254 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátása során nagyon sok gazdasági társasággal, civil szervezettel, egyházzal, egyéni vállalkozóval stb. van szerződéses kapcsolatban. A szerződések aláírásakor többször merült fel problémaként, hogy a szerződéses kapcsolatban lévőknek aláíráskor mikor kötelező a bélyegző használata. Melyik jogszabály az, ami rendelkezik a gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyéni vállalkozók stb. kötelező bélyegzőhasználatáról?

Kérdés: Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?

Kérdés:

100% önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság – turisztikai vállalkozói tevékenységéhez (strandüzemeltetés) kapcsolódóan – igénybe vehet-e önkormányzati alkalmazásban álló munkavállaló karbantartót és takarítót (ugyanabban a munkakörben)? Mik ennek szabályai? A gazdasági társaság vállalkozói tevékenysége mellett végez önkormányzattól átvett településüzemeltetési feladatokat, így bevételének jelentős részét önkormányzati működési támogatás teszi ki. Ennek megfelelően a dolgozó bére közvetlenül vagy közvetetten mindenképpen az önkormányzatot terhelné, ez alapján a gazdasági társaság és az önkormányzat közötti pénzmozgásnak nincs értelme, csak növelné a költségeket. A gazdasági társaság az önkormányzat dolgozóját elsősorban vállalkozási tevékenységéhez venné igénybe, kisebb mértékben pedig a településüzemeltetésben. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak-e, vagy mindkét esetre együttműködési megállapodás köthető? Hogyan szükséges dokumentálni?

Kérdés: Főállású munkaviszonyban alkalmazott önkormányzati dolgozó kinevezhető-e ugyanazon önkormányzati gazdasági társaság ügyvezetőjének?

Kérdés: Önkormányzatunk résztulajdonában lévő nonprofit kft.-t a tulajdonosok végelszámolással megszüntették. A vagyonfelosztás alapján önkormányzatunkat megillető összeg meghaladja a részesedés összegét. Hogyan kell könyvelni a részesedés összegét meghaladó összeget?

Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?

Kérdés: Képviselő-testületi határozat alapján két, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság beleolvadt egy harmadik gazdasági társaságba. Ugyanezzel egyidejűleg az így átalakult gazdasági társaságot átminősítették nonprofittá. Hogyan kell a nonprofittá nyilvánítást könyvelni? A könyvelés időpontját a képviselő-testületi határozathoz vagy a cégbejegyzéshez kell igazítani?

Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?