Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
Részlet a válaszából: […] ...feladattípusú pénzügyi elszámolásáért (a továbbiakban: elszámolás),b) felelős a választás pénzügyi lebonyolításáért, a pénzeszközök célhoz kötött felhasználásáért és ellenőrzéséért,c) gyakorolja a választás pénzeszközei feletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.A kérdéses esetben az önkormányzat és a kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre, amely szerint a védőnői ellátásra szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Köznevelési intézmény könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Adott egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit kft., mely egy köznevelési intézmény (iskola) fenntartója – azaz az iskola nem állami fenntartásban működik. Ez az intézmény önálló adószámmal, bankszámlaszámmal rendelkezik, a fenntartótól elkülönült jogi személy, a fenntartótól kapott pénzeszközökkel önállóan gazdálkodik. Az iskolának milyen könyvvezetési kötelezettsége van (a nonprofit kft. kettős könyvvitelt vezet)? Ebben az esetben az iskolának a gazdálkodásáról milyen számviteli beszámolókészítési kötelezettsége van (mint a nonprofit kft. által fenntartott intézménynek), letétbe kell-e azt valahol helyezni (OBR-rendszer, bíróság)?
Részlet a válaszából: […] A Köznevelési tv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény jogi személy, amely – a tankerületi központ, a Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Térítés nélkül kapott eszközök elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát kell-e rögzíteni a könyveinkben, és ha igen, milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyi eszköz modulban is, mint térítésmentesen kapott eszközt, ki kell mutatni?

Részlet a válaszából: […] ...térítés nélkül kapott eszközt a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Reprezentációhoz használt kis értékű eszközök elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt a fogadott vendégek számára kávét, cukrot, tejszínt, továbbá ehhez szükséges papírpoharakat, szalvétát, keverőpálcát. Csak a fogyasztási cikkeket terheli mint reprezentáció adófizetési kötelezettség, vagy ugyanúgy adófizetési kötelezettség alá esik a pohár, szalvéta stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatos –” rovatra javasoljuk elszámolni, és a kérdésben szereplő eszközök után nem kell a reprezentációt terhelő adót bevallani és megfizetni.(Kéziratzárás: 2024. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kistelepülési üzletrészek önkormányzati vagyonba adása

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?

Részlet a válaszából: […] ...a megszűnt tartós részesedés (a kft.-üzletrész) nyilvántartás szerinti értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kárpótlási jegyek év végi értékelése

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegében kárpótlási jegyekkel rendelkezik, melyeket év végén értékelni szükséges. A jegyek különböző címletűek. A BÉT-en letölthetők a kereskedési adatok, melyek tartalmazzák a mérlegkészítés évére vonatkozó (címlet megjelölése nélküli) nyitó árat, utolsó árat, továbbá az éves átlagárat. Melyik áron kell, illetve minek a figyelembevételével kell év végén értékelni a kárpótlási jegyeket? Hogyan kell kiszámolni az elszámolni kívánt értékvesztést? Ezek könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, akkor kell értékvesztést elszámolni, ha az értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Térítés nélkül átvett eszközök számviteli elszámolása

Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?
Részlet a válaszából: […] ...nettó vagy bruttó érték, valamint a szállítási költség sem vehető figyelembe. Ez utóbbi az idegen vállalkozó által előállított eszközök esetén része a bekerülési értéknek, és vásárolt eszközök esetében nem.A térítés nélkül átvett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés:

Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni? 
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?

Részlet a válaszából: […] ...során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. Azaz a civil szervezet az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül – így különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást a működéséről és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Parkosítás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szolgáltatóházat épített bérbeadási céllal, mely beruházás áfáját visszaigényelte. A szolgáltatóház parkosítására vonatkozó számla áfája is levonásba helyezhető?
Részlet a válaszából: […] ...(a parkosítás befejezésekor) az egyéb építmények között kell aktiválni. Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a befektetett eszközök közé kell a parkosítást besorolni. A parkosítás azon a helyrajzi számú ingatlanon történt, amelyen a szolgáltatóház áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
2
3
81