Követelés nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő gazdasági társaságtól (kft.) engedményezési szerződés keretében követelést vásárolt. Az ellenérték a követelés összegének 5%-a. A szerződés szerint a teljes követelés bizonytalan. A kft.-nek az adóssal szemben ingatlanhasználati díj jogcímen keletkezett a követelése. A tartozás 2020-tól áll fenn, a kft. által indított - a pénzkövetelés iránti - végrehajtás nem járt eredménnyel, az adós ingó, ingatlan vagyonnal, munkahellyel, bankszámlával nem rendelkezik. Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a követelést (a kft. által nyilvántartott érték vagy a vételár)? Ha a nyilvántartás szerinti értéken, akkor értékvesztést is kell könyvelni (hiszen a tartozás 2020 óta fennáll)? Hogyan történik mindezek számviteli elszámolása, könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A követelésért fizetett ellenértéket a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni. A vásárolt követelést a kifizetett összeggel egyezően, a vételáron kell nyilvántartásba venni a B411. Egyéb működési bevételek rovaton. Ha a vásárolt követelésre befolyt összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
Részlet a válaszából: […] Könyvelési teendő akkor keletkezik, ha 2022-ben lezárul a végelszámolás, és az önkormányzat nem kapja meg a teljes követelését, akkor el kell végezni a pénzeszköz veszteségként történő leírását. Az Áhsz. 15. mellékletének alapján a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Részlet a válaszából: […] a)-b) A kérdés szerint az ingatlant és az ingóságokat a közhasznú szervezet haszonkölcsön-szerződés alapján használhatja. Nem adják tulajdonba, nem történik térítés nélküli átadás. Így az ingatlant és az ingóságokat egyaránt a tulajdonos, az önkormányzat könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 12. §-ának (2), (8) és (9) bekezdése szerint a mérlegben a készleteken belül kell kimutatni többek között a befejezetlen termelés, a félkész termékek és késztermékek értékét. A befejezetlen termelés, a félkész termékek és a késztermékek között olyan saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha a közhatalmi bevételek között vannak olyan tételek, amelyek nem minket illetnek meg teljes egészében, egy része más szervezet részére beszedett közhatalmi bevétel? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közhatalmi bevételek egy bizonyos része nem Önöket illeti meg, hanem az más szervezet számára beszedett közhatalmi bevétel, akkor azt a részét, amely nem saját bevételük, nem lehet követelésként kimutatniuk (csak a saját bevételi részét) az Áhsz. szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Selejtezés, tárolási veszteség elszámolása

Kérdés: Milyen áron történjen a selejtezés, tárolási veszteség stb., illetve kivezethető-e tervezett önköltségen? Véleményünk szerint egyformán kellene kezelni az egyes növekedéseket és csökkenéseket is. Ha mégis tervezett önköltségi áron történik a kivezetés, akkor az év végi tényleges önköltség megállapításakor kell-e korrigálni a tervezett és tényleges önköltségi ár közötti különbség miatt?
Részlet a válaszából: […] A selejtezés, tárolási veszteség elszámolása nyilvántartási értéken kell, hogy történjen.Összköltség-elszámolás esetén a saját termelésű készletek minden változását a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Értékvesztés

Kérdés: A követelésre (nem közhatalmi bevétel) korábban elszámolt értékvesztést év közben vissza kell írni, amennyiben az pénzben ténylegesen befolyik az év során? A pénzügyi teljesítés dátumával kell az értékvesztés-visszaírást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 54-56. §-ai, valamint az Áhsz. 18. §-a szerint a követelések minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint "A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Saját termelésű készletek állományváltozása

Kérdés: Az önkormányzat a Start munkaprogram keretében előállított termékek esetében dönthet-e úgy, hogy év közben nem könyveli 2-es számlaosztályba a készletre vételt, hanem csak az 5-ösre könyvel, mivel a megtermelt dolgokat rögtön értékesíti, és így az év végi leltározás során esetlegesen megmaradt termékeket veszi csak készletre? Vagy minden esetben készletre kell venni, és rögtön az értékesítését is könyvelni? További kérdésem az lenne, hogy az előállított termény (pl. sárgarépa) önköltségét mikor, milyen időközönként kell megállapítani? Évente egyszer, utókalkuláció alapján? Ebben az esetben év közben a folyamatos értékesítés milyen áron lehetséges? Vagy az önköltséget havonta kellene megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Összköltség-elszámolás esetén a saját termelésű készletek minden változását a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell könyvelni.Állományváltozások:– növekedés: saját előállítás, többlet, hulladék, zárás visszavezetése befejezetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni bruttó módon a helyiadó-bevételeket, közhatalmi bevételeket, és hogyan kell lekönyvelni az új szabályozások szerint a negyedévente esedékes adókra vonatkozó amortizációt?
Részlet a válaszából: […] A helyiadó-bevételek, közhatalmi bevételek esetében – ahol a bevétel még nem érkezett meg -, mint folyamatban lévő adósokkal szembeni követelésnél, értékvesztést kell elszámolni. Amortizációról ebben az esetben nem lehet szó, hanem értékvesztés elszámolására kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.
1
2
3