Találati lista:
1. cikk / 885 Sorsjegy-értékesítés
Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
2. cikk / 885 Főzőkonyha üzemeltetése
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?
3. cikk / 885 Importáfa visszaigénylése
Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
4. cikk / 885 Vagyonkezelés megszűnésének elszámolása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A vagyonkezelésbe kapott telek egy részét az önkormányzat elvonta a vagyonkezelésből. A bruttó érték kivezetése a 412 vagy a 842 pénzügyi főkönyvön a helyes?
5. cikk / 885 Felújítási munkálatok számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?
6. cikk / 885 Elhatárolás feloldása
Kérdés: Az a problémánk, hogy a fenntartó önkormányzattól vagyonkezelésbe vett, majd visszaadott eszközök között vannak olyanok, amelyek nettó értékét az átvételkor nem kellett volna elhatárolni. Az adott eszközök esetében tévesen kerültek feloldásra a negyedéves értékcsökkenéssel megegyező értékek. Mivel ezek az eszközök már nincsenek nálunk, nincs sem a 412., sem a 443. főkönyvi számlán egyenleg velük kapcsolatosan. De eredményt könyveltünk a 9. számlaosztályra a 443. főkönyvi számlával szemben, amíg mi tartottuk nyilván ezeket. A kérdés, hogy kell-e javítani az előző évek eredményeit, és ha igen, hogy kell lekönyvelni?
7. cikk / 885 Értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: Egy költségvetési szerv a beszerzett immateriális javak esetében határozott meg maradványértéket. Ezen eszközök beszerzése folyamatos. Új szakértői vélemények szerint az eszközöknek nem lesz maradványértéke a használat végén. Az idén beszerzett eszközöknél már nulla maradványértéket határozott meg. A korábban beszerzett eszközök esetében alkalmazható-e az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése, mely lehetőséget ad a maradványérték utólagos módosítására? Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén hivatkozik arra, hogy az Szt. 53. §-át kell alkalmazni. Ez esetben viszont csak az 53. § (4) bekezdése esetén lehetne módosítani a maradványértéket terven felüli écs elszámolása után, de a nélkül viszont nem lehetséges?
8. cikk / 885 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adózása
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?
9. cikk / 885 Tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarítások
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?
10. cikk / 885 Közvilágítási hálózat
Kérdés: Önkormányzatunk közvilágítási hálózatot épített ki, mely a következő létesítményeket foglalja magában: elektromos vezetékek föld-árokban történő elhelyezése, beton lámpaoszlopok állítása, illetve a lámpaoszlopokon lámpatestek elhelyezése. A lámpatesteket időközönként cserélni kell.
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?
