Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] Az első dolgozó esetében, amennyiben az 1992 előtt fennállt munkaviszonyai nem áthelyezéssel szűntek meg, a jubileumi jutalomra jogosító idő 1992-től számítandó, amikortól intézményüknél dolgozik (a Kjt. szabályaira figyelemmel), tehát 2014. novemberben körülbelül 22 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Polgármesteri tisztség megszűnésével összefüggésben kifizetett összegek különadóalapba tartozása

Kérdés: Polgármester foglalkoztatási jogviszonyban áll, öregségi nyugdíjban is részesül (1947-es születésű). Az őszi választáskor nem indul, a Pttv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint 3 + 3 havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg végkielégítésként. Tekintettel arra, hogy a ciklus ideje alatt évente csak 6-8 nap szabadságot vett ki, szabadságmegváltást is kell számára fizetni. A külön­adó hatálya alá mi tartozik a felsorolt jogcímekből, és milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] Különadó fizetésére köteles a polgármester, ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Felmondás keresőképtelenség esetén

Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az új Munka Törvénykönyve a keresőképtelenséget már nem sorolja a felmentési tilalmak közé, azonban jelentősége van abból a szempontból, hogy mikor kezdődhet el a felmentési idő. Ez tehát azt jelenti, hogy a keresőképtelenség alatt a felmondás közölhető, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés felsorolja, hogy mely időtartamok minősülnek munkában töltött időnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Ekhós jövedelem és a különadó

Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni azt abevételt, amely után az Ekho-tv. szerint jogszerűen teljesítette aközteher-viselési kötelezettségét a magánszemély. Azonban az egyszerűsítettközteher-viselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésénekátláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletet a 337/2009.(XII. 29.) Korm. rendelet 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.Szabályai azonban beépültek a köztulajdonban álló gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt

Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény(Mt.) 86. § c) pont alapján a munkaviszony megszűnik a határozott időlejártával. Ebben az esetben (ezen a jogcímen történő megszűnésnél) a törvénynem ír elő felmondási időt vagy végkielégítés-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Korengedményes nyugdíj megállapítása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Egyik dolgozónk korengedményes nyugdíjba szeretne elmenni. Ebben az évben betölti a 57. évét, és 39 év 5 hónap szolgálati ideje lesz december 31-éig, így csak csökkentett összegű nyugdíjat kaphat. A 60/2009. (III. 27.) Korm. rend. szerint a jogviszony megszűnése áthúzódhat 2010. évre objektív okok miatt. Mit ért a jogalkotó objektív ok alatt felmentésen kívül? Ebben az esetben a jogviszony megszüntethető-e felmondással? Ha a jogviszony december 31-én szűnik meg, és január 1-jén már nyugdíjas, jár-e a kötelező nyugdíjemelés?
Részlet a válaszából: […] A 2009. március 27-én kihirdetésre került 60/2009. (III.27.) Korm. rendelet alapján a korengedményes nyugdíj 2009. december 31-e utánis megállapítható azon igénylők részére, akiknek a biztosítási jogviszonya2009. évben objektív okok miatt (pl. felmentési idejük nem jár le),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Jubileumi jutalom kifizetésének esedékessége

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 78. §-a rendelkezik a jubileumi jutalomról, amely főszabálykéntakkor jár, ha a közalkalmazott huszonöt, harminc-, illetve negyvenéviközalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben a jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Az iskola bezárása miatt elbocsátottak. A felmentési időm vége 2008. 02. 27. Visszamenőleg 2007. decemberben elmehetek-e nyugdíjba, és érinti-e az én jogos végkielégítésemet, amit kaphatok? Van-e olyan lehetőség, hogy minden járandóságot (végkielégítés, felmentési pénz) megkapjak, és mégis 2007. december 31-én nyugdíjba vonulhassak?
Részlet a válaszából: […] 2007 decemberében az a férfi jogosult öregségi nyugdíjra,aki ebben a hónapban betölti a 62. életévét, vagy 38 év szolgálati idővelrendelkezik, és a 60. életévét tölti be. Ebben az esetben előrehozott öregséginyugdíjra jogosult. Csökkentett összegű előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.