Helyi adó visszatérítése

Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérülését - ideértve az előrehozott adónak az 1990. évi C. törvény 41/A. §-ának (3) bekezdése szerinti beszámítását is - a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A kis- és középvállalkozásoknak járó iparűzésiadó-kedvezmény

Kérdés: Önkormányzatunk egyéni vállalkozóval kötött szerződést. A Htv. 51/L. §-a szerinti iparűzésiadó-csökkentés mint állami támogatás a kisadózó vállalkozások esetében katás bevételnek számít-e? A Htv. 51/M. §-a szerinti felező szabály alapján az Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozók által igénybe vehető adókedvezmény vállalkozói bevételnek tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 51/N. §-ának (1) bekezdése alapján, az 51/L. § (1) bekezdése szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

A helyi iparűzési adó csökkentése

Kérdés: A 2021. évi helyi iparűzési adó csökkentéséhez kapcsolódó átmeneti támogatást fel kell tüntetni a 2129 jelű társaságiadó-bevallás 02-AKTAM lapján? Hogyan kell a vállalkozónak a számviteli nyilvántartásokban elszámolnia az említett átmeneti támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] 2022. január 1-jével kiegészültek a Htv. rendelkezései a kis- és középvállalkozások által 2022. évben fizetendő helyi iparűzési adó mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokkal. A kiegészítéssel a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szabályai kerültek átültetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási tevékenysége során a következő jogszabályokat alkalmazza:- az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.),- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz

Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése alapján a mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Költségtérítés hétvégi hazautazásra

Kérdés: A Költségvetési Levelek 290. számban megjelent 5171. számú, "Költségtérítés hétvégi hazautazásra" című kérdés kapcsán szeretnék további információt kapni arra vonatkozóan, hogy konkrétan mely bírósági határozatok és kúriai állásfoglalás írja le az életvitelszerű ottlakás fogalmát, feltételeit?
Részlet a válaszából: […] A hétvégi hazautazás elszámolása kapcsán elsősorban a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni. A rendelet 2. §-ának d) pontja szerint lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.Az e) pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ifabevétel szerepeltetése az áfabevallásban és arányosítási számításban

Kérdés: Intézményünk a beszedett idegenforgalmi adót áfa területi hatályon kívüli kóddal számlázza, mert más kódot nem találtunk a programban, és az áfabevallás 4. sorában valljuk be. Egy másik intézménytől azt hallottuk, hogy ők az áfabevallás 35. sorában (Egyéb sor) vallják be, és adómentesen számlázzák. Melyik a helyes megoldás? Az arányosítási számításban a nevezőben szerepel az ifa mint mentes bevétel. Ez helyes?
Részlet a válaszából: […] Az idegenforgalmi adó megfizetésére a szállóvendég kötelezett. Az adót a szálláshel-szolgáltató a vendégtől beszedi, bevallja és megfizeti a helyi adóhatóságnak. A szállást adó adóalany az idegenforgalmi adóval kapcsolatban nem nyújt szolgáltatást. Az idegenforgalmi adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Előzetesen felszámított adó arányosítása

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. sz. melléklete szerinti bevételarányos képlet akkor alkalmazható, ha a költségvetési szerv egyaránt végez adólevonásra jogosító (pl. áfás ellenérték kiszámlázása, közösségiadó-mentes értékesítés) és áfalevonásra nem jogosító (közhatalmi, Áfa-tv. 85...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kiadások, bevételek COFOG-ra történő elszámolása

Kérdés: 1. Az önkormányzat intézménye - mely 2016. december 31-éig ellátta az általános iskola működtetési feladatait is - 2017. január 1-jétől megállapodást kötött a KLIK-kel a fűtési, karbantartási feladatok ellátására. A feladatellátásról szóló megállapodást a képviselő-testület is jóváhagyta. A megállapodás szerint az intézmény foglalkoztatja a munkavállalót, fizeti a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült költségeket (munkabér és annak terhei, illetve egyéb foglalkoztatással kapcsolatos költségek), amelyet arányosan megosztja az intézmény és a KLIK egymás között úgy, hogy mindkét fél a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő költségek rá eső részét viseli (a fűtő és a karbantartó nemcsak az iskolának dolgozik, hanem a munkaidejük másik részét az intézmény által üzemeltetett egyéb helyeken látják el, pl. óvoda, orvosi rendelő stb.). Ez annyit jelent, hogy a karbantartó munkaidejéből napi két órára, a fűtő munkaidejéből (október 15-től április 15-ig) napi 6 órára jutó munkabért és közterheket a KLIK havonta megtéríti. Az intézmény költségvetésében kiadási előirányzatként megtervezésre került a dolgozók teljes munkaidejének bér- és egyéb költsége, valamint bevételi előirányzatként a KLIK-által megtérített arányos összeg bevétele is. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi juttatásokat és egyéb munkáltatót terhelő kiadásokat, illetve a KLIK által havonta megállapodás alapján elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközt, amely a rá eső arányos rész? A?"közös" foglalkoztatást az áfa szempontjából úgy minősítettük, hogy nem tartozik bele az adó alapjába, tehát nem számlázzuk, nem számítunk fel áfát, figyelemmel az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre. Helyes az áfamegítélésünk?
2. A fűtési és karbantartási feladatok ellátásához kapcsolódóan dologi kiadások is felmerülnek az intézménynél (fűtőanyag, karbantartási anyag stb.). Ezek beszerzésével kapcsolatos részletes szabályokat szintén a megállapodás tartalmazza (pl. beszerzésre vonatkozó keretösszegek, KLIK részéről engedélyezési, jóváhagyási eljárások stb.). Az intézmény kifizeti a számlákat, és tovább-számlázza a KLIK részére. A beszerzés során felszámított áfát az intézmény levonja, a továbbszámlázáskor pedig felszámítja. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadásokat és bevételeket? Helyes-e az áfamegítélésünk?
3. Az önkormányzat "saját" költségvetésén belül ez bizonyos keretet biztosít arra, hogy az általános iskolások uszodabelépőjéhez, egyes tanulmányi versenyek díjaihoz stb. hozzájáruljon. Az elszámolás úgy történik, hogy vásárlási előleget biztosít az önkormányzat az iskola megbízott dolgozójának, amelyből fedezik a kiadásokat. Az önkormányzat nevére szóló számla alapján számolnak el az előleggel. Milyen COFOG-ra kell könyvelni a kiadást?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat intézménye ellátja az iskola fűtési, karbantartási feladatait megállapodás alapján. Az 1. pontban írtak szerint a karbantartó, fűtő bérét és járulékait nem tekintik áfaalapnak, ugyanakkor a 2. pont szerint a fűtő- és karbantartási anyagokat átszámlázzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Önkormányzati útfelújítás támogatásból

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
- Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
- Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
- Kormányzati hozzájárulás szükséges?
- Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCIV. törvény és az Áht. szerint a vállalkozásoktól kapott működési támogatás adósságot keletkeztető ügylet lesz, amelyhez a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján előzetesen kormányzati hozzájárulás szükséges.A költségvetésről szóló törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.
1
2
3
4