128 talált cikk a helyesbítés kifejezésre

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).

Kérdés: 2025. december 2-án kifizetésre került egy 30% előleget tartalmazó számla, azonban a számlán tévesen voltak a dátumok feltüntetve (előre kiállította a partner a számlát), 2025. november 24. volt a teljesítés és a kiállítás dátuma, a fizetési határidő pedig 2025. december 08. volt. Most javíttatni szeretnénk vele a kézi számláját, és ebben szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy ennek mi a szabályos módja, mik legyenek a helyes dátumok a bizonylaton (a teljesítés napja az előleg beérkezésének napja, a kelte szintén az kellene, hogy legyen, illetve a fizetési határidő mi legyen a bizonylaton előleg esetén)! Olvastuk, hogy kézi számla esetében, amennyiben nem módosítja az adót vagy adóalapot (adó alól mentes szolgáltatásról szól a számla), úgy az is elfogadott, hogy a rossz adat áthúzásra kerül, és fölé kell írni a helyes adatokat, mivel azonban már lezárt gazdasági évről van szó, nem vagyunk biztosak benne, hogy ez az eljárási mód használható.

Kérdés: Az óvodavezető jelzése a következő: „a bölcsődei dajka és a középfokú végzettségű kisgyermeknevelő bérbesorolásának áttekintése során megállapítható, hogy egyes esetekben a dolgozók magasabb fizetési fokozatba kerültek besorolásra annál, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek.
Dajka besorolása: B11 fokozat helyett B1 fokozatba kell besorolni.
Középfokú kisgyermeknevelő: E7 helyett E2 fokozatba kell besorolni.
A jelenlegi gyakorlat ettől eltérően, a végzettség megszerzését megelőző időszakot is figyelembe vette, ami a bértábla szerinti besorolás túlzott megállapítását eredményezte. Tekintettel arra, hogy a közalkalmazotti bérbesorolás jogszabályban meghatározott szabályozás alá esik, annak módosítása mérlegelés tárgyát nem képezheti.
A fentiek alapján indokolt és szükséges a bölcsődei dajka és a középfokú kisgyermeknevelő fizetési fokozatának felülvizsgálata és jogszabály szerinti helyesbítése a jövőre nézve. Kérem szíves intézkedését a bérbesorolások felülvizsgálata és szükség szerinti kijavíttatására a jogszabályoknak megfelelően.
Indoklás:
A közalkalmazotti jogviszonyban állók besorolási fokozatát a Kjt. 87/A. §-a alapján kell megállapítani. A fizetési osztályok meghatározása a Kjt. 61. §-a alapján történik. Az említett közalkalmazottak esetében fokozat megállapításakor nemcsak a Kjt. 87/A. §-a szerinti jogviszonyok lettek figyelembe véve, hanem az addigi, munkaviszonyban eltöltött időszakok is úgy, hogy az érintettek abban az időszakban a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel nem rendelkeztek [257/2000. Korm. rendelet]. Ez a rendelet tartalmazza a közalkalmazottak fizetési pótlékait, beleértve a bölcsődei pótlékot is. A pótlék mértékét a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell megállapítani. A fizetési osztály tehát a végzettséghez és a munkakörhöz kötődik, míg a fizetési fokozat a szolgálati idővel (közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idővel) kapcsolódik.”
Szeretnénk választ kapni arra, hogy jól vannak-e besorolva a dolgozók, illetve, ha nem, hogyan kell eljárnunk a hiba kijavítása céljából.
1. Középfokú végzettségű bölcsődei dajka
– Egy szövetkezet; 1994. 09. 06. – 1994. 12. 30.; 3 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1995. 01. 09. – 1998. 09. 30.; 3 év 8 hó; 22 nap betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 1998. 10. 01. – 2022. 08. 25.; 23 év 10 hó 25 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint közös megegyezés
– GYES; 2017. 01. 27. – 2025. 01. 25; tartósan beteg gyermek jogán 2022. 08. 25-től méltányossági munkaviszony nélkül
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; bölcsődei dajka; közalkalmazott határozatlan
A bölcsődei dajka bizonyítvány megszerzésének dátuma 2022. 04. 04.
Jelenlegi besorolása B11.
2. Középfokú végzettségű kisgyermeknevelő
– Egy kft.; 2003. 07. 07. – 2003. 12. 31.; 5 hó 25 nap; varrónő; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egyéni vállalkozó; 2004. 02. 02. – 2009. 11. 18.; 5 év 9 hó 17 nap; betanított munkás; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy biztosító zrt.; 2010. 11. 08. – 2015. 04. 29.; 4 év 5 hó 22 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy kft.; 2015. 08. 01. – 2019. 02. 11.; 3 év 6 hó 18 nap; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 01. 07. – 2021. 02. 28.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott határozott idő lejárta
– Egy önkormányzat intézménye; 2021. 03. 01. – 2021. 05. 12.; 2 hó; dajka; közfoglalkoztatott közös megegyezés
– Egy óvoda és bölcsőde; 2021. 05. 13. – 2022. 12. 31.; 1 év 7 hó 19 nap; kisgyermeknevelő; közalkalmazott határozott idő lejárta
– Egy vármegyei kormányhivatal; 2023. 01. 01. – 2023. 03. 13.; munkanélküli-járulék
– Egy kft.; 2023. 05. 01. – 2023. 08. 31.; 4 hó; ügyintéző; munka törvénykönyve szerint munkavállalói felmondás
– Óvoda és bölcsőde; 2023. 09. 01. – jelenleg is; kisgyermeknevelő közalkalmazott határozatlan
A kisgyermeknevelői bizonyítvány megszerzésének dátuma 2020. 11. 13.
Jelenlegi besorolása B7.

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Kérdés: Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.

Kérdés: Az önkormányzat két intézménye egymás közötti térítésmentes vagyonátadását hogyan könyveljük? Eredményráfordítással szemben, vagy a nemzeti vagyon változásaival (412) szemben? Kérjük, írják le a lépéseket mind az átadó, mind az átvevő költségvetési szervnél!

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Kérdés: Van-e lehetőség kiküldetés elszámolására, abban az esetben, ha a magánszemély és a házastársa tulajdonában nincs gépjármű, azonban az általuk tulajdonolt cég birtokában van? A céges gépjárműre szabályos-e kiküldetés elszámolása?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?

Kérdés: Az előző évi helyesbítések, jóváírások elszámolása (visszatérülések) során az Áhsz. 40. §-a (5) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni, azaz az előző években nyilvántartásba vett bevételek, illetve kiadások visszatérüléseit a 15. mellékletben meghatározott rovatokon kell nyilvántartásba venni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet követően, az elszámolás miatti közüzemidíj-visszatérítések bruttó összegét a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell nyilvántartásba venni. A költségvetési számvitelben tehát a bruttó összeget kell elszámolni azon a rovaton, amelynek leírásában szerepel a bevétel vagy a kiadás visszatérítési jogcím. A jogszabály ebben az esetben nem tesz különbséget nettó és általános forgalmi adó (áfa) könyvelése között. A pénzügyi számvitelben azonban a helyesbítő számla végösszegét szükséges megbontani nettó (T 3514 – K 9244) és a hozzá tartozó áfa (T 3514 – K 36412/36414) összegre. Ha a számlán van áfa, akkor bevételi áfa rovatot nem kellene hozzákapcsolni? Helyes-e az a könyvelés, amikor a költségvetési számvitelben a bruttó összeget könyveljük B411-re, és csak a pénzügyi számvitel részében kell megbontani nettó és áfa összegre úgy, hogy a nettót egyéb bevételre könyveljük, az áfát pedig áfaszámlára? Ilyenkor hogyan kell helyesen eljárni?