Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is az Mt.munkaidő-kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,vizsgáljuk meg tehát ezért, hogyan szabályozza az Mt. a fizetés nélküliszabadság kérdését.Szociális és egészségügyi indokok alapján, meghatározottesetekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő szabadsága

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?
Részlet a válaszából: […] A szabadság a munkavállaló részére járó díjazott pihenőidő.Megkülönböztetünk rendes szabadságot (ennek mértéke alap- és pótszabadságbóltevődik össze), valamint rendkívüli szabadságot, betegszabadságot, fizetésnélküli szabadságot.A rendes szabadság mértéke tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Közigazgatási szakvizsga

Kérdés: Az I-es besorolású köztisztviselőnek elő lett írva a közigazgatási szakvizsga letétele 2004. július 1-jéig, de azt csak 2004 novemberében teljesítette. 2004. július 8-án fizetési fokozatot váltott volna, de nem kapta meg. Ebben az esetben mikor kell fizetési fokozatot váltani, újból be kell sorolni? Ha igen, milyen dátummal? Esetleg azzal a nappal, amikor a közigazgatási szakvizsgát megszerezte?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. részletesen meghatározza a köztisztviselőelőmenetelének feltételeit. Főszabályként a köztisztviselő besorolása iskolaivégzettsége és közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, valamintminősítésének alapulvételével történik. Az előmeneteli rendszer alapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Részmunkaidős szabadsága

Kérdés: Az alapfokú művészeti iskolában határozott idejű közalkalmazotti szerződéssel tanítanak heti 4-8-12 órában pedagógusok. Mennyi az ő szabadságuk?
Részlet a válaszából: […] A szabadság a munkavállaló részére járó díjazott pihenőidő.Megkülönböztetünk rendes szabadságot (ennek mértéke alap- és pótszabadságbóltevődik össze), valamint rendkívüli szabadságot, betegszabadságot, fizetésnélküli szabadságot.A rendes szabadság mértéke tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Juttatások a felmentési idő alatt

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyt nyugdíjazás címén felmentéssel megszünteti a munkáltató, a felmentés teljes időtartamára mentesítve a munkavégzés alól, a felmentési időre járó bér kifizetésre került. A felmentési idő alatt állományba tartozik-e a dolgozó? Megilleti-e az egyhavi különjuttatás, ha a felmentési idő 2005. február végével jár le? A felmentési idő alatt történő illetményváltozás érinti-e a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A felmentési idő a jogviszony része, hiszen maga ajogviszony a felmentési idő utolsó napján szűnik meg. Az Mt. általmeghatározott különböző igazolásokat is ez alapján kell kiadnia amunkáltatónak. Ebből következően a felmentési ideje alatt is az alkalmazottilétszámba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Szabadság kiadása

Kérdés: Szabadság napjainak megállapításához kérem segítségüket. Egy kismama 2003. 02. 20-án szült, a szülési szabadság ideje: 2003. 02. 20.-08. 06., GYED: 2003. 08. 07.-2004. 09. 21., szeptember 22-én munkába állt. A Ktv. szerint az alapszabadság 25 nap + (előadó besorolás esetén) 5 nap + (egy gyermek esetén) 2 nap/év. Előző évről (2002) nem hozott át szabadságot. Az Mt. 130. § (2) bekezdése alapján a szülési szabadság idejére, a fizetés nélküli szabadság első évére jár a szabadság. Jelen esetben a fizetés nélküli szabadság első évét hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküliszabadság lejárta, vagy megszakítása miatt újból munkába áll a köztisztviselő.Ekkor valóban az az első lépés, hogy megállapítsuk, ezen időtartamraténylegesen hány nap szabadság illeti meg a kismamát, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Külön juttatás

Kérdés: Intézményünknél dolgozó óvónőnk (közalkalmazott) GYED-en van. Jár-e neki 13. havi illetmény? Aki nem dolgozza le a teljes évet, illetve nem áll közalkalmazotti jogviszonyban, annak részarányosan kell-e kifizetni a 13. havi illetményt?
Részlet a válaszából: […] Mint az közismert a közszférában, a korábban 13. haviilletménynek nevezett juttatás elnevezése mára "különjuttatásra" módosult, s azelnevezésbeli változás eltörpül a tartalmi módosulás mellett. A 2004. február 1. előtti időszakban a Kjt. a tizenharmadikhavi illetményre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt (Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Vezető felmentése

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett esetben a közalkalmazott tudja, hogymunkaköre megszűnése miatt a munkáltató felmentését tervezi, azonban az Mt. 90.§-ában foglalt felmentési korlátozás miatt még nem tudott élni ezen jogosultságával.Azt kéri megvizsgálni, hogy mire számíthat, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Közigazgatási szakvizsga

Kérdés: Két középiskolai végzettségű köztisztviselőnk ebben az évben felsőfokú iskolai végzettséget szerez, ami az általuk betöltött munkakörben szakirányúnak minősül, ezért az I. besorolási osztályba kell majd sorolni őket. Milyen határidőn belül kell letenniük a közigazgatási szakvizsgát?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. egyértelműen rendelkezik a nem pályakezdőköztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, ill. átsorolásakor követendőeljárásról, így többek között a szakvizsga letételének kérdéséről is. A Ktv. 29. § (3) bekezdése alapján, ha a nem pályakezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.
1
13
14
15
16