65 talált állásfoglalás a hazautazás kifejezésre

Kérdés: Egy házaspár Romániában bejelentett lakcímmel (a szüleik házában) rendelkezik, és Magyarországon, Budapesten élnek (életvitelszerűen) albérletben, amit lakcímkártyával igazolnak a munkáltatójuknak. A férj kérelmet adott be hétvégi hazautazás költségtérítése iránt a munkáltatónak, csatolva a lakcímkártya-fénymásolatokat azzal az indokkal, hogy Romániában lakik, és Magyarországon van a tartózkodási helye. A kérdés az, hogy ilyen esetben a munkáltatónak meg kell-e téríteni a dolgozó hazautazásával kapcsolatos adómentes költségtérítését, hivatkozva a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltakra, vagy az – mivel a család Budapesten lakik – nem minősül hazautazásnak? Vagyis ha már van család (élet- vagy házastárs), akkor a "szülőlátogatás" is hazautazásnak minősül?

Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?

Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?

Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?

Kérdés: Amennyiben kollégánk gyermeke óvodás vagy bölcsődés, és a településen belülről jár be dolgozni, milyen módon téríthető meg számára a munkába járás költsége az új rendelkezések alapján?

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.

Kérdés: Több dolgozónk – közigazgatási határon kívülről – egy gépkocsival jár dolgozni, vonat- és autóbuszbérletük nincs. Munkába járás költségtérítéseként elszámolható-e a köztisztviselő részére a 9 Ft/km költségtérítés gépkocsi és jogosítvány hiányában?

Kérdés: Intézményünk székhelye Budapesten található, telephelye az egyik megyében. Dolgozóink kinevezésében munkavégzési helyként a megye területe, illetve a budapesti székhely van megjelölve. A dolgozó állandó lakóhelye Budapesten van, tartózkodási helye a megyében. Amennyiben a dolgozó felutazik a megyében található telephelyről a budapesti lakóhelyére, majd onnan másnap a székhelyre, ezek az utak minek minősülnek? Ha az egyes (megyében található) munkavégzési helyek, illetve a telephely és a székhely között történik az utazás, az kiküldetésnek minősül?

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?

Kérdés: Munkatársunk egy 60 km-re lévő városból jár be naponta vonattal a munkahelyére. A távolság miatt általában gyorsvonattal utazik. Május hónaptól a gyorsvonatokra pótjegyet kell váltani a bérlettel rendelkező utasoknak is. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a munkába járáshoz vásárolt havibérlet árán felül megtéríthetjük-e adómentesen a gyorsvonati pótjegy árát.