Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott gépjárműadó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyidejűleg két országban

Kérdés: Egy ügyfél a Magyarországon nyilvántartásba vett gépjárműve után Németországban gépjárműadót (Kraftfahrzeugsteuer) fizet. Erre való tekintettel kéri a magyarországi gépjárműadó törlését. A gépjárműadó mint adónem nincs nevesítve a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben (2011. évi LXXXIV. törvény). Ennek ellenére részesülhet adómentességben az ügyfél?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásba venni. Előfordulhat azonban, hogy az ideiglenes tartózkodás szerinti országban is meg kell fizetni a gépjárműhasználat utáni díjakat (pl. gépjárműadót). Tagállami szabályok rendelkezhetnek úgy, hogy 6 hónapon belül kell regisztrálni az autót, ha valaki ennél tovább kívánja ott használni. Ha valaki több mint 6 hónapig kíván tartózkodni egy másik uniós országban, az általános szabály szerint be kell jelentkeznie az adott országban állandó lakosként, és járművét is nyilvántartásba kell vetetnie ott, valamint meg kell fizetnie az adott tagállam által meghatározott adókat, díjakat.Amennyiben valaki a személygépkocsiját egy másik tagállamban szeretné forgalomba helyezni, akkor célszerű a kivitel előtt az autó forgalomból történő ideiglenes kivonását kezdeményezni, és a másik tagállamban regisztrálni az autót. Ekkor természetesen a magyar rendszámot, forgalmi engedélyt le kell adni. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, a külföldi forgalomba helyezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4203
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Gépjárműadó-hátralék értékelése

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?
Részlet a válaszból: […]csoportos értékelésével) vagy egyedi értékeléssel történik a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31/A. §-a szerint. A számviteli szabályok szerint az értékvesztést a könyvekben el kell számolni, és a mérlegben a követelés értékét az értékvesztéssel csökkentett összegben kell kimutatni. Figyelemmel kell lenni azonban a jelentős összeg meghatározására. A kormányrendelet szerint minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a kis összegű követelés értékhatárát, amely jelenleg 100 000 Ft.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3046
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Cégautóadó

Kérdés: Önkormányzatunk - üzemeltetésre - személygépkocsikat adott át többségi tulajdonú gazdasági társaságainak. A személygépkocsik - hatósági nyilvántartás szerinti - tulajdonosa az önkormányzat. A személygépkocsik után ki kötelezett a cégautóadó megfizetésére (önkormányzat vagy a gazdasági társaságok)?
Részlet a válaszból: […]Szt.) szerint költséget, ráfordítást számolnak el, illetve amelyre az Szja-tv. szerint tételes költségelszámolást alkalmaznak, vagy értékcsökkenési leírást számolnak el [Gjt. 17/A. § (1) bekezdés]. A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő (kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő) költségek minősülnek. Így különösen idetartozik a személygépkocsi üzemanyag-, kenőanyagköltsége, az éven belül elhasználódó tartalékalkatrészek költsége, a javítás, karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti díja, lízingdíja, az értékcsökkenési leírás stb. Az Szja-tv. 3. §-ának 45. pontja meghatározza azokat a műszaki jellemzőket, amely alapján egy járművet személygépkocsinak kell tekinteni. Eszerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi. A meghatározás szerint személygépkocsinak minősül az elektromos hajtómotorral ellátott jármű is, ezt azonban a Gjt. kivételként nevesíti, így az ilyen jármű nem adóköteles. A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2604
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Cégautóadó

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel 1 dízelüzemű kisbuszt. 9 személyes személygépkocsi van a forgalmi engedélyben. Hengerűrtartalom: 1870 cm3, saját tömeg: 1900 kg. Legnagyobb tömeg: 2960 kg. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségünk ?
Részlet a válaszból: […]számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, értékcsökkenési leírást számolnak el. Az Szja-tv. 3. §-ának 45. pontja meghatározza azokat a műszaki jellemzőket, amelyek alapján egy járművet személygépkocsinak kell tekinteni. Ennek értelmében személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncsos kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Személygépkocsinak minősíti a hivatkozott törvényhely a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó össztömegű olyan gépjárművet, melynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teher szállítására bármikor átalakítható. Fentiek értelmében tehát, a vezetővel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2451

5. találat: Gépjárműadó-fizetési kötelezettség

Kérdés: Mikortól mentes a gépjárműadó megfizetése alól az a magánszemély, akinek a súlyos mozgáskorlátozottságról az orvos 2009. évben kiállította a szükséges igazolást, és amelyben az állapot fennállásának kezdetét 2005. év 06. hónapban állapította meg. Ki minősül súlyos mozgáskorlátozottnak? A helyi adóhatóságnak hogyan kell eljárni ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]jogszabály. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és I. fokú orvosi szakvélemény, valamint a II. fokú orvosi szakvélemény (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szerint a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több. Ez a meghatározás nem keverendő össze a fogyatékos személy fogalmával. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerint az a fogyatékos személy, aki érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetve kommunikációban számottevően korlátozott, ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személy nem felel meg a mozgáskorlátozottság feltételeinek, ezért őt nem illeti meg a gépjárműadó alóli mentesség. A súlyos mozgáskorlátozottak gépjárműadó alóli mentesség iránti kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, aki ebben az ügyben hatáskörrel rendelkezik. Az eljárást megindítónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2401

6. találat: Hivatali, üzleti utazás kiküldetési rendelvény alapján

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2009-től megbízási szerződés esetén is lehet a hivatali utazáshoz kiküldetési rendelvényt kiállítani, ebben az esetben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]rendelkezések betartásával megőrzi. 2009-től tehát már nem csak munkáltató állíthat ki kiküldetési rendelvényt a munkavállaló felé, hiszen a fogalom kifizetőről beszél. Ez alapján jól gondolják, hogy megbízási szerződés alapján a kifizető érdekében tevékenykedő személy részére is ki lehet állítani hivatali, üzleti utazás esetén kiküldetési rendelvényt. A Gépjárműadó tv. cégautóadóra vonatkozó új szabályai 2009. február 1-jétől lépnek hatályba, ezt megelőzően, tehát januárban még a cégautóadóval kapcsolatos kötelezettségeket a régi szabályok szerint kell teljesíteni (amennyiben a régi szabályok alapján van ilyen kötelezettség). Az új szabályok szerint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gépjárműadó tv.) - 2009. február 1-jétől hatályos - 17/A. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a hivatali, üzleti utazás költségeit kiküldetési rendelvény alapján térítik meg, nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. A hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja [és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja] szerinti költségtérítést kap. Amennyiben tehát a magánszemély kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2273