Közalkalmazott átsorolásával összefüggő gyakorlati jogértelmezési probléma

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt dolgozónknak egyetemi végzettsége mellett további szakképesítésként második felsőfokú diplomája a Kjt. 66. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján elismerésre került. A Kjt. szerint a további szakképesítés alapja az (1) bekezdés szerinti garantált illetmény, amely 2008 óta nem változott. A Kjt. 66. §-ának (9) bekezdése leírja kiegészítésül a garantált illetmény fogalmát, mely mindig legalább a garantált bérminimum. Mi minősül a további szakképesítés alapjának? Véleményünk szerint a további szakképesítés alapja a (9) bekezdésben megjelölt garantált minimálbér (jelen esetben 296.400 forint), és erre kell rászámolni a további szakképesítés után járó 10%-ot (29.640 forint). Más ellenkező vélemény szerint a további szakképesítés számítási alapját a Kjt. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti - régi - garantált illetmény képezi. Ami kevesebb összegében, mint a (9) bekezdés alapján elvárt garantált minimálbér. Megjegyzésünk: Abban az esetben, ha a Kjt.-bértábla szerinti bér lenne az alap, akkor a minimálbérre történő kiegészítés "benyeli" - lényegében figyelmen kívül hagyja - a további szakképesítés után járó illetménynövekedést. Feltételezzük, hogy a törvényalkotónak nem lehetett ilyen szándéka, amikor a további szakképesítés elismerését kötelezően előírta. A jogszabályalkotó eredeti és valós célja feltehetően az volt, hogy adott dolgozó több felsőfokú szakképesítését többletbérrel ismerje el, azt ilyen módon honorálja.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés: Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre - a támogatási igény benyújtásakor - meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Mezőőri szolgálati viszony

Kérdés: Önkormányzatunknál új mezőőri szolgálatot hozunk létre, és az Mt. szerint szeretnénk foglalkoztatni a munkavállalót. Ez esetben is "A" osztályba lehet besorolni, és minimálbérre lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […]   A 40/2021. (X. 27.) AM rendelet rendelkezik a mezőőri szolgálati viszonyról és a kapcsolódó tanfolyamról.Bár a jogszabály címe szolgálati viszonyt említ, és a jogviszonyra egyfajta szolgálati viszonyként tekint, a jogviszony típusát nem határozza meg, "munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-ának (1)-(1a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Jubileumi jutalom összegének megállapítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjét megillető jubileumi jutalom összegének megállapítása tekintetében illetményként a Kttv. 235. §-a szerinti személyi illetmény vagy a Kttv. 131. §-a szerinti alapilletmény, illetménykiegészítés és a garantált bérminimumra történő kiegészítés összege vehető-e figyelembe, továbbá az "egyéb pótlék" jogcímen kapott keresetkiegészítés, amely bármikor visszavonható, vagy a nyelvpótlék és a képzettségi pótlék figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom összegének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezései azt rögzítik, hogy annak összege 2, 3, 4 vagy 5 havi illetménynek megfelelő összeg.A Kttv. 131. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján az illetmény alapilletményből, valamint - az e törvényben meghatározott feltételek esetén -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztés

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A rendelet szerint a közalkalmazottak esetében a 20%-os emelés differenciált jellegű és beépülő azzal, hogy a kötelező minimálbér-emelésre is figyelemmel kell lenni. Véleményünk szerint az Mt. hatálya alá tartozókra is ekként értelmezendő a rendelet. Bár a differenciálásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Temetőőr munkakör

Kérdés: Önkormányzatnál a temetőgondnok munkaviszonyban látja el a feladatait. Mezőgazdasági szakközépiskolában végzett, és még kertésztechnikus képesítéssel rendelkezik. A temetőgondnok munkakörhöz van-e valamilyen előírt szakképesítés? Amennyiben rendelkezik ezen végzettséggel, akkor számára a garantált bérminimum jár?
Részlet a válaszából: […] A munkakörre vonatkozó képesítési követelménynél sosem a meglévő képesítést, hanem a munkakörhöz szükséges vagy arra előírt képesítést kell megnézni. Az Mt. hatálya alatti munkaviszony esetében, amennyiben a helyi szabályozásban vagy a munkaköri leírásban esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

EU-s forrásból adott támogatás adómentessége

Kérdés: Önkormányzatunk EU-s támogatást nyert "Ösztönzők és támogatások" nyújtására. Így munkaerőpiaci hátrány kompenzálása céljából hiányszakmában elhelyezkedő, településen lakó fiataloknak adható (önkormányzat és partnerei vezető tisztségviselői, önkormányzati képviselő-testület tagjai, ezek közeli hozzátartozói kivételével). Havi maximuma: mindenkori minimálbér, illetve garantált bérminimum összege. Minimálisan 6, maximálisan 24 hónapig adható ösztönző. A juttatás további feltétele a közösségi célú önkéntes tevékenység végzése a településen. Az így adott havi pénzbeli támogatás tekinthető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.27. pontja alapján adott adómentes bevételnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. hivatkozott 1. számú mellékletének 4.27. pontja szerint adómentes a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Falugondnok: minimálbér vagy garantált bérminimum

Kérdés: Gimnáziumi érettségivel rendelkező falu-gondnokot "C" fizetési osztályba sorolták. Elvégezte a munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyamot, erről tanúsítványt állított ki a szervező. E képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, de álláspontunk szerint nem minősül szakképzésnek (nem OKJ-s képzés). A vonatkozó kormányrendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult. Fenti végzettségű falugondnok jogosult-e a garantált bérminimumra?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a segítő, falu- és tanyagondnok "A"-"E" fizetési osztályokba sorolható be. A besorolást a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, illetve a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján kell elvégezni, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
1
2
3
5