65 talált állásfoglalás a hazautazás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?

Kérdés: Dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához MÁV-havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egy­azon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?

Kérdés: Állandó lakóhelyem Dunaújváros, a napi munkavégzés helye Kisapostag. A távolságiautóbusz-pályaudvar megközelítéséhez a dunaújvárosi helyi tömegközlekedést kell igénybe vennem. Ez átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazásnak minősül-e? Munkába járás költségeként a munkáltatóm köteles-e a dunaújvárosi helyi bérlet/jegy 86%-át megtéríteni?

Kérdés: Milyen módon téríthető meg az utazási költsége annak a munkavállalónak, aki a változó munkarendje miatt az adott hónapon belül egyes napokon a helyközi járatokkal, más napokon viszont csak személygépkocsival tudja megoldani a munkába járást, mert a műszak végén már nem közlekedik a két település (a munkahely és a munkavállaló lakóhelye) között autóbusz?

Kérdés: Pest megyében található községünk általános iskolájában alkalmazásban áll egy pedagógus, aki mindennapi munkába járáshoz bérlettérítést kap, a jogszabályi mértéket, 86%-ot. A tartózkodási helye községünktől 6 km-re van. Az állandó lakhelye viszont Zalaegerszeg, és most igényli, hogy havonta a hazautazásához szükséges összeg 86%-át is térítsük meg, ami 8000 Ft körüli összeg. A bérlet mellett jogosan kéri ezt az összeget is?

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel kapcsolatos lenne a kérdésünk. Iskolánkban a bérletek, jegyek elszámolása a tárgyhónapot követő hónapban történik, tehát az áprilisi bérletek csak májusban kerülnek elszámolásra. Az új jogszabályból számunkra nem derül ki, hogy az áprilisi munkába járás elszámolása még a régi vagy már az új szabályok szerint történjen?

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?

Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?