1. cikk / 349 Intézményvezetői feladatok ellátása
Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.
2. cikk / 349 Önkormányzat által a társulásnak adott támogatás
3. cikk / 349 Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba
4. cikk / 349 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom
5. cikk / 349 Elhatárolás feloldása
6. cikk / 349 Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése
7. cikk / 349 Pedagógusnormatíva-számítás
Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.
8. cikk / 349 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek
9. cikk / 349 Éves beszámoló és évközi adatszolgáltatások aláírása
Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?
10. cikk / 349 Tandíj megtérítésének adókötelezettsége
A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?
