Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott felmondási idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Felmondási idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 2017. június 30-ával szerzi meg a 40 éves szolgálati jogviszonyt, ekkor nyugdíjba szeretne menni. A 40 év alatt kb. 30 évig közalkalmazottként dolgozott, a többit vállalkozásnál szerezte. A felmentési idő kiszámításánál minden közalkalmazottként töltött évet figyelembe kell-e venni, vagy csak az intézményünknél töltött időt? Nálunk 14 év közalkalmazotti jogviszonya van. Egyik munkahelyéről sem ment áthelyezéssel. Jár-e neki a 8 hónap felmentési idő, vagy csak 5 hónap?
Részlet a válaszból: […]időtartama a közalkalmazott felmentési idejének számításánál főszabályként nem vehető figyelembe, csak ha az érintett a korábbi munkaviszonyból áthelyezéssel került a Kjt. hatálya alá tartozó szervhez, és a jogviszonya azóta is fennáll folyamatosan vagy áthelyezések szakadatlan láncolatával.Ennek megfelelően, ha az érintett rendelkezik legalább 30 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, részére 8 hónap felmentési idő jár. A felmondási idő mértékét a felmondási idő utolsó napjának figyelembevételével kell meghatározni. A felmondási idő tartama valamennyi jogosultság tekintetében jogszerzőnek minősül. Ezért ha a felmondási idő tartama alatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4334
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet a válaszból: […]meghatározott tartama.A 115. § (2) bekezdésének g) pontja szerint munkában töltött időnek minősülnek az 55. § (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartamok is, melyek alatt a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ezek a következők:- a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartama,- a kötelező orvosi vizsgálat tartama,- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,- a szoptató anya esetében a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két óra időtartam,- hozzátartozó halálakor két munkanap,- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvételhez szükséges idő,- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,- bíróság vagy hatóság felhívása, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam,- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartama, továbbá- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam.Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének utolsó, k) pontjába tehát beletartozik minden olyan, munkaviszonyra vonatkozó szabályban (azaz jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, egyeztetőbizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3376
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Korengedményes nyugdíj megállapítása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Egyik dolgozónk korengedményes nyugdíjba szeretne elmenni. Ebben az évben betölti a 57. évét, és 39 év 5 hónap szolgálati ideje lesz december 31-éig, így csak csökkentett összegű nyugdíjat kaphat. A 60/2009. (III. 27.) Korm. rend. szerint a jogviszony megszűnése áthúzódhat 2010. évre objektív okok miatt. Mit ért a jogalkotó objektív ok alatt felmentésen kívül? Ebben az esetben a jogviszony megszüntethető-e felmondással? Ha a jogviszony december 31-én szűnik meg, és január 1-jén már nyugdíjas, jár-e a kötelező nyugdíjemelés?
Részlet a válaszból: […]okok miatt (pl. felmentési idejük nem jár le), ugyan nem szűnik meg, de 2009. december 31-ig az 57. életévüket betöltik, és ezen időpontig rendelkeznek legalább 37 év szolgálati idővel. További feltétel, hogy a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodást 2009. december 31-ig a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak beküldjék. Amennyiben a felmentési idő átcsúszik 2010-re, a munkavállaló jogviszonya csak a felmentési idő leteltével szűnik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2423

4. találat: Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszból: […]jogalkotó rögzíti - bár vélelmezhetően nem túl gyakran kerül alkalmazásra -, hogy ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely a fentiek szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül. Amennyiben felmerülne az a kérdés is, hogy a jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony is figyelembe vehető lenne, akkor közülük az adott időre csak egy jogviszony számítható be. Fentieken túl a jogviszony megállapításához további feltételt nem fűz a jogalkotó, tehát a figyelembe vehető korábbi foglalkoztatások tekintetében nem határozza meg, hogy azoknak milyen jogcímen kellett megszűnniük, egyiknek a másik után hogyan kellett következnie. Tehát nincs jelentősége annak, hogy átszervezés vagy áthelyezés címén szűnik meg egyik vagy másik foglalkoztatás, ha az a fenti feltételeknek megfelel - valamely foglalkoztatási formába sorolható -, akkor a jogviszony számítása során figyelembe kell venni. Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg, s a különböző hosszúságú jogviszonyban töltött idő alapján, növekvő mértékben kerül meghatározásra. A törvény a felmentési idő mértékének meghatározásakor sem ír elő olyan tartalmú feltételt, hogy a különböző korábbi foglalkoztatásoknak mely módon kellett megszűnniük annak érdekében, hogy a jogviszony számítása során jogosító időnek minősüljenek. Így ez esetben sincs jelentősége az átszervezésnek vagy áthelyezésnek. A végkielégítés mértékének meghatározásakor a jogosultság feltétele szintén meghatározott jogviszonyban töltött idő. A jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni - jogutódlás esetén a jogelődnél, - a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál jogviszonyban töltött időt. Azonban nem lehet figyelembe venni a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, az áthelyezést kivéve. A kérdésben felvetett esetben azonban nem áthelyezéssel, hanem átszervezéssel módosult a jogviszony, így azt a végkielégítés mértékének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, a felmentési időre azonban nincs kihatása ezen ténynek. A köztisztviselőt - amennyiben az általános alkalmazási feltételeknek megfelel (Ktv. 7. §), iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően be kell sorolni. Besorolásánál meg kell határozni azt, hogy mely korábbi időtartamok minősülnek közszolgálati jogviszonyban töltött időnek. A Ktv. 72. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján a köztisztviselő besorolásánál - a munkaviszonyban, - a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, - bírósági szolgálati, - illetve munkaviszonyban, - ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, - ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni, azzal a feltétellel, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai szolgálatot, polgári szolgálat, illetve 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadságnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1478

5. találat: Felmondási idő

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnik. A dolgozó kéri a munkaadót, hogy az 5 nap helyett csupán 1 nap felmondási időben állapodjanak meg, amit a munkáltató elfogad. Szabályos-e a felmondási idő lerövidítése?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony megszűnésének időpontjáról, valamint rendezzék a munkaviszony megszüntetésével összefüggő jogokat és kötelezettségeket. A közös megegyezéssel történő megszüntetés bármikor történhet, azonnali hatállyal, vagy szabadon kijelölhető későbbi időpontban is. Ilyenkor nincs kötelező felmondási idő, de megállapodás alapján helye lehet például a munkavégzés alóli mentesítésnek. A kötelező felmondási időt a törvény a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetéséhez köti. Ennek legkisebb mértéke harminc nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő arányában maximum hatvan nappal meghosszabbodik. A felmondási idő időtartamát a munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti. A munkáltató által kezdeményezett rendes felmondás esetén azonban a munkavállaló kezdeményezheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 547
Kapcsolódó tárgyszavak: