Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet

Kérdés: Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] A Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerint azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Gazdasági társaság ügyvezető-helyettese

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 8. §-a szerint a cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Főállású polgármesteri jogviszony betöltése

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján van arra lehetőség, hogy a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester e tisztségének betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Felújítási munkálatok számlázása

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Részlet a válaszából: […] A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. A számviteli bizonylat kötelező tartalmi elemeit pedig az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: A helyi választási bizottság és szavazatszámláló bizottság egyik tagja nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe (NYES). A jogszabály szerint nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet NYES mellett. A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenység – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Beruházás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bíróság – Ön által is hivatkozott – C-528/19. sz. ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy amennyiben a beruházásra (pl. út, járda, gyalogátkelő) a beruházó gazdasági tevékenysége keretében került sor, akkor az önkormányzat vagy állam részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Cégszerű aláírás – bélyegző használata

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátása során nagyon sok gazdasági társasággal, civil szervezettel, egyházzal, egyéni vállalkozóval stb. van szerződéses kapcsolatban. A szerződések aláírásakor többször merült fel problémaként, hogy a szerződéses kapcsolatban lévőknek aláíráskor mikor kötelező a bélyegző használata. Melyik jogszabály az, ami rendelkezik a gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyéni vállalkozók stb. kötelező bélyegzőhasználatáról?
Részlet a válaszából: […] A cégszerű aláírás egy olyan írásbeli jognyilatkozat, amelyet egy cég nevében a képviseletre jogosult személy tesz, és amelynek meg kell felelnie az aláírásmintában rögzítettnek. Ez biztosítja, hogy az aláírás valódi és a cég nevében jogosult személy írta alá, a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Közterület reklámcélú hasznosítása koncessziós szerződés alapján

Kérdés: Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására feljogosított szerv, szervezet által végzett bizonyos tevékenységek minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?

Részlet a válaszából: […] A főszabály szerint a munkáltató az a (jogi) személy, amely javára a munkavégzés történik. Ha a településüzemeltetési feladatokat közvetlenül az önkormányzat végzi, akkor vele takarító, illetve karbantartó munkakörre fizikai alkalmazottként munkaviszony létesülhet. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Főállású önkormányzati dolgozó kinevezése

Kérdés: Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzati dolgozó az önkormányzatnál csak akkor alkalmazható munkaviszonyban, ha nem minősül köztisztviselőnek, illetve közigazgatási ügykezelőnek, hiszen ezek csak közszolgálati jogviszony alapján láthatják el a tevékenységüket [Kttv. 3. § (7) bekezdés]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
…
25