Háztartásoktól kapott kölcsön

Kérdés: Önkormányzatunk háztartásoktól kapott visszatérítendő kölcsönt a likviditási problémák áthidalására. Hogyan kell helyesen könyvelni bevételi és kiadási oldalon a szóban forgó kölcsönt?
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli elszámolásra a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet VII. Fejezet Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások D) Hitel, kölcsön, valódi penziós ügylet felvételének elszámolása cím előírásait kell alkalmazni.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Önkormányzati folyószámlahitel

Kérdés: Önkormányzatunknak a folyószámlahitelét a szerződés szerint év végéig vissza kellett volna fizetnie, ennek a kötelezettségünknek nem tudtunk eleget tenni. A bankkal szerződést nem módosítottuk, a bank a késedelmes teljesítés miatt kamatot számolt fel. Ebben az esetben milyen teendőink vannak (bejelentés, elszámolás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...Stabilitási törvény 10. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az önkormányzat likvid hitelt (naptári éven belül visszafizetendő hitelt) a kormány hozzájárulása nélkül vegyen fel.Azonban a Stabilitási törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Magáncélú telefon- és internethasználat

Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?
Részlet a válaszából: […] ...amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.Az Art. előírásai szerint kifizetőnek minősül a fogorvos akkor is, ha bt. vagy kft., illetve akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...lekötni.Amennyiben év közben úgy alakul, hogy a nyilvántartásba vett kötelezettség nem fog teljesülni, és szerződésbontás vagy egyéb hitelt érdemlő ok folytán bizonyosra vehető, akkor a lekötést fel kell szabadítani.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Értékpapír kimutatása a mérlegben

Kérdés: Alapítványunk 6 havi lejáratú diszkontkincstárjegyet vásárolt augusztus hónapban, lejárat 2024. január hó. Vásárláskori érték 17 300 Ft, lejáratkori névérték 18 000 Ft. A bank által kiállított értékpapírszámla-kivonat szerint nyilvántartott értékpapír-állomány december 31-én várhatóan 17 800 Ft. Milyen értéken kell a mérlegben szerepeltetni az értékpapírt? El kell-e számolni a vásárlás és a fordulónap közötti árfolyamnyereséget, kell-e időbeli elhatárolásba vonni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a mérlegben kimutatni a (kamat-bevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Víziközművagyon térítésmentes átadása

Kérdés:

A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Részlet a válaszából: […] ...elszámolási zárómérleget készít. A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások nyilvántartásával és beszedésével, valamint a hiteltörlesztéssel kapcsolatos ügyvitel költségeinek éves összegére – a közmű helye szerint illetékes települési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kaphat-e kölcsönt az önkormányzat?

Kérdés: Önkormányzat kaphat-e államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kölcsönt kamatmentesen likviditási problémák kezelésére?
Részlet a válaszából: […] ...hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, melyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni.Az egyszeri vagy eseti kölcsönnyújtás nem tartozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Telefonszolgáltatás magáncélú használata

Kérdés:

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Részlet a válaszából: […] ...belüli hívások hivatali célúak, ugyanakkor erre vonatkozóan is fennáll az Szja-tv. vélelmezett 20%-os magánhasználata, kivéve, ha hitelt érdemlően bizonyítják az 1. pont szerint, hogy a magánhasználat nem lehetséges. Az 500 forinton felüli részt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Rendezvényen felmerülő előzetesen felszámított áfa levonhatósága

Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...betudható részében vonható le.Az ingyenes juttatás adólevonásra nem jogosító tevékenység, ezért a beszerzések áfáját hiteles, az adott tevékenységre jellemző mutatószám alapján kell megosztani. Ez a mutatószám a jelen esetben a résztvevők száma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
40