Intézményvezetői feladatok ellátása

Kérdés:

Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.

Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése kötelezővé teszi a magasabb vezetői beosztással való megbízás előtt a pályázat kiírását. Ez alól a 257/2000. Korm. rendelet sem enged kivételt. Ún. „megbízott vezető” státuszt, tehát a magasabb vezetői megbízásra pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Önkormányzat által a társulásnak adott támogatás

Kérdés: Települési önkormányzat támogatást kíván nyújtani annak a többcélú kistérségi társulásnak, amelynek maga a település is tagja. A település arra ad támogatást, hogy a társulás azt valamilyen kulturális szolgáltatás igénybevételére fordítsa a kistérség részére. A társulás összesen 300.000 Ft összegben 1000 db belépőjegyet kíván ebből vásárolni egy, a településen működő történeti-kulturális emlékparkba. A társulásnak általa fenntartott intézménye nincs. Ezeket a belépőket terv szerint átadná a többi önkormányzat részére, az önkormányzatok pedig adott esetben az intézményeik dolgozói részére. A fentiek szerint adott juttatás adómentes-e mind a társulás részéről, mind az önkormányzat részéről? Amennyiben adómentes, akkor kell-e számfejteni a KIRA-rendszerben az adott dolgozó részére mint adómentes juttatást, vagy elegendő átvételi jegyzéken átadni?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által a társulásnak adott támogatás nem keletkeztet adó- vagy közteherfizetési kötelezettséget, mivel az átadás két jogi személy között történik, ennek nincs személyijövedelemadó- vagy járulékvonzata.A magánszemélyek részére a juttatást az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 226. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján a polgármesteri hivatal köztisztviselőjére a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok közül mind a határozott idejű áthelyezésre vonatkozó 56. §, mind a végleges – a közszolgálati jogviszony megszüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalom

Kérdés: Amennyiben egy pedagógus két különböző fenntartó által működtetett intézményben is rendelkezik 4-4 órás jogviszonnyal, és mindkettőben jogosulttá válik a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra, mindkettőben ki is kell ezt fizetni neki, vagy csak az egyikben? Ha csak az egyikben, akkor mi alapján dől el, hogy ki lesz a kifizető?
Részlet a válaszából: […] ...az számít, hogy két különböző fenntartó tartja fenn a nevelési-oktatási intézményeket, hanem az, hogy két külön intézményről, azaz két munkáltatóról és így két különböző, párhuzamosan fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról van szó. A Púétv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Elhatárolás feloldása

Kérdés: Az a problémánk, hogy a fenntartó önkormányzattól vagyonkezelésbe vett, majd visszaadott eszközök között vannak olyanok, amelyek nettó értékét az átvételkor nem kellett volna elhatárolni. Az adott eszközök esetében tévesen kerültek feloldásra a negyedéves értékcsökkenéssel megegyező értékek. Mivel ezek az eszközök már nincsenek nálunk, nincs sem a 412., sem a 443. főkönyvi számlán egyenleg velük kapcsolatosan. De eredményt könyveltünk a 9. számlaosztályra a 443. főkönyvi számlával szemben, amíg mi tartottuk nyilván ezeket. A kérdés, hogy kell-e javítani az előző évek eredményeit, és ha igen, hogy kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján vagyonkezelésbe vétel könyvelése során az eszközök nyilvántartásba vételekor időbeli elhatárolás átvételének könyvelése is történt (T412 – K443). A vagyonkezelés időtartama alatt az elszámolt értékcsökkenéssel arányosan könyvelték a halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-a a magasabb vezetői megbízás lemondással, visszavonással, valamint a határozott idő leteltével való megszűnésének eseteit szabályozza. A kérdés szerint jelen esetben a magasabb vezető volt az, aki lemondott a magasabb vezetői megbízásáról. Ezzel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Pedagógusnormatíva-számítás

Kérdés:

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

Részlet a válaszából: […] ...2. melléklet 14.1.–14.2. pontja alapján a központi költségvetés a Púétv. alapján átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére, az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Éves beszámoló és évközi adatszolgáltatások aláírása

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Részlet a válaszából: […] Az Áht. 6/C. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Részlet a válaszából: […] ...mérséklését, továbbá térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatást minősíti adómentesnek a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül. Az adómentességet azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni, nem alkalmazható bármilyen –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
35