Közalkalmazotti bértábla és minimálbér, garantált bérminimum egymáshoz való viszonya

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó falugondnok, karbantartó, kazánfűtő illetménye, előmenetele a Kjt. rendelkezései szerint történik. A besorolásánál plusz szakképesítésként elismert a kazánfűtői szakképesítés, ezek alapján kérdés, hogy a középfokú szakképesítéshez kapcsolódó 118 000 Ft garantált bérminimum illeti-e meg? A Kjt. besorolása szerint illetménye ezt az összeget nem éri el.
Részlet a válaszából: […] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (2) bekezdése szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

"GYED extra" I. "diplomás GYED"

Kérdés: Negyedéves vagyok egyetemen, és jelenleg terhes. A szülés várható napja 2014. július 15. 2014-től már nemcsak GYES-re, hanem GYED-re is jogosult lehetek? Mennyi ennek az összege?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki– az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult,– a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] 2013. április 29-ével lépett hatályba az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
Részlet a válaszából: […] 2013. január 1-jével hatályba léptek az új Munka Törvénykönyvének távolléti díj számításával kapcsolatos előírásai. A távolléti díj számításánál – egyszerűsítési szándékkal – bevezették a 174 órás osztószámot a havi alapbéres bérformában alkalmazott Munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Intézményünk alkalmazottai közül egy fő 2 évfolyamos gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal rendelkezik (1986. 06. 18.). 1997. május 8-án elvégzett egy 160 órás megyei pedagógiai intézetben rendezett tanfolyamot, amelyen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 8925320 12 10 11 azonosító számú dajka szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Egy fő általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, később 2002. december 15-én szintén 160 órás, egy intervenciós központ által kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 318999 01 azonosító számú dajka megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Jelenleg B/9 közalkalmazotti kategóriába vannak besorolva. Illetményük a minimálbér. A jelenlegi besorolásuk helyes-e? Megilleti-e őket a garantált bérminimum a fent említett bizonyítványok alapján?
Részlet a válaszából: […]  Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos KépzésiJegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet1. számú mellékletének (OKJ-s képesítések) 2. pontja alatti jelmagyarázat tartalmazzaaz OKJ-s azonosító számok felépítését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása közalkalmazottak esetében

Kérdés: Az óvodákban dolgozó "B", "C" és "D" fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet? Például egy D/2 fizetési osztályba besorolt dajkát megilleti-e a 108 000 Ft-os garantált bérminimum?
Részlet a válaszából: […]  A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete alapján a dajkamunkakör "A"-"D" fizetési osztályokba sorolható be. A dajka munkakörellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség,amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Garantált bérminimum alkalmazása "A" fizetési osztály esetén

Kérdés: A 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján a mezőőr fizikai munkakör, "A" fizetési osztályba sorolható. Az 1997. évi CLIX. tv. előírásai szerint a munkakör betöltéséhez a munkavállalónak mezőőri vizsgát kell tennie, valamint évente továbbképzésen kell részt vennie. Van egy diplomás, valamint egy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező mezőőrünk, jár-e nekik a garantált bérminimum?
Részlet a válaszából: […]  A mezőőr az említett kormányrendelet alapján csak "A"fizetési osztályba sorolható be. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint az "A"fizetési osztályba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörés az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Takarító és konyhai kisegítő besorolása, fizetési fokozatának megállapítása

Kérdés: 1. Az érintett 2011. 03. 21-étől közalkalmazottja az általános iskolának, intézménytakarító munkakörben. Legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkás (ruhakészítő). Előző jogviszonyai: 1994. 01. 07.-2007. 08. 08. munkaviszony meós, csoportvezető 2007. 11. 01.-2009. 06. 12. munkaviszony bm. kézi összeszerelő 2009. 06. 05.-2010. 12. 09. munkaviszony bm. kézi összeszerelő 2010. 12. 10.-2011. 03. 20. munkanélküli-járadék Az iskola besorolása szerint az illetménye: C/01 94 000 forint. Helyesen járt-e el az iskola a besorolásnál, hogy figyelembe vette a legmagasabb iskolai végzettségét, valamint nem számította be a munkaviszonyban töltött időket? 2. A közalkalmazott kinevezés szerinti munkaköre: intézménytakarító (önkormányzati gyermekélelmezési konyha) és konyhai kisegítő (önkormányzati gyermekélelmezési konyha). Melyik jogszabály milyen képesítési követelményt határoz meg, mely munkaviszonyok vehetők figyelembe a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. közoktatási ágazatban történő végrehajtásáravonatkozó 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Kjt-vhr.) mellékletének 7. pontjaszerint "kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a közoktatási intézményműködtetésével összefüggő kisegítő jellegű feladatot ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. éviköltségvetéséről a Magyar Közlöny 179. számában 2009. december 11-én, péntekenkerült kihirdetésre. A 2009 decemberében elfogadott költségvetési törvényalapján 2010-ben sem változik a köztisztviselői illetményalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Közalkalmazotti munkáltatói döntésen alapuló kiegészítés

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói döntésen alapuló juttatás elvonhatóságát annakfüggvényében szükséges mérlegelni, hogy milyen formában kerül megállapításra. Az első lehetőség szerint a közalkalmazott a fizetésifokozata alapján járó illetményén felül részesül keresetkiegészítésben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
1
3
4
5