Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez.Az UVK 79. cikk (1) bekezdése az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Díszpolgári címhez adományozott tárgy adókötelezettsége

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja alapján egyes meghatározott juttatás a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Besorolásnál, jubileumi jutalomnál be kell-e számítani a foglalkoztatási igazoláson szereplő közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben, ha az tartalmaz olyan időszakot, melyen a dolgozó gyermekápolási célú fizetés nélküli szabadságon volt, és sem GYES-ben, sem GYED-ben nem részesült, az egészségügyi szolgáltatási járulékot magának fizette a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 64. §-ának (1)–(2) bekezdései kimondják, hogy a közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani, továbbá, hogy a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Illetménynövekedés megállapítása

Kérdés: Kjt. hatálya alatt gazdasági ügyintéző munkakörben dolgozó közalkalmazott részére (feladatai: illetmények, jogviszonyok rögzítése keresőképtelen igazolások kezelése) elfogadható további szakképzettségnek a Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő 54 345 06 0000 00 00 azonosító számú, illetve a Társadalombiztosítási szakelőadó 54 3435 04 azonosító számú végzettség?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg a munkaköri leírásban, hiszen arra nézve egyik Kjt. ágazati végrehajtási rendelete sem tartalmaz előírást, hogy az egyes munkakörökbe konkrétan milyen részfeladatok tartoznak. A kérdésben felsorolt feladatok, ha csupán mechanikus, különösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Polgármester telefonköltségeinek elszámolása

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése szerint a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Társadalmi megbízatású polgármesterünk a költségtérítése havi számfejtésekor úgy nyilatkozik, hogy kiadást nem kíván a nem önálló tevékenységére tekintettel költségtérítés címén kapott bevétellel szemben érvényesíteni, azaz az összes bevétel jövedelemnek számít, és adózik utána. A polgármesterünk mobiltelefon-, illetve ehhez kapcsolódó korlátlan mobilinternet-előfizetése az önkormányzati flottában van, az önkormányzatunk nevére szóló számlában kerül kiszámlázásra. Dolgozóinknak továbbszámlázzuk a havi díjakat, neki viszont nem. Szabályos-e ez annak tekintetében, hogy csak ez az egy telefonja van, és ezt magáncélra is használja, valamint havi költségtérítést is kap? Kell-e igazolni neki, hogy a havi költségtérítés összegét már kimerítette a saját nevére szóló hivatali munkájával összefüggésben felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...cégtelefonadót kell fizetni.Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a céges telefonhasználat magáncélú használata egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az Szja-tv. a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Pedagógusok átlagos béremelése

Kérdés: A Púétv. és a Púévhr. a pedagógusok sávos illetményét tartalmazza: Gyakornok, pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár vonatkozásában 2024. január 1. naptól. Ennek eleget is tett önkormányzatunk az önkormányzat irányítása alá tartozó 7 óvoda pedagógusainak tekintetében. A médiában a 32,2%-os emelésről lehetett hallani, ami számításaink szerint csakis a gyakornokokra igaz. Sajnos erre vonatkozóan semmi jogszabályt nem találunk, ami előírná az egyénenkénti 32,2% emelést. Az idősebb pedagógusaink ezt nehezményezik. Egy online előadáson az előadó a 662/2023. Korm. rendelet (3) bekezdésére hivatkozott: „(3) A (2) bekezdés szerinti tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás alapján a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít.” Ez tényleg a 32,2%-os kötelező béremelést jelenti? Tanárbéremelés? És hogyan kell végrehajtani, ha átlagosan érti?
Részlet a válaszából: […] ...szabály a munkáltató számára állapított meg kötelezettséget az illetménymegállapítás végrehajtására nézve úgy, hogy nem minden egyes általa foglalkoztatott, pedagógus-előmenetel alá tartozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak egyenként, fejenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Utazási kedvezmények

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásával összefüggésben. Jogosult-e a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott kedvezményű utazásra a 7. § (1) bekezdésének a) pontja alapján:
1. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv alkalmazottja, aki jogszabályi kötelező rendelkezés alapján közalkalmazotti jogviszonyból az Mt. hatálya alá került 2020. november 1. napjától?
2. a kulturális ágazatba tartozó önkormányzati költségvetési szerv fizikai alkalmazottként (takarító) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója?
3. az önkormányzat által fizikai alkalmazottként (takarító, közterület-gondozó) munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó?
4. az önkormányzat által munkaviszonyban, konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó?
5. a főállású polgármester?
Részlet a válaszából: […] ...honvédelmi alkalmazotti, szerződéses határvadász vagy hivatásos szolgálati jogviszony – ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is – keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Köznevelési foglalkoztatottak ügyfélkapunyitási kötelezettsége

Kérdés:

A Púétv. 160. §-ának (10) bekezdése alapján a köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-jéig köteles a kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni, és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni. Amennyiben ennek nem hajlandó eleget tenni a köznevelési dolgozó, akkor vele szemben milyen szankció alkalmazható? (A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben esetleg fegyelmi eljárás indítható, de a köznevelési dolgozóval szemben nem, esetlegesen a rendkívüli felmentés jöhet szóba?)

Részlet a válaszából: […] ...§ (5) bekezdés]. Ehhez kapcsolódóan a jelenleg országgyűlési tárgyalás alatt álló, a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/7999. törvényjavaslat a Púétv.-ben előírt 2024. július 1-jei ügyfélkapunyitási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Közüzemidíj-visszatérítések elszámolása II.

Kérdés: 2023. évi elszámolási időszakról 2024-ben 100 000 forint áram jóváíró számla érkezett, valamint a számla összegét az MVM visszautalta részünkre. Ezt a B411. Kiadások visszatérítései rovatra könyveljük bruttó módon. 2023-ban az eredeti áramszámlából 10%-ot továbbszámláztunk szerződés szerint, így a továbbszámlázott rész áfáját visszaigényeltük, ezért az idei évben is a jóváíró számla 10%-át tovább kell számláznunk. 2023-ban az áramszámla továbbszámlázott részét visszaigényelhető áfával rögzítettük, az idei évben az MVM által küldött jóváíró számlához tartozó áfát – véleményünk szerint – fizetendő áfaként kellene kimutatnunk ahhoz, hogy a továbbszámlázáskor ne csökkentse az a rész a fizetendő áfánkat. Hogyan kell könyvelnünk ezt helyesen? (B411 kiadások visszatérítései számla nem adóreleváns: bruttó módon tudjuk csak könyvelni, így nem tudjuk a fizetendő áfa soron kimutatni a továbbszámlázott rész áfáját.)
Részlet a válaszából: […] ...lépésben, például úgy, hogy egy olyan rovaton számolják el a visszatérülést, amelyre nettó összeget is tudnak könyvelni, majd egy vegyes könyveléssel a nettó összeget átvezetik a B411. rovatra. A választott könyvelési módszert a számviteli politikában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés:

Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni? 
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?

Részlet a válaszából: […] ...szja-kötelezettség nem merül fel, tekintve, hogy az alapítvány nem magánszemély.A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
2
3
135