24 talált cikk a garantált bérminimum kifejezésre címkeként hozzárendelve

Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?

Kérdés: Önkormányzatnál a temetőgondnok munkaviszonyban látja el a feladatait. Mezőgazdasági szakközépiskolában végzett, és még kertésztechnikus képesítéssel rendelkezik. A temetőgondnok munkakörhöz van-e valamilyen előírt szakképesítés? Amennyiben rendelkezik ezen végzettséggel, akkor számára a garantált bérminimum jár?

Kérdés: Gimnáziumi érettségivel rendelkező falu-gondnokot "C" fizetési osztályba sorolták. Elvégezte a munkakör betöltéséhez szükséges tanfolyamot, erről tanúsítványt állított ki a szervező. E képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, de álláspontunk szerint nem minősül szakképzésnek (nem OKJ-s képzés). A vonatkozó kormányrendelet értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult. Fenti végzettségű falugondnok jogosult-e a garantált bérminimumra?

Kérdés: Szociális segítő képzettséggel - ha 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik - lehet-e a garantált bérminimumot megadni a dolgozónak, ha a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatják?

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot - 150 495 Ft az alapilletménye -, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap - 350 000 Ft-ot -, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 244. számában feltett 4485. számú kérdést kiegészítenénk azzal, hogy az önkormányzatunk olyan sportcsarnokot működtet, amelyben uszoda, tornaterem, szauna, konditerem és szolárium található. A szauna és a szolárium igénybevételéből származó bevétel vonatkozásában online pénztárgéppel teszünk eleget nyugtaadási kötelezettségünknek. A sportcsarnokban az önkormányzati tulajdonú kft. két munkavállalója takarítói munkakörben végez munkát, akik a takarítási feladatok ellátása mellett beszedik a bevételeket és kezelik a pénztárgépet. A két munkavállaló pénztárgépkezelői képesítéssel rendelkezik, azonban nem pénztáros, hanem takarítói munkakörben vannak alkalmazva, a pénzbevételek beszedése és a pénztárgép kezelése a napi munkaidőnek csak a töredékét teszi ki, és nincs érvényben pénztárgépkezelői vagy más képesítési követelményre vonatkozó munkáltatói rendelkezés. Ebben az esetben kötelezi-e valamilyen jogszabály a kft.-t mint munkáltatót a garantált bérminimum megfizetésére? Eljárhatunk-e úgy, hogy az önkormányzat nem a kft.-t, hanem a két munkavállalóját közvetlenül bízza meg a pénzbevételek beszedésével és a pénztárgép kezelésével?

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőjét az F/4 fizetési kategóriába kell besorolni, melynek összege nem éri el a garantált bérminimum összegét. Helyesen jártunk-e el, ha a családsegítő alapilletményét 161 000 Ft-ban állapítottuk meg, és ehhez adtuk hozzá a szociális ágazati összevont pótlék összegét?

Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalom összegének számításánál 2017. január 1-jétől milyen bérelemeket lehet figyelembe venni (garantált bérminimumra való kiegészítés, szociális összevont ágazati pótlék, pedagógus-bértábla szerinti pótlékok)?

Kérdés: Szociális ágazatban a kisegítő munkakörben foglalkoztatottakat (pl. konyhai kisegítő, takarító, segédmunkás) megilleti-e a garantált bérminimum, amennyiben "B" fizetési osztályba kerülnek besorolásra? A közművelődési ágazatban a végrehajtási rendelet a segédmunkás és kisegítő alkalmazott munkaköröket akár "D" fizetési osztályig is megengedi besorolni. A "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolt takarítónőnek is jár a garantált bérminimum?