369 talált állásfoglalás a fenntartó kifejezésre

Kérdés: Bölcsődében a gondozási díj tárgyi adómentes, az étkezés áfás. Az intézménynél az alapfeladat ellátása mellett – a fenntartó rendeletében meghatározottak alapján – önként vállalt feladatként játszó csoportot és időszakos gyermekfelügyeletet is biztosítanak. A játszócsoportban napidíj és ebédtérítési díj került meghatározásra külön-külön, az időszakos gyermekfelügyelet esetében óradíj és étkezési térítési díj, szintén külön-külön. Ezekben az esetekben is adómentes a gondozási díj, vagy áfaköteles lesz?

Kérdés: A kormányhivatal ellenőrzést tartott az önkormányzat fenntartásában működő bölcsődénél. A helyszíni ellenőrzés során a jegyzőkönyvbe az alábbi megállapítások kerültek:
„Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a jövedelemvizsgálathoz jövedelemnyilatkozat kitöltése szükséges, amelyben meg kell jelölni, hogy a szülő vállalja-e az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését vagy sem. Felhívom a fenntartó figyelmét arra, hogy a vállalás nem minősül tényleges vállalásnak, az ellátás megkezdésekor nyilatkoztatni szükséges külön a szülőt az önkéntes fizetés vállalásáról.”
A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghozott végzésben az alábbi előírás került meghatározásra: „a jegyzőkönyvben foglaltak alapján gondoskodjon a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. számú melléklet »Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához« dokumentum biztosításáról, továbbá a »Nyilatkozat« dokumentum biztosításáról, az önkéntes vállalásról.”
A Gyvt. 147. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsőde, minibölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra, valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A fenntartó önkormányzati rendeletben szabályozta a térítési díjakat. A bölcsődében gondozási díjat nem állapított meg, így azt 0 Ft összegben határozta meg. A gyermekétkeztetés díjának mértékét a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította. A Gyvt. szerinti ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetés igénybevételét az önkormányzat biztosítja. A 328/2011. Korm. rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozatot az érintett szülők kitöltik. Korábbi tájékoztatások alapján a fenntartó nem kezelhet olyan adatot, amely a szülő jövedelmi viszonyaihoz kapcsolódik a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja szerinti esetben. Ilyenkor elegendő a szülő nyilatkozata, a fenntartó nem vizsgálhatja annak megalapozottságát. A 328/2011. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti nyilatkozat ez idáig nem került kitöltésre, mivel a bölcsődei szolgáltatás esetén személyi térítési díj nem került megállapításra. Véleményünk szerint az 5. melléklet szerinti nyilatkozatot akkor kell az érintettnek kitölteni és az intézményvezető részére benyújtani, ha személyi térítési díj megállapításra kerül [328/2011. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése]. A 328/2011. Korm. rendelet 5. mellékletét minden esetben szükséges a bölcsődei ellátás igénybevétele esetén kitöltetni, vagy helyesen járt el az intézmény, hogy ezt a nyilatkozatot nem kérte a szülőktől?

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szervként 2026 szeptemberétől az egyik általunk fenntartott iskola konyhai berendezéseinek használatáért használati díjat kíván számlázni az önkormányzat részére. Kérjük szíves szakmai állásfoglalásukat a fenti ügylet általános forgalmi adó szempontjából történő megítélésével kapcsolatban. Tájékoztatásul jelezzük, hogy intézményünk és az önkormányzat között a közüzemi költségek vonatkozásában költségmegosztási megállapodás van hatályban. Továbbá a konyhai berendezéseket intézményünk szerezte be, amelyek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát levonásba nem helyeztünk.

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) a fenntartótól fejlesztési pályázat keretében VRV klímát alakított ki az épületen. A projekt során nyilatkoztunk, hogy a költségek áfáját nem kívánjuk levonni, így a támogatást bruttó módon kaptuk meg. Jól gondoljuk, hogy a nem levonható áfa semmiképpen sem lehet a bekerülési érték része?

Kérdés:

Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. július 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét 
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés: Intézményünk a sportolást támogató kezdeményezésként szerződést kötött egy szolgáltatóval, aki sportolási lehetőséget nyújt a rendelkezésére álló edzőtermekben.
A fentiekkel kapcsolatban további lényeges információk:
– a szolgáltató csak névre szóló belépőkártyákat tudott biztosítani a dolgozók részére,
– a juttatást nem kívánta a teljes állomány igénybe venni,
– a dolgozóknak e tekintetben nincs semmiféle térítési kötelezettségük,
– a szolgáltató a szerződés szerint az intézmény nevére számlát állít ki, ami alapján kiegyenlítésre kerül a szolgáltatás értéke.
Ebben az esetben a költségeket milyen rovatkódra kell elszámolni, illetve a juttatás ezen formája milyen közteherviselési kötelezettségekkel jár?

Kérdés: Mi egy kistelepülési önkormányzati főzőkonyha vagyunk, intézményünk fenntartója a helyi önkormányzat. Gyermekétkeztetéssel és szociális étkeztetéssel foglalkozunk, vállalkozási tevékenységünk nincs. A szomszéd település önkormányzata azzal keresett meg minket, hogy ellátnánk-e az ő iskolai és óvodai étkeztetési igényüket is, mivel szeretnének szolgáltatót váltani. Megtehetjük-e valamilyen formában ezt a jelenlegi, alapító okiratunkban szereplő tevékenységi körünk bővítése nélkül, illetve a tevékenységi körünk vállalkozási tevékenységgel való kibővítése nélkül?

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.