Szabadság mértékének megállapítása

Kérdés: GYES-ről visszatérő, 3 gyermekes pedagógus kolléganő 1995. évre teljes évi szabadságát megkapta. Gyermekei születésének időpontjai: 1995. október 19., 1998. szeptember 15. és 2001. október 18. Tervezett munkába állás ideje: 2004.Milyen törvény alapján számoljuk ki, hogy hány nap szabadság jár neki? Hány napot vegyünk figyelembe a számításnál (alap+pót)?
Részlet a válaszából: […] A GYES-ről visszatérő pedagógus kiadandó szabadságának mértékét több körülmény figyelembevételével lehet meghatározni. Elsődlegesen meg kell határozni, hogy a közalkalmazottat minden egyes évben mennyi szabadság illette volna meg, ha folyamatosan dolgozik, majd következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Dolgozónk 26 éve iskolánk tanítója. Férje diplomata, aki 2003. szeptember hónaptól külföldre megy dolgozni. Adható-e fizetés nélküli szabadság a közalkalmazottnak kb. 3 évre, hogy férjével elutazhasson, vagy közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 41/B §-a alapján a közszolgálati jogviszonyban a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha a házastársa külszolgálatot teljesít, fizetés nélküli szabadságot kell adni.A kérdésben felvetett helyzetben azonban nem a Ktv., hanem a Kjt. vonatkozó előírásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Szabadság mértékének megállapítása

Kérdés: Szeretném megtudni, hogyan kell kiszámolni a GYES-ről visszatérő pedagógus szabadságát. A tanárnő 2001. február 28-án szült, és 2004-ben szeretne munkába állni.
Részlet a válaszából: […] A GYES igénybevétele miatt fizetési szabadságról visszatérő közalkalmazott szabadságának megállapítása több lépcsőben történik.1) Először meg kell állapítani, hogy 2001., illetve 2002. évben a közalkalmazott fizetési osztálya alapján hány nap alapszabadság, és a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Jogviszony-megállapítás szabályai

Kérdés: A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése után általános iskolában vagy polgármesteri hivatalban közalkalmazottként vagy köztisztviselőként munkaviszonyt létesítőnek be lehet-e számítani a korábbi, nem költségvetési szervnél szerzett munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni: a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Üres álláshely értelmezése

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott kormányrendelet szerint tartósan üres az álláshely, ha az engedélyezett költségvetési létszámkeret (álláshely) 4 hónapot meghaladóan betöltetlen. A közigazgatási szerveknél üres, illetve megüresedő álláshelynek az minősül, amelyben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.

Közalkalmazottak tizenharmadik havi illetménye

Kérdés: Ha valaki január 1-jétől július 31-ig dolgozik, és augusztus 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van (GYED-et vesz igénybe), milyen időtartam után jár neki a tizenharmadik havi illetmény? Kell-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. általános rendelkezése szerint a közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap jogviszonnyal rendelkezik. Időarányosan jár a tizenharmadik havi illetmény, ha a tárgyévben legalább hathavi közalkalmazotti jogviszony fennáll.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.
1
…
14
15