Találati lista:
21. cikk / 349 Szolgálati elismerés egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Önkormányzatunk 2023. december 1-jétől foglalkoztat teljes állásban egy háziorvosi asszisztenst egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ezzel párhuzamosan a dolgozó részmunkaidőben dolgozik egy fővárosi kórházban, szintén egészségügyi szolgálati jogviszony keretében. Ezt a munkát 2008. július 1-jétől 2020. január 31-ig teljes munkaidőben, majd 2020. február 1-jétől részmunkaidőben látja el. Az idei évben jogosult a 30 éves szolgálati elismerésre. Az Eszjtv. 9. §-ának (8) és (9) bekezdése szerint:
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?
22. cikk / 349 Demens idősek otthona
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
23. cikk / 349 Kisgyermeknevelő besorolása
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott minibölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérek iránymutatást. Napi 4 órában, közalkalmazottként került felvételre kisgyermeknevelő munkakörben, védőnői egészségügyi főiskolai végzettségű személy. A felsőfokú bértábla szerint vagy középfokú bértábla szerint szükséges besorolni közalkalmazottként? Jelenleg a „Közalkalmazotti egyéb” bértáblában, E fizetési osztály 2. kategóriájába van besorolva, azonban felmerült, hogy felsőfokú végzettsége szerint kellene esetleg átsorolni. Mennyi bérezésre lenne jogosult jelenleg? Vállalja a kisgyermeknevelő szakképesítés megszerzését is, amennyiben szükséges.
24. cikk / 349 Ápoló egészségügyi szolgálati jogviszonya
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápoló 2019 óta dolgozik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál. A szolgálati elismerés tekintetében figyelembe kell-e venni azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amelyet olyan hazai egészségügyi szolgáltatónál töltött, amelyek nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá (vállalkozó háziorvosnál töltött idő), figyelembe véve a 664/ 2021. Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítását is?
25. cikk / 349 Konyhai dolgozók besorolása
Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
26. cikk / 349 Kötelezettségvállalás
Kérdés: Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”
27. cikk / 349 Magasabb vezető képesítési követelményei
Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
28. cikk / 349 Adómentes bevételek
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?
29. cikk / 349 Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
30. cikk / 349 Pedagógusok jubileumi jutalma
Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?
