Ápoló egészségügyi szolgálati jogviszonya

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápoló 2019 óta dolgozik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál. A szolgálati elismerés tekintetében figyelembe kell-e venni azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amelyet olyan hazai egészségügyi szolgáltatónál töltött, amelyek nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá (vállalkozó háziorvosnál töltött idő), figyelembe véve a 664/ 2021. Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítását is?
Részlet a válaszából: […] ...– ide nem értve a munkavállalói résztulajdont – az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár működtetőjére, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Konyhai dolgozók besorolása

Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...működő önkormányzati konyhában dolgoznak, amennyiben az gyermekétkeztetést vagy szociális étkeztetést lát el. Az önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményekre vonatkozó végrehajtási rendelet, a 77/1993. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kötelezettségvállalás

Kérdés: Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”
Részlet a válaszából: […] A tárgyévet követő évek előirányzatait érintő kötelezettségeket az Áht. 36. §-ának (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti évenkénti összegekhez szükséges viszonyítani (azokat nem haladhatják meg).A több évre vállalt kötelezettségek esetén is be kell tartani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Magasabb vezető képesítési követelményei

Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...számára átmeneti időszakra mentességet engedett; a 90. § azonban 2016. december 31-én hatályát vesztette.Az önkormányzat által fenntartott konyha, ha a gyermekétkeztetés és/vagy a szociális étkeztetés feladatát ellátja, a 257/2000. Korm. rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Adómentes bevételek

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...az adómentesség, ha a köznevelési intézmény a saját bevételéből finanszírozza a rendezvényen való részvételt, és akkor is, ha a fenntartó juttatja támogatás formájában a fedezetet a rendezvényre, ugyanis a fenntartó is az államháztartás valamelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
Részlet a válaszából: […] ...által fenntartott költségvetési intézményre a Kjt. vagy – óvoda esetén – a Púétv. vonatkozik. (Megjegyezzük, hogy egyik törvény sem ismeri a „felmondás” jogintézményét, csak a „felmentését”.)Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Pedagógusok jubileumi jutalma

Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?
Részlet a válaszából: […] Alapesetben – beosztottak esetén – a jutalom felső határa a foglalkoztatott „éves havi illetményének 15%-a”. A havi illetmény fogalma a Púétv. 3. §-ának 12. pontjában található: „havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, 98. § alapján megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Iskolagyümölcs-programban részt vevő intézmény

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, iskolagyümölcs-programban részt veszünk, illetve az idei tanévtől az iskolatejprogramban is. A beérkezett szállítói számlákat kell-e könyvelni, ha igen, hogyan? Pénzforgalom nincs mögötte, csak megkapjuk a szállítólevelek alapján kiállított számlákat. 2018-as NGM tájékoztató alapján nem kerültek könyvelésre. Idézem: „11. Az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban igényelhető támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos változások. Az óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 21/2017. (IV. 26.) FM rendelet és az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végrehajtásáról szóló 29/2017. (VI. 7.) FM rendelet 2018. december 7-én hatályba lépett módosítása alapján a fenti rendeletek szerinti támogatások formája nem szállítói finanszírozás, így a programban részt vevő államháztartásba tartozó fenntartók és költségvetési szerveik 2018. évi számviteli elszámolásaiban sem jelenhetnek meg a fenti programokhoz tartozó bevételek és kiadások.” Viszont most lesz ellenőrzésünk, ahol nyilatkoznunk kell, hogy könyveltük-e és hogyan.
Részlet a válaszából: […] ...7-én hatályba lépett módosítása értelmében már nem a kedvezményezett tanulók nevelését, oktatását végző köznevelési intézmény fenntartója a támogatás jogosultja, hanem a kérelmező a támogatás kedvezményezettje, a végső kedvezményezettek pedig a tanulók....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Külföldi munkavállalónak járó utazási költségtérítés

Kérdés: Országos kisebbségi önkormányzatunk által fenntartott oktatási intézményeinkben külföldi munkavállalók is dolgoznak. Van, aki közel lakik a határhoz, így onnan jár be. Magyarországi szálláshelye mindegyiknek van, hiszen ez elengedhetetlen a magyarországi tartós munkavállaláshoz. Milyen esetben fizethető nekik (amennyiben egyáltalán fizethető) utazási költségtérítés a külföldi lakóhely és a munkahely között napi munkába járásra? Valamint, ha csak alkalomadtán utazna haza külföldre, arra kötelesek vagyunk-e neki költségtérítést adni? Amennyiben igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás költségtérítésének szabályait a 39/2010. Korm. rendelet szabályozza.A kormányrendelet szerint munkába járásnak minősül– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
Részlet a válaszából: […] ...A megbízási díjakat a bérmegtakarításból, pl. betöltetlen álláshelyek kell kigazdálkodni.A fentiek alapján azt javasoljuk, hogy saját fenntartó önkormányzatukhoz forduljanak, és velük tisztázzák a feltett kérdést.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
1
2
3
34