Járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/B. §-ának 6) bekezdése alapján az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság, a feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, az Szt. szerinti, tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Államháztartáson kívüli forrásátadás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 41. §-ának (2) bekezdése a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek számára tilalmazza – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a támogatás, illetve adomány nyújtását az intézményi kiadási előirányzatok terhére. Az önkormányzati alrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Térítés nélkül kapott eszközök elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát kell-e rögzíteni a könyveinkben, és ha igen, milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyi eszköz modulban is, mint térítésmentesen kapott eszközt, ki kell mutatni?

Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül kapott eszközt a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet III. Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt immateriális javak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kistelepülési üzletrészek önkormányzati vagyonba adása

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?

Részlet a válaszából: […] Arról, hogy mi történik a tulajdonosok üzletrészével, a döntést a tulajdonosoknak kell meghozni, és annak megfelelően kell majd a gazdasági eseményt elszámolni.Az önkormányzat dönthet úgy, hogy megvásárolja a többi tulajdonos üzletrészét. Az üzletrész-átruházással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunknak 100%-os részesedése van egy gazdasági társaságban. Önkormányzatunk a kft. saját tőkéjének helyreállítása miatt pótbefizetésről határozott, lekötött tartalék képzésével. A kért összeg átutalásra fog kerülni a társaság részére. Hogyan könyveljük le ezt a gazdasági eseményt az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzatnál a pótbefizetést államháztartáson kívülre átadott végleges pénzeszközként kell elszámolni a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton. A pótbefizetéssel kapcsolatosan a társaság visszafizetési kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Értékpapír-vásárlás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat 260 db részvényt vásárolt egy gazdasági társaságban. A cég számlát állított ki a részvényekről. A számla tartalma: részvények névértéke 2.600.000 Ft, részvények árfolyamnyeresége 1.510.440 Ft. A számla végösszege 4.141.440 Ft. Ebben az esetben melyek a részvényvásárlás könyvelési tételei az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] A részvény részesedést megtestesítő értékpapír. Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése alapján a gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét vásárláskor az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján kell meghatározni. Ennek alapján tehát gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke a kétszázezer forintot nem éri el.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Önkormányzati kerékbilincs

Kérdés: Önkormányzatunk az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására és a felmerült költségekre vonatkozóan számlát állít ki a kerékbilincs fel- és leszereléséről, a gépjárművek szállításáról, továbbá tárolásáról. A jogszabály mellékletében meghatározott költségek (a 6. pont alapján) nettó összegek, ezeket milyen áfakulccsal kell számláznunk? Közhatalmi tevékenységnek minősülnek? Milyen rovatra kell ezeket a bevételeket könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati rendészeti szerv eljárása közhatalmi aktus, ami akkor is áfamentes az ügyfél szempontjából, ha a szerv közreműködő gazdasági társaságot vesz igénybe, amely a szolgáltatását áfásan számlázza.A szabálytalanul parkoló járművel szembeni intézkedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak (kft.) veszteség fedezetére teljesítettünk pótbefizetést. Hogyan tudnánk ezt szabályosan lekönyvelni költségvetési és vállalkozási szemléletben mint önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzatnál a pótbefizetést a költségvetési számvitelben a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton, a pénzügyi számvitelben pedig a 8435. Más különféle egyéb ráfordítások főkönyvi számlán kell elszámolni. Kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön elengedését írásba kell foglalni, és az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján a szövetkezetnek az egyéb bevételek között kell elszámolnia. Az önkormányzatnál a követelés elengedését a 38/2013. NGM rendelet XIII. Fejezet Egyéb gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
…
22