Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott folyamatos teljesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák

Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]teljesítéseit kell számításba venni az adott időszak költségei között. Ez az összemérés elve.Főszabály szerint könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat (számla) alapján lehet, amit jellemzően a szállító utólag állít ki.Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A hangsúly azon van, hogy teljesített és a vevő által elismert szállítás történt-e. Ebből következően az a döntő szempont a tekintetben, hogy szállítói tartozásként kell-e az adott eseményt könyvelni, hogy a teljesítés időpontja december 31-ig befejeződött-e.A 2017. december 31-ei, vagy azt megelőző teljesítési időpontú számlákat, pl. december havi bérleti díj, a mérlegfordulónapig befejezett teljesítésnek számít, ezért akkor is le kell könyvelni szállítói kötelezettségként, ha a számlát 2018-ban állították ki.A szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokkal szembeni költségelszámolás akkor lehetséges,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4680
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Teljesítési időpont meghatározása folyamatos teljesítésű ügylet esetében

Kérdés: Költségvetési intézményünk folyamatos szolgáltatást nyújtott az egyik ügyfelének. A felek a megállapodásukat írásbeli szerződéssel is megerősítették, melyben a szolgáltatás ellenértéke fix havi díjban került megállapításra, és a felek a szerződés alapján időszakonként számoltak el egymással.
A határozott időre szóló írásbeli szerződés azonban 2012. december 31-i hatállyal megszűnt, viszont intézményünk a szolgáltatást mégis tovább nyújtotta 2015. november 30-ig partnerének. A 2012. december 31-ei hatállyal megszűnt szerződés nem került írásban megújításra, és az ezt követő időszakokban a felek a szolgáltatás fenntartása ellenére nem számoltak el egymással. Ugyanakkor egy rövid 4 hónapos időszak vonatkozásában volt a felek között érvényes írásbeli szerződés, mely 4 hónapos időszakra vonatkozóan a felek között megtörtént a szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása és a szolgáltatási díj kiszámlázása. A felek azonban a teljes, 2013. január 1-jétől 2015. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan most kívánnak elszámolni egymással, és ezt a helyzetet rendezni szeretnék mind pénzügyi, mind adó szempontból. Ennek érdekében megállapodtak, hogy 2016-ban 2016-os fizetési határidővel számolnának el egymással a szerződéssel le nem fedett időszakok vonatkozásában. Ennek megfelelően most történne meg a számlák kiállítása is. A felek a jelen elszámolással érintett időszakokra eső teljes ellenérték összegét is meghatározták, a kalkulációhoz pedig a korábbi írásbeli szerződésükben meghatározott egyhavi fix díjat vették alapul. A felek közötti utólagos elszámolással érintett időintervallumok a következőek:
- 2013. január 1.-2013. október 31.: szerződéssel le nem fedett 10 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
- 2013. november 1.-2014. február 28.: szerződéssel lefedett és pénzügyileg elszámolt időszak, melyről a számlák is kiállításra kerültek.
- 2014. március 1.-2015. november 30.: szerződéssel le nem fedett 21 hónapos időszak, mely során nem történt meg a felek között az erre az időszakra esedékes szolgáltatási díj pénzügyi elszámolása, illetve annak kiszámlázása.
Intézményünk valamennyi, fentiekben említett időszak vonatkozásában tartalmilag ugyanazt a szolgáltatást nyújtotta a partner számára. Kérdésünk a folyamatosan nyújtott szolgáltatás teljesítési időpontjának meghatározására - ezen belül is az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt szabály értelmezésére -, valamint az ügyletek adóalapjának meghatározására vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]értelmében, abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől és az 58/A. §-tól függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik a tizenkettedik hónap utolsó napján is.Álláspontjuk szerint, mivel az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezése nem mondja ki egyértelműen, hogy a 12 hónapnak egybefüggőnek és folyamatosnak kell lennie, ezért e rendelkezést azokban az esetekben is lehet alkalmazni, amikor nem beszélhetünk egybefüggő és folyamatos 12 hónapos időszakról. Ennek megfelelően a beadványban írtak szerint, tekintve hogy a 2013. november 1. és 2014. február 28. közötti időtartamra a felek már elszámoltak, a közel hároméves elszámolási időszakra vonatkozóan az első részteljesítési időpont, azaz a tizenkettedik hónap utolsó napja 2014. április 30., vagyis a 4 hónap szerződéssel lefedett időszak egyfajta halasztást eredményez. A 12 hónap így a 2013. január 1. és a 2013. október 31. közötti 10 hónapból és a 2014. március 1. és a 2014. április 30. közötti 2 hónapból tevődik össze.Megítélésünk szerint a fenti álláspont nem felel meg az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, mivel "az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik" fordulat alatt olyan időszakot kell érteni, amelynek tartama zárt, egybefüggő, amelynek tartama nem szakad meg. Ebből következően a 2013. január 1. és a 2013. október 31. között teljesített folyamatos szolgáltatás teljesítési időpontját az Áfa-tv. 2015. december 31-ig hatályos 58. §-ának (1) bekezdése alapján kell megállapítani, tehát a teljesítési időpont a fizetési határidő, és nem a tizenkettedik hónap utolsó napja, mert ez esetben nem beszélhetünk egybefüggő 12 hónapos időszakról.A 2014. március 1. és 2015. november 30. közötti 21 hónapos időszak a rendelkezésre álló adatok szerint magában foglal egy megszakítás nélküli 12 hónapos időszakot. Ebben az esetben alkalmazni kell az Áfa-tv. 58. §-a (3) bekezdésének b) pontját, azaz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4313

3. találat: Folyamatos teljesítésű ügyletek

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2015. július 1-jével változik a folyamatos teljesítésű ügyletek teljesítési időpontja. Mely területeken számíthatunk változásokra? Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadással is foglalkozik. Jelenleg a számlákon a teljesítés időpontjaként a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) tüntetjük fel. Július 1-je után hogyan kell kiállítanunk a számlákat a folyamatos teljesítésű ügyletekről?
Részlet a válaszból: […]érintett időszak utolsó napját megelőzi,b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik."A jelenleg hatályos szabály szerint [58. § (1) bekezdés] termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. E rendelkezés értelmében továbbra is helyesen járnak el, amikor a számlán a teljesítés időpontjaként a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) tüntetik fel.A könyvviteli, könyvvizsgálati, adó-tanácsadási szolgáltatások esetében azonban 2015. július 1-jétől már az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja. A vonatkozó átmeneti rendelkezés kimondja (Áfa-tv. 296. §), hogy az 58/A. §-t az olyan, 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.Az időszakos elszámolású ügyletként teljesített ingatlan-bérbeadás esetén (azaz ha a felek a bérbeadás tekintetében például havonta vagy kéthavonta számolnak el) tehát csak 2016. január 1-jével változik a teljesítés időpontját meghatározó szabály. E szabály szerint [Áfa-tv. 2016. január 1-jétől hatályos 58. § (1) bekezdés] amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. 2016. január 1-je után tehát már nem a fizetési határidőt (az ellenérték megtérítésének esedékességét) kell a számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetni, hanem az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját.A főszabálytól eltérő szabályokat állapít meg az Áfa-tv. 2016. január 1-jétől hatályos 58. §-ának (1a) bekezdése. E szerint az (1) bekezdéstől eltérően teljesítésa) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3993

4. találat: Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Az orvosokkal kötött szerződésünkben foglalt számlázási arányokat módosítottuk, azonban nem tudom, hogy továbbszámlázásnál melyik időszak az irányadó. A módosítás 2011. július 1-jén lépett hatályba. Továbbszámlázás esetén mi az irány­adó nekem? A számlázási időszakot (amely a közüzemi számlán szerepel, pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01.) is kell mérlegelnem, s ez esetben még a régi szerződést veszem figyelembe, vagy pedig csak a továbbszámlázás időpontját? Ez esetben ha pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01-jére vonatkozik a közüzemi számla, de én most számlázom tovább, akkor is a 2011. július 1-jén hatályba lépett arányokat veszem?
Részlet a válaszból: […]elszámolási időszakok hosszát, gyakoriságát a feleknek kell a szerződésben rögzíteni. Sajnos a kérdező nem tér ki arra, hogy milyen időszakonként számolnak el a felek egymással, de következtetni lehet arra, hogy feltehetően havonta. Az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont a folyamatos teljesítésű ügyleteknél eltér a számviteli törvény szerinti teljesítési időponttól, ezért kell a számlán feltüntetni az elszámolt időszakot is. Sem a számviteli törvény, sem az Áfa-tv. nem a számlakiállítás időpontjához fűz jogkövetkezményeket. Abból a megfogalmazásból, hogy a módosítás 2011. július 1-jén lép hatályba, nem állapítható meg egyértelműen a szerződő felek akarata, de vélelmezhető, hogy a július 1-jét követő teljesítésű számlákra gondoltak. Kérdés lehet, hogy a számviteli törvény szerinti, illetve a Ptk. szerinti vagy az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontot értik-e a meghatározott dátum alatt, de a számla kelte semmiképpen sem lehet mérvadó. Gyakorlati megfontolásból a számviteli törvény szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3062

5. találat: Teljesítés időpontja

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?
Részlet a válaszból: […]mert nem felel meg az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott feltételeknek. Mivel a fent nevezett szolgáltatás nem minősül folyamatosan nyújtott szolgáltatásnak, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját nem az Áfa-tv. 16. § (6) bekezdése, hanem a 16. § (11) bekezdése határozza meg. Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése eltérő teljesítési időpontot határoz meg arra az esetre, amikor a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról időszakonként számolnak el, vagyis a szolgáltatásnyújtás ellenértéke az elvégzett munka mennyiségétől függ, de a kifizetésekre egy összegben egy időszakról szólóan kerül sor. Szintén kivételt jelent, ha a felek által kötött szerződés alapján a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel időszakonként állapítják meg, vagyis az ellenérték meghatározására és kifizetésére az elvégzett munkától függetlenül rendszeresen ismétlődő jelleggel kerül sor. Ezek az esetek pl. akkor fordulhatnak elő, ha a karbantartás elszámolása nem esik egybe a tényleges teljesítés időpontjával, a karbantartásról - az esetszámtól függetlenül vagy akár függően is - időszakonként számolnak el. Mindkét esetben az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség a felek által meghatározott elszámolás napján, ennek hiányában a teljesítésre kötelezett adóalany áfaelszámolási időszakának utolsó napján keletkezik. "A felek által meghatározott elszámolás napja" szófordulat azt jelenti, hogy a törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy a szerződésben - az adófizetési kötelezettség keletkezése időpontjának meghatározása céljából - kifejezetten rendelkezzenek egy olyan fikciós időpontról,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1718
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Vízdíj áfája

Kérdés: Vízdíjat óraleolvasás alapján számlázó adóalany 2002. 01. 01-jétől 2006. 09. 10-éig terjedő időtartamra utólag számláz, mert az üdülő vízórájához nem lehetett bejutni. Jogszerű-e a teljes összeget 12%-os áfa felszámításával számlázni?
Részlet a válaszból: […]a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti díjfizetés, akkor az új adómértéket az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak a hatálybalépés napját követi. Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve, ha a teljesítésért járó ellenérték a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, akkor az új adómértéket az esedékes időszaknak a hatálybalépést megelőző napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni. Ezen átmeneti szabály értelmében, amikor a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- és díjfizetés - mint a szóban forgó esetben is -, az adó mértékét a módosító törvény hivatkozott bekezdésének első mondata szerint a leolvasási időszak első napja határozza meg. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a leolvasási időszak kezdőnapja 2002. január 1-je, mely napon a 12%-os adómérték volt hatályban, ezért ezt szükséges alkalmazni. Ha azonban egy másik esetben a kezdőnap 2003. december 31-ét követi, a 15 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, mivel azt követően már ez az adókulcs volt hatályban. Időszakon belüli megosztás tehát nem lehetséges ennél a díj megállapításnál. Időszerű említést tenni a szeptember 1-jét követően hatályba lépő változásokról, melynek értelmében a szóban forgó szolgáltatások tekintetében a 20 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. A 20 százalékos adómérték alkalmazását szintén a fentiek alapján lehet meghatározni, ennek megfelelően döntő jelentőséggel bír, hogy a teljes leolvasási időszak 2006. augusztus 31. napját követi-e vagy sem. Amennyiben igen - azaz már a kezdőnap is 2006. augusztus 31-ét követi -, akkor már az új adómértéket, a 20 százalékot kell alkalmazni. Amennyiben nem - tehát az időszak még 2006. szeptember 1-jét megelőzően, de 2003. december 31-ét követően kezdődik (melyet megelőzően a 12 százalékos adókulcsot kellett alkalmazni) -, akkor a "régi", 15 százalékos adómérték alkalmazandó. Abban az esetben, ha nem számlálóleolvasással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1492
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: A 2006-os évre vonatkozó áfaszabályokról

Kérdés: Az adótörvények 2006. évi módosítása és a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra történő csökkentése sok kérdést vetett fel, melyeket az átmeneti rendelkezések alapján nem tudtunk megnyugtatóan értelmezni. Amennyiben lehetséges, szeretnénk, ha részletesebb tájékoztatást kaphatnánk ezzel kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]megrendelőnél a levonható adó - az adókötelezettség keletkezési időpontját (a részkifizetés esedékességének napját mint teljesítési időpontot) tartalmazó adóelszámolásban (bevallásban) szerepeltetendő. Amennyiben a fizetés esedékessége 2005. évre esik, akkor az adófizetési kötelezettség is azon a napon keletkezik, ezért a 2005. év vonatkozó adóelszámolásában szerepeltetendő a szóban forgó tétel. Az adó mértéke a teljes időszak vonatkozásában 25 százalék, függetlenül attól, hogy számlálóleolvasással vagy nem számlálóleolvasással határozzák meg az esedékes díjat, mivel az áfamódosító törvény 1. § (2) bekezdés a) pontja - összevetve a 4. §-sal is - nem ad lehetőséget a 20 százalékos adómérték alkalmazására azokban az esetekben, amikor az adókötelezettség keletkezési időpontja 2006. január 1-je előtti. Például, ha a tényleges időszak 2005. december 25-től január 24-ig terjed, és a díjfizetés esedékessége így a számla teljesítési időpontja, 2005. december 10-e, akkor az adó mértéke a teljes időszak vonatkozásában 25 százalék, amely a 2005. decemberi (IV. negyedéves, 2005. éves) bevallásban szerepeltetendő. Amennyiben a fizetés esedékessége 2006. január 1-jét követő, akkor az adókötelezettség is e napon keletkezik, tehát a fizetendő adót - a másik oldalon a levonható adót - a 2006. év vonatkozó bevallásában kell szerepeltetni, és a számla teljesítési időpontja is ez a nap. Az adó mértékének meghatározásához az áfamódosító törvény 4. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. E törvényhely külön rendelkezést tartalmaz azokra az esedékes ellenértékekre, illetve időszakokra, amikor a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- és díjfizetés. Ilyenkor az adó mértékét az áfamódosító törvény hivatkozott bekezdésének első mondata szerint az időszak első napja határozza meg. Amennyiben ez a nap a 2005. évre esik, akkor a teljes időszakra 25 százalékos áfakulcs vonatkozik, ha 2006-ra, akkor a teljes időszakra 20 százalék. Időszakon belüli megosztás tehát nem lehetséges ennél a díjmegállapításnál. Ez a már közölt példa esetében - 2006. február 10-én esedékes díjfizetést alapul véve - azt jelenti, hogy az adókötelezettség 2006. február 10-én keletkezik, azonban az adó mértéke a teljes időszak vonatkozásában 25 százalék, hiszen az időszak kezdőnapja 2005-re esik. 1. Abban az esetben, ha nem számlálóleolvasással határozzák meg az időszaki díjat, illetve ugyan leolvasás útján, de a számlálóleolvasásnál gyakoribb a díjfizetés, akkor az időszaki díjat a fizetendő adó megállapítása során ketté kell bontani: az esedékes díj 2005-re eső része 25 százalékos adómértékkel, a 2006-ra eső része 20 százalékos adókulccsal adózik a teljesítés (a részkifizetés esedékességének) időpontjában [áfamódosító törvény 4. § (2) bekezdés második mondata]. A példa szerinti esetben ez azt jelenti, hogy február 10-én esedékes díjfizetés esetén a február 10-ei teljesítési időpontú számlában 25 százalékos adómértékkel szerepeltetendő a 2005. december 25-31-ig terjedő időszakra eső ellenérték, míg 20 százalékos adómértékkel a 2006. január 1-jétől 24-ig terjedő időszakra eső díj. A már ismertetett rendelkezések szerint azonban e szabály alkalmazásának is feltétele az a)-b) pontban közöltekhez hasonló módon az, hogy az adókötelezettség 2006. január 1-jét követően keletkezzen. Amennyiben ugyanezen tényleges időszak utáni díjfizetés 2005-ben esedékes - így az adókötelezettség keletkezési időpontja 2006. január 1-jét megelőzi -, akkor a korábban már idézett általános hatályba léptető rendelkezés [áfamódosító törvény 1. § (2) bekezdés b) pont] értelmében a teljes időszak díjára a 2005-ben hatályos 25 százalékos adókulcsot kell felszámítani. Folyamatosan teljesített szolgáltatások saját nevében más javára történő, az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdés szerinti közvetítése esetén hasonló módon kell meghatározni az adókötelezettséget. A továbbszámlázás során megjelölt fizetési esedékességi időpontot mint teljesítési időpontot tartalmazó áfabevallás során kell szerepeltetni a szóban forgó tételt, az adó mértékét az a), b), c) pontokban tárgyalt szabályok alapján kell megállapítani. 2. Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerint adózó (ún. elszámolási időszakhoz kötött) szolgáltatások, értékesítések: Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerint amennyiben a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott szolgáltatásokról időszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja - fő szabály szerint - a felek közötti elszámolás napja. E szolgáltatásokra, értékesítésekre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az áfamódosító törvény már említett általános "hatálybaléptetést" meghatározó 1. § (2) bekezdés b) pontján túlmenően a 4. § (1) bekezdés b) pontja tárgyalja. E törvényhelyek összefüggéséből adódóan, a) amennyiben az adókötelezettség keletkezési időpontja, azaz a felek közötti elszámolás napja 2006. január 1-jét megelőzi, a teljes időszak vonatkozásában 25 százalékos adómértéket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az időszak ténylegesen mikorra esik; b) amennyiben az adókötelezettség keletkezési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1281
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szemétszállítási díj számlázása

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit csekken fizetnek be. Ki kell-e állítani minden befizetés mellé számlát, vagy esetleg lehetőség van bizonyos időszakonként összesítő számla vagy számlát helyettesítő okmány kiállítására?
Részlet a válaszból: […]számlát (vagy nyugtát) kiállítani. E törvényhely 2003. január 1-jétől hatályos módosítása szerint folyamatosan teljesített szolgáltatásnak azok a közüzemi szerződés alapján bonyolított szolgáltatások minősülhetnek, ahol a szerződésből vagy magából a szolgáltatásból adódik a szolgáltató állandó rendelkezésre állása. A hivatalos értelmezés szerint a közüzemi szerződés mint feltételnél a döntő az, hogy közüzemi tevékenységi körre (33/1984. MT rendelet) irányuljon a szerződés, függetlenül attól, hogy esetlegesen közszolgáltatási vagy vállalkozási elnevezésű szerződés köttetik. A hulladékkezelés benne van e jelzett tevékenységi körben, és a szolgáltató által kihelyezett kukákkal megvalósul az állandó rendelkezésre állás is. 2. Ha a tárolóedények nem a szolgáltató tulajdonában vannak, vagy nem ő bérli azokat, akkor nincs szó állandó rendelkezésre állásról, a szolgáltatás csak időszakonként visszatérő szállításban merül ki. Ez esetben a visszatérően teljesített szolgáltatások (szemétszállítás) ellenértékét időszakonként összevontan állapítják meg, tehát az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerinti szolgáltatásról van szó. a) Ha a felek nem állapodnak meg eltérően, vagyis ha semmilyen erre irányuló kitételt nem tartalmaz a szerződés vagy az ügyfélnek írt levél (tehát ha a szolgáltató "nem csinál semmit"), akkor az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdés szerint - havonta utólag fizetendő díj esetén - minden hónap utolsó napja szerinti teljesítési időponttal kell a számlát kiállítani, és ha költségvetési szervről van szó, az adókötelezettség halasztása ettől az időponttól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 354

9. találat: Decemberről áthúzódó telefonszámla áfája

Kérdés: A decemberi telefonszámla áfája levonható-e?
Részlet a válaszból: […]okán a decemberről áthúzódó telefonszámlára nem vonatkozik a 30 százalékos levonási tiltás, azaz ha a költségvetési szerv adóköteles és tárgyi mentes tevékenységére is vonatkozik a szóban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 302
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Az adótörvények évközi módosítása

Kérdés: Az adótörvények évközi módosítása érintette-e az Áfa-tv.-t, s ha igen, hogyan?
Részlet a válaszból: […]adókötelezettség-keletkezési időpontot kell alkalmazni. Ezért: A 2002. évről 2003-ra áthúzódó telefonszámlára még nem kell alkalmazni a 30 százalékos részleges levonási tilalmat. Azoknál a szolgáltatásoknál (például ügyvédi szolgáltatás, fuvarozás, raktározás), amelyeknél az adómérték 2003-ban megemelkedett, és a tavalyi szabályok szerint lehetett folyamatos teljesítésre irányuló szerződést kötni, a tavalyról áthúzódó elszámolási időszak díjára még a tavaly érvényes (ügyvédnél, igazságügyi szakértőnél tárgyi mentes, raktározásnál, fuvarozásnál 12 százalékos) adómértéket lehet alkalmazni. Ha tehát az ügyvéddel, fuvarozóval nem egy konkrét munkára szóló szerződést kötöttek 2003 előtt, hanem átalánydíjast, akkor azon időszakra vonatkozó átalánydíjra, amely a 2002. évről 2003. évre áthúzódó időszak teljesítéseire nyújt fedezetet, még az előző évi adómértéket lehet alkalmazni. Az azt követő időszakok átalánydíjaira azonban már a 2003. évinek megfelelő adómértékek érvényesek. A tavaly még folyamatos szolgáltatásnak [Áfa-tv. 16. § (6) bekezdés], de az idén már elszámolási időszakhoz kötött szolgáltatásnak [Áfa-tv. 16. § (11) bekezdés] minősülő szolgáltatások (például bérbeadás, előfizetéses ügyletek, átalánydíjas szolgáltatások, állandó rendelkezésre állást biztosító, de nem közüzemi tevékenységbe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 278
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést