi adók, az illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);" Az idézett rendelkezés értelmében a követelést elő kell írni. A jelzálogbejegyzés a követelés behajtására tett intézkedés eredménye. A gazdasági esemény elszámolásánál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1790
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Követelés értékvesztésének rendezése a követelés kiegyenlítésével

Kérdés: A követelések értékvesztése számlának 2006. január 1-jén nyitóállománya van. A követelés az év folyamán teljes összegben rendeződik. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszból: […]értékvesztés visszaírása T 59525 - K 41236 értékvesztés visszaírásával összefüggő tőkeváltozás elszámolása T 4122 - K 28... követelés kiegyenlítésével
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1391
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Visszterhesen adott lakáskölcsön értékvesztésének főkönyvi számlái

Kérdés: A központi költségvetési szervnek melyik főkönyvön kell szabályosan elszámolni a dolgozóknak visszterhesen adott lakáskölcsön-állományra év végén elszámolt értékvesztés összegét? (Eddig hivatkozást csak a 288-as főkönyvre találtam, de szerintem a 19-ben kellene könyvelni.)
Részlet a válaszból: […]befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni. Az év végi értékelés alapján értékvesztést a következő főkönyvi számlákon kell elszámolni: 198124 Államháztartáson kívülre nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök tárgyévi értékvesztése 198134
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1344

10. találat: Készletek hiányának és értékvesztésének elszámolása

Kérdés: Intézményünk befejezte raktára leltározását. A leltári eltérések könyvelésében bizonytalanok vagyunk. Hogyan számoljuk el a leltári hiányt, és mit könyveljünk a csökkent értékű elfekvő textilneművel kapcsolatban, ha azok értéke 612 000 forint, és az értékbecslő szerint legfeljebb az eredeti érték 70 százalékáért értékesíthető?
Részlet a válaszból: […]kártérítési kötelezettséget is megállapítanak, a kötelezettséget nyilvántartásba kell venni. T281 -K41231 b) Az elfekvő textilneművel kapcsolatban először azt kell megállapítani, hogy kell-e értékvesztést elszámolni. b) Az elfekvő textilneművel kapcsolatban először azt kell megállapítani, hogy kell-e értékvesztést elszámolni. Az Szt-vhr. szerint akkor kell értékvesztést elszámolni, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti eltérés jelentős összegű. Jelentős összegű eltérésnek tekinti a különbözetet az Szt-vhr. 5. §-ának 7. pontja, ha a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 805
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést