Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézményünk bérelt ingatlanban üdültetést biztosít saját dolgozói és hozzátartozóik részére. Külső vendég részére nem kerül meghirdetésre az üdülési lehetőség. Álláspontunk szerint a 173/2003. Korm. rendelet értelmében ez a tevékenység nyereség- és vagyonszerzési cél nélküli szolgáltatás, amely után a fizetendő díj megállapítása önköltségi alapon történik. A NAV honlapján található, "A kereskedelmi szálláshely--szolgáltatás általános forgalmi adómértéke 2020. január 1-jétől 5 százalékra csökken, valamint e szolgáltatás után turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik" tájékoztató értelmében az üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személy veszi igénybe) kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Ez alapján pedig a szolgáltatás után turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. Jól értelmezzük a tájékoztató alapján, hogy az általunk nem üzleti céllal végzett közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás után is meg kell fizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást? Van-e más olyan kötelezettségünk, amely az üdültetési szolgáltatás után keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...zártkörűen és nem zártkörűen igénybe vehető üdülők, az önkormányzati vendégházak, költségvetési intézmények által fenntartott nyári táborok, erdei iskolák és a köz- és felsőoktatási intézmények által fenntartott kollégiumi férőhelyek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Fakitermelés saját erdőből

Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
Részlet a válaszából: […] Saját erdő esetén a kitermelt fát mint saját termelésű készletet készletre kell venni, és értékesítéskor, felhasználáskor pedig el kell számolni a készletcsökkenést. Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése alapján a saját termelésű készletek esetében a bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Közüzemi számlák továbbszámlázása

Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermekétkeztetési feladat ellátása

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...hogy részben államháztartási támogatásból finanszíroznak valamely beszerzést. Ilyen szabályozás ellentétes lenne a Héa-irányelvvel.A fenntartó által intézményfinanszírozásként utalt támogatás nem képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 65. §-a alapján, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Egészségügyi dolgozók végkielégítése

Kérdés: Több önkormányzati egészségügyi szolgálat a következő évben állami fenntartás alá fog kerülni, ezért kikerül az önkormányzat költségvetéséből is. (Egyelőre még ugyan nincs erre vonatkozó kormányrendelet.) Egészségügyi szolgálati jog-viszonyban alkalmazott "egészségügyben dolgozó" munkavállalók esetében a végkielégítés szempontjából figyelembe vehetőek a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott évek, melyek nem az egészségügyben kerültek ledolgozásra?
Részlet a válaszából: […] ...nem ismert pontos jogszabályi rendelkezés az egészségügyi szolgáltatók fenntartóváltozásával összefüggésben, ennek ismerete nélkül pedig nem tudni, hogy ha lesz is ilyen változás, a jogviszonyváltás adott esetben milyen feltételekkel kell megtörténjen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Önkormányzati lakások rezsije

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek - bizonyos feltételek megléte esetén - lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat - bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik - továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?
Részlet a válaszából: […] 1. A közüzemi számlák a polgármesteri hivatal nevére szólnak, ezért a polgármesteri hivatal számlázhatja tovább. A bérlővel a polgármesteri hivatalnak szerződést kell kötnie a továbbszámlázásról. A polgármesteri hivatal és a magánszemély között nincs bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Kerekítési szabályok alkalmazása

Kérdés: A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. Ez a szabály a rendeletben történő meghatározásra vonatkozik? Tehát a fenntartónak már eleve a rendeletében kerekítve kell megállapítania a díjat? Vagy ez a kerekítési előírás nem a rendeleti szabályozásra vonatkozik, hanem csak a tényleges készpénzes fizetéskor alkalmazandó, utaláskor pedig nem releváns? Iskolánknál a norma a rendeletben 400 Ft, a bruttó díj 508 Ft. A rendelet így szabályos? Vagy a normát úgy kellene meghatározni a rendeletben, hogy 510 Ft (kerekített) legyen a bruttó fizetendő?
Részlet a válaszából: […] A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat kerekítve kell meghatározni. A meghatározás véleményünk szerint azt jelenti, hogy a rendeletben a kerekített összeget kell közzétenni. A rendeletben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Óvodavezető helyettesítőjét megillető pótlékok

Kérdés: Óvodánkban az óvodavezetői pályázati eljárás eredménytelenül zárult le, így az óvodavezetői pályázat újra kiírásra került. Az átmeneti időszakban az óvoda SzMSz-e szerint a magasabb fizetési fokozatban lévő óvodapedagógust bízta meg a fenntartó a helyettesítési feladatok ellátására. Ilyen esetben, ha nem történt kinevezés, nem megbízott óvodavezetői megbízást kapott az óvodapedagógus, milyen típusú pótlék illeti meg? Helyettesítési vagy vezetői pótlék? Amennyiben helyettesítési pótlék, úgy annak mértékéről - tekintettel arra, hogy nincs sem az SzMSz-ben, sem más szabályzatban leszabályozva - a fenntartó saját hatáskörben dönt?
Részlet a válaszából: […] Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és azok társulásai teljes személyes illetékmentességben részesülnek. A jogszabály szövege sajnos a helyi nemzetiségi önkormányzatokra külön nem tér ki, ezért nem egyértelmű, hogy a nemzetiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Az éves költségvetési beszámoló "11/E-11/C. űrlap 9. sorának elszámolása" űrlapjának 08. sora a következőkre vonatkozóan adatot kér az önkormányzattól, illetve ezáltal az általa fenntartott költségvetési szervünktől:
"3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A. űrlap 18. sor 4. oszlopában szereplő) értékéből az intézményi gyermekétkeztetésben foglalkoztatottakra fordított összeg."
Ez alapján egyértelmű lenne az alábbi kérdésünkre a válasz, azonban a 257/2000. Korm. rendelet 1. §-ának 1-3. bekezdései nem említik azt, hogy a rendelet hatálya kiterjed a gyermekétkeztetésre. Jogosult-e teljes összegű szociális összevont pótlékra az az intézményi közalkalmazott (szakács, konyhai kisegítő, élelmezésvezető, adminisztrátor, raktáros, sofőr munkakörben), aki a kinevezésén "096015 - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkcióra van besorolva? A gyakorlatban a közétkeztetési központunk nagyobb részben gyermekétkeztetésre és idősek otthonaira (102023 és 102024 COFOG) főz, kisebb részben szociális étkeztetésre (107051 COFOG), munkahelyi étkeztetésre (096025 COFOG). A kiadások a 6-os számlaosztályba kerülnek lekönyvelésre, majd a felosztás adagszám-arányosan történik. Tudomásunk van olyan hasonló szolgáltatóról, aki évek óta kifizeti a juttatást. A különbség annyi, hogy ők 102031 Idősek nappali ellátása COFOG-ra tették kinevezésen a konyhai dolgozókat. Ezt a kormányzati funkciót nevesíti a jogszabály, tehát jogos a kifizetés, más kérdés, hogy nappali ellátásra a konyhájuk egyáltalán nem főz.
Részlet a válaszából: […] ...gyermekvédelmi ellátási formák bármelyikében. A kiegészítő pótlék szektorsemlegesen, állami, önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartónál foglalkoztatott, a fenti kritériumoknak megfelelő alkalmazottnak jár.A fenntartó kizárólag az után a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
1
2
3
28