146 cikk rendezése:
61. cikk / 146 Megbízott vezetők szabadsága 2010-től
Kérdés: A 2010. évi munkaügyi változások közül a vezető beosztású közalkalmazottak alapszabadságát érintő változással kapcsolatban szeretném szakmai véleményüket kérni. 2010. január 1. napjától – a nevelési, oktatási tevékenységet végző megbízott vezetők kivételével – a kinevezett vezetőkével azonos módon kell meghatározni a magasabb vezető és vezető beosztású (megbízott vezető) közalkalmazottak szabadságát. Ezen időponttól a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35, a megbízott vezetőt 30 nap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §). Az új törvényi alkalmazás során több vezető beosztású alkalmazottunk is rosszabbul járt. Például F12 fizetési fokozatban lévő közalkalmazottnak, ha nem vezető beosztású, éves szabadsága 21 + 12 = 33 nap. Megbízott vezetőként dolgozó közalkalmazottnak (azonos fizetési fokozat mellett) a 2010. évi szabadsága 30 nap. Lehetséges ez a hátrány azon alkalmazottak esetében, akiknek a szolgálati idejük alapján a fizetési fokozatuk 10 vagy annál magasabb mértékű? Lehetséges, hogy a vezető beosztottja több szabadságra jogosult (természetesen a fizetési fokozatok egyezősége esetén)?
62. cikk / 146 Közalkalmazott vezetők szabadsága
Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. 2010. 01. 01-jétől a vezető beosztású dolgozót hány nap szabadság illeti meg, ha az F/13 osztályba, illetve fokozatba van besorolva? A kinevezett magasabb vezetőt megilleti-e a 35 nap alapszabadság mellett a fizetési fokozat szerinti szabadság?
63. cikk / 146 "Főállású anyaság" figyelembevétele a közalkalmazott besorolásakor
Kérdés: Költségvetési intézményünkben közalkalmazottként dolgozó személy esetén a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe vehető-e a főállású anyaság (Cst. 23. § szerinti gyermeknevelési támogatás) időszaka, ha az érintett nem állt jogviszonyban semmilyen munkáltatóval ezalatt (tehát fizetés nélküli szabadságon sem lehetett)? Tekinthető-e a tisztán főállású anyaság ideje (ha nincs közben az illető semmilyen munkáltatóval jogviszonyban) közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek?
64. cikk / 146 Megbízott vezetők szabadsága 2010-től
Kérdés: Intézményünkben dolgozó, a Kjt. 57/B. § hatálya alá tartozó vezető beosztású (nem kinevezett vezető) közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott 30 nap alapszabadság illeti meg 2010. január 1-jétől. Ezen vezetői kör az alapszabadságon felül jogosult az 57. § (1) bekezdésben rögzített pótszabadságra is?
65. cikk / 146 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
66. cikk / 146 Közalkalmazott fizetési fokozatának megállapítása
Kérdés: Dolgozónk 1973. szeptember 1-jétől folyamatos közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. 2010. január 1-jén hányas fizetési fokozatba kell őt besorolni?
67. cikk / 146 Közigazgatási szakvizsgához kötött átsorolás
Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom majdnem négy éve. Közigazgatási szakvizsgámat a munkáltató által megszabott határidő előtt teljesítettem, azonban a bizonyítvány másolatát elmulasztottam bemutatni a munkáltatónak. A munkáltató 2009 szeptemberében észlelte és hívta fel a figyelmem arra, hogy már 10 hónappal korábban magasabb fizetési fokozatba kellett volna sorolnia, amelyhez hiányzott a szakvizsgám papírja, és kérte ennek bemutatását. Visszamenőlegesen jogosult vagyok-e a magasabb fizetési fokozatra úgy, hogy a megadott határidő előtt teljesítettem a szakvizsgát, de nem mutattam be a bizonyítványt, csak a teljesítésre megszabott határidőt követő tíz hónap múltán, mikor kiderült, hogy szükséges lett volna már korábban az átsorolásomhoz?
68. cikk / 146 Másik munkakörbe helyezés és a fizetési fokozat megállapítása
Kérdés: Szociális intézményünk (fogyatékos gyermekotthon) 2000. 01. 01-től folyamatosan, általános iskolai végzettséggel, takarító munkakörben foglalkoztatott egy dolgozót az A7 fizetési kategóriába sorolva (ez a besorolás megfelelt a jogviszonynak és a végzettségének). A közalkalmazott 2008-ban OKJ-s gondozó végzettséget szerzett, gondozó munkakörbe került át, fizetési osztályát C-re változtatták. Takarítóként az 1992. július 1. utáni munkaviszonyait (1990. 03. 08-tól 1995. 04. 12-ig egy kft.-nél, majd 1995. 04. 13-tól 1999. 12. 31-ig egy rt.-nél dolgozott) is beszámították a fizetési fokozatának megállapításakor, mivel a takarító munkakörre nem volt előírt végzettség, amivel rendelkeznie kellett volna. Kérdésünk az, hogy a jelenlegi gondozó munkakör esetén a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell-e venni azokat az 1992. július 1. utáni munkaviszonyokat, amelyek idején nem rendelkezett a gondozói munkaköréhez előírt végzettséggel (nevezetesen a fent említett kft.-nél és rt.-nél eltöltött időt)? Az 1992. július 1. előtt megkezdett munkaviszonyt annak végéig teljes egészében be kell-e számítani, vagy csak 1992. július 1-jéig? Vissza lehet-e/kell-e csökkenteni a fizetési fokozatot? Ha vissza lehet/kell csökkenteni, akkor a bére változatlanul hagyása mellett? A fizetési fokozat szerinti pótszabadság napjai csökkennek-e?
69. cikk / 146 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
Kérdés: Kérem segítségüket a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés a) pontjának értelmezésében! Az 1992. július 1-je utáni munkaviszonyt is be kell számítani, ha az nem közalkalmazotti volt, de a jelenlegi közalkalmazotti munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel rendelkezett a dolgozó?
70. cikk / 146 Szociális intézményben dolgozó gépkocsivezető besorolása
Kérdés: Szociális intézményben, közalkalmazottként gépkocsivezető munkakörben alkalmazott dolgozónk hivatásos gépkocsivezető jogosítványát 1982-ben szerezte meg, azóta többféle munkaviszonya, köztük közalkalmazotti jogviszonya is volt. Jól tudom-e, hogy az 1992. július 1-je utáni összes munkaviszonyt, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti jogviszony-e, fizetési fokozatába be kell számítani, hiszen a betöltendő munkaköréhez szükséges hivatásos gépkocsi-vezetői jogosítvánnyal 1982 óta rendelkezik?
