Felmondási idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 2017. június 30-ával szerzi meg a 40 éves szolgálati jogviszonyt, ekkor nyugdíjba szeretne menni. A 40 év alatt kb. 30 évig közalkalmazottként dolgozott, a többit vállalkozásnál szerezte. A felmentési idő kiszámításánál minden közalkalmazottként töltött évet figyelembe kell-e venni, vagy csak az intézményünknél töltött időt? Nálunk 14 év közalkalmazotti jogviszonya van. Egyik munkahelyéről sem ment áthelyezéssel. Jár-e neki a 8 hónap felmentési idő, vagy csak 5 hónap?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felmentési idő számításánál a felmentés szempontjából figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell nézni, tehát – szemben a végkielégítéssel – nem csak az utolsó munkáltatónál (vagy annak jogelődjénél, átadónál) eltöltött időt. A nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavégzés alól mentesített megváltozott munkaképességű személy figyelembevétele a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség számítása során

Kérdés: Munkavégzés alól felmentett megváltozott munkaképességű személy után kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 22.
Kapcsolódó címke:

Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai

Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját köve­tően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ebben az esetben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 28.

Közalkalmazott kötelező felmentése "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" való jogosultság esetén

Kérdés: A közalkalmazott nő 40 éves munkaviszonyának betöltése után kérheti-e a felmentését, és a munkáltatónak fel kell-e mentenie, vagy közös megegyezéssel is megszűnhet a jogviszonya? Ha nem felmentéssel szűnik meg, akkor ki kell fizetni a felmentési időt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt, azaz a "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" vonatkozó feltételt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első dolgozó esetében, amennyiben az 1992 előtt fennállt munkaviszonyai nem áthelyezéssel szűntek meg, a jubileumi jutalomra jogosító idő 1992-től számítandó, amikortól intézményüknél dolgozik (a Kjt. szabályaira figyelemmel), tehát 2014. novemberben körülbelül 22 év...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri tisztség megszűnésével összefüggésben kifizetett összegek különadóalapba tartozása

Kérdés: Polgármester foglalkoztatási jogviszonyban áll, öregségi nyugdíjban is részesül (1947-es születésű). Az őszi választáskor nem indul, a Pttv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint 3 + 3 havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg végkielégítésként. Tekintettel arra, hogy a ciklus ideje alatt évente csak 6-8 nap szabadságot vett ki, szabadságmegváltást is kell számára fizetni. A külön­adó hatálya alá mi tartozik a felsorolt jogcímekből, és milyen mértékig?
Részlet az állásfoglalásából: […] Különadó fizetésére köteles a polgármester, ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 8.

Felmondás keresőképtelenség esetén

Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Munka Törvénykönyve a keresőképtelenséget már nem sorolja a felmentési tilalmak közé, azonban jelentősége van abból a szempontból, hogy mikor kezdődhet el a felmentési idő. Ez tehát azt jelenti, hogy a keresőképtelenség alatt a felmondás közölhető, azonban a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Munka Törvénykönyve 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés felsorolja, hogy mely időtartamok minősülnek munkában töltött időnek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ekhós jövedelem és a különadó

Kérdés: A 98 százalékos különadó vonatkozik-e azokra a jövedelmekre, amelyek után "ekhózott" a munkavállaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni azt abevételt, amely után az Ekho-tv. szerint jogszerűen teljesítette aközteher-viselési kötelezettségét a magánszemély. Azonban az egyszerűsítettközteher-viselési hozzájárulás (továbbiakban: ekho) az Ekho-tv. alapján csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésénekátláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletet a 337/2009.(XII. 29.) Korm. rendelet 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.Szabályai azonban beépültek a köztulajdonban álló gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 31.
Kapcsolódó címke: