345 talált cikk a fenntartó kifejezésre

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Adott egy óvoda-bölcsőde többcélú intézmény, ahol a bölcsődei részben feladatokat ellátó pedagógus (tanár) és kisgyermeknevelő végzettségű dolgozó van kinevezve magasabb vezetőnek (intézményvezetőnek) az intézmény élére. Pedagógus végzettsége miatt a Púétv. szerint van besorolva. Az óvodai egységben ezért van egy óvodapedagógus végzettségű szakmai vezető, aki felügyeli az óvodai szakmai munkát, és egyben az óvodai intézményegység vezetője is. A teljesítményértékelést az óvodán belül kinek kell elvégezni? Eddig a magasabb vezető értékelte az óvónőket, és őt a fenntartó (polgármester). Bár a magasabb vezető egy bölcsődében foglalkoztatott pedagógus, akire alapesetben nem vonatkozik a teljesítményértékelés, de mégiscsak óvodavezető is egyben. Elegendő lett volna, hogy a szakmai vezető (intézményegység-vezető) értékelje az óvónőket és a magasabb vezető az intézményegység-vezetőt?