Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott gazdasági társaság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere

Kérdés: Hogyan hatnak a Bkr. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra? Kiterjeszthető-e, és ha igen, milyen módon a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének követelményrendszere az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra?
Részlet a válaszból: […]külső ellenőrzésnek számít.Az önkormányzat tulajdonosi jogkörében végzett belső ellenőrzésének jogalapja az Áht. 70. §-a (1) bekezdésének d) pontja, amely szerint az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet az irányítása alá tartozó bármely, a 2009. évi CXXII. törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.A 2009. évi CXXII. törvény 1. §-ának a) pontja szerint:Köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a magyar állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik,b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást.Az Áht. 70. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, "az irányítása alá tartozó bármely..." szövegrészből az irányítás szó jelentését az ugyanezen jogszabály szerint megmagyarázott irányítási hatáskörök (Áht. 9. §) alapján lehet értelmezni. E szerint ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:a) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,c) a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adása, a költségvetési szerv vezetőjének felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,d) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4367

2. találat: Önkormányzati gazdasági társaság alapítása

Kérdés: 2012. január 1-jéig az önkormányzatok gazdasági társaság alapítására, részesedés vásárlására vonatkozó előírásait az Áht. és az Ámr. tartalmazták. Ezek az előírások 2012. január 1-je után hol találhatók, mi a lényegük?
Részlet a válaszból: […]határozza meg a feltételeket. A gazdasági társaságokra vonatkozó főbb szabályozás a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben került meghatározásra. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok nemcsak az államháztartásra meghatározott feladatokat végeznek, hanem vállalkozási tevékenységet is, rájuk ugyanazok a szabályok és előírások vonatkoznak, mint a magánvállalkozásokra, gazdasági társaságokra. Az önkormányzati gazdasági társaságok egyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3216
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér - magasabb lett - a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Részlet a válaszból: […]vette meg a tulajdoni részt az önkormányzat. A gazdasági társaság szempontjából a jegyzett tőke továbbra is 100 millió forint marad, ami a cégbíróságon is bejegyzésre került. A gazdasági társaságban történő tulajdoni hányadának vásárlása a tartós részesedések vásárlása, azaz a 17. számlaosztályban történik. Függetlenül attól, hogy a cégbírósági bejegyzés szerint az alaptőke 100 millió forint volt, és ez marad továbbra is, a költségvetési szervnek a könyveiben a tartós részesedés vásárlását beszerzési áron kell elszámolni. A beszerzési árba beletartozik a beszerzéssel közvetlenül összefüggő ügynöki díjazás, valamint a kezelési költség is. Tehát a pénzforgalmilag teljesült, valójában kifizetett beszerzési árat jelenítik meg a könyveikben, függetlenül attól, hogy ezt nem egyszerre vásárolták. A tartós részesedésvásárlást kötelezettségként kell előírni. - kötelezettség előírása a részesedés megszerzését kimondó okmány alapján T 41331 - K 4499 - részesedésvásárlás közgazdasági osztályozás szerint T 1713 - K 321 funkcionális osztályozás szerint T 72, 751 - K 1997 - részesedés állományba vétele cégbírósági bejegyzés után T 1711 - K 4132 cégbírósági bejegyzés hiánya esetén T 2879 - K 4132 - kötelezettség kivezetése T 4499 - K 4132 - cégbírósági bejegyzés utáni átvezetés T 1711 - K 41332 T 41332 - K 2879 A költségvetési beszámoló költségvetési mérlegének a befektetett pénzügyi eszközei között (17-22. sor) kell kimutatnia tartós részesedést. Azt a tartós részesedést kell a befektetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2977
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,