360 talált cikk a fenntartó kifejezésre

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében köteles-e az önkormányzati konyha gluténmentes étkezés biztosítására iskolai étkezés esetén? Az önkormányzat által működtett konyha nem alkalmas gluténmentes ételek előállítására (sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez). A szülő kéri, hogy a gyermekének biztosítsák a napi egy meleg étkezést. Eddig az önkormányzat biztosította az ételt, vásárolt szolgáltatás útján, melyet a konyha részére számláztak ki. Mivel tartósan beteg a gyermek, így a térítési díj 50%-át fizeti ki, ami nem fedezi a gluténmentes étel beszerzési árát (1 ebédet beszerzünk 2900 forintért, a szülő pedig fizet 357 forintot). Nem kapunk akkora normatívát, hogy ez fedezze a két összeg különbözetét. Az idáig szerződött partnerünk felmondta a szerződést. A gyermek nagyon ritkán fogyasztja el az ételt, legtöbbször kidobásra kerül. A szülő ragaszkodik az étkezés biztosításához, hiszen szerinte ez 50%-os kedvezménnyel jár neki. A 37/2014. EMMI rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az intézmény rendeli meg, kinek a költsége lesz (szülő vagy intézmény)?
1. Kötelesek vagyunk biztosítani a gluténmentes étkezést a gyermeknek?
2. Amennyiben az előző kérdésre igen a válasz, köteles-e a konyha ekkora árkülönbség mellett biztosítani a gluténmentes ebédet?
3. Lehetne-e úgy módosítani az étkezési térítési díj bevételéről szóló rendeletet, hogy a vásárolt szolgáltatás 50%-át szedje be a konyha térítési díjként?

Kérdés:

Önkormányzatunk részéről az óvodai közétkeztetés keretében biztosított normatív kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó jövedelemvizsgálat gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. A hatályos szabályozás alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermekek esetében a kedvezmény igénybevételéhez elegendő a szülő (törvényes képviselő) önbevalláson alapuló nyilatkozata az egy főre jutó jövedelemről. Ugyanakkor a fenntartó önkormányzatnak jelenleg nincs egyértelmű felhatalmazása arra, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát jövedelemigazolások bekérésével ellenőrizze. A gyakorlatban ez visszaélések lehetőségét is felveti. Példaként említhető olyan eset, amikor a gyermek bölcsődei ellátása során – ahol a térítési díj megállapításához kötelező a jövedelem igazolása – a szülő még térítési díjat fizetett, azonban az óvodai ellátásba kerülést követően már ingyenes étkezést vesz igénybe arra hivatkozva, hogy jövedelmi helyzete alapján jogosult a kedvezményre, melyet kizárólag nyilatkozattal támaszt alá.
Fentiekre tekintettel az alábbi kérdésekben kérjük szíves állásfoglalásukat:
1. Jogosult-e az intézmény (óvoda) a szülői nyilatkozatban szereplő jövedelmi adatok ellenőrzése érdekében jövedelemigazolás (pl. munkáltatói igazolás, NAV-igazolás) bekérésére?
2. Amennyiben az intézmény erre nem jogosult, mely szerv rendelkezik hatáskörrel a nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzésére?
3. Van-e lehetőség hivatalból történő ellenőrzés kezdeményezésére, és ha igen, milyen eljárásrend szerint?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?

Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?

Kérdés: Önkormányzati óvodában 2015. január 1-jétől óvodatitkárként foglalkoztatott kolléganőnk 2025. 12. 15-én közgazdásztanár-diplomát szerzett. A 401/2023. Korm. rendelet alapján – mint NOKS-os munkavállaló – Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba sorolandó?

Kérdés: A Gyvt. 94. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mikor köteles a települési önkormányzat bölcsődét üzemeltetni. A 15/1998. NM rendelet 34. §-a rendelkezik arról, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást.
34. §: Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást – a Gyvt. 94. §-a (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében –
a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és
b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.
HEFOP-pályázat keretében 2004. évben döntött a testületünk a bölcsőde bővítéséről, majd a kivitelezést 2006. évben megkezdtük. Ekkor a testület saját elhatározásból döntött a bölcsőde üzemeltetéséről, fejlesztéséről. A pályázati fenntartási kötelezettség 2024. december 31-ig tartott. A települési önkormányzatunk területén 10.000 főnél kevesebb lakos él, az éves születések száma 40–60 fő között van. Önkormányzatunk a pályázati fenntartási kötelezettség határidején túl is üzemelteti a bölcsődét, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában (továbbiakban: SzMSz) a bölcsődei ellátás az önként vállalt feladatok között szerepel. A településen nem történik felmérés, mely igazolná, hogy legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik a bölcsődei ellátásra.
Dönthet-e a testület úgy, hogy a bölcsődei ellátás továbbra is önként vállalt feladat legyen, vagy módosítanunk kell az SzMSz-t, és a kötelező feladataink között kell szerepeltetnünk?

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!

Kérdés: Községünk főzőkonyhája önálló gazdálkodású költségvetési szervként működik, de nincs önálló gazdálkodó szervezete. A fenntartóval, azaz a községi önkormányzattal kötött feladatmegosztási megállapodás értelmében a fenntartó látja el a számlázási, pénzforgalmi stb. adminisztratív feladatokat. Alaptevékenységünk: gyermekétkeztetés köznevelési intézményekben, bölcsődében, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményekben és szociális étkeztetési feladatok ellátása. Elláthatjuk-e az iskolaszünetben/nyári szünetben a helyi iskola – egyházi fenntartású – diákjainak szervezett táborok étkeztetését az intézményben? Biztosíthatjuk-e a helyi civil szervezetek által – szintén ezen iskolások számára – szervezett táborok étkeztetését (iskolaidő alatt természetesen nálunk étkeznek)? Szakágazati besorolásunk: 562900 egyéb vendéglátás. A következő COFOG-kódok szerepelnek alapító okiratunkban: 096015, 096025, 104037, 107051, 104035 és 013390 egyéb kiegészítő szolgáltatások. Milyen szolgáltatásokat végezhetünk a 013390 egyéb kiegészítő szolgáltatás COFOG-kód alatt? Milyen feltételekkel, a fenti szakágazati besorolásunkra tekintettel?