457 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés:

Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: Egy pályázatunk során a kivitelező cég úgy állította ki részünkre a végszámlát (2023-ban), hogy felszámolás alatt volt. A támogatásban közreműködő szervezet (MÁK) javaslatára a végszámlát nem fizettük ki. A kivitelező nem a pályázati elvárásoknak megfelelően teljesített, ezért az önkormányzatunknak egy bizonyos összegű támogatás-visszafizetési kötelezettsége keletkezett. A projekt záró elszámolása és beszámolója elfogadásra került (2025-ben). A könyvelésünkből kivezethetjük-e a fenti végszámlára vonatkozó kötelezettséget?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója eladta a lakását. Az ingatlan értékesítése során, az ingatlan bevételének megállapításánál 1/2 arányú tulajdoni hányad esetén ugyanúgy az 1/2 arányt kell figyelembe venni az eladási árból, és ennek függvényében az élettárs nevére szóló számlák mint csökkentő tételek is 50%-ban számolhatóak el? Elszámolható-e költségként az az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke a szerződésben szereplő hányadban, a visszafizetett hitel, valamint jelzálogjoggal bejegyzett, adott önkormányzattól kapott lakáshoz jutási támogatás, mely visszafizetésre került?

Kérdés: Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban merült fel kérdésként, hogy kit terhel az adókötelezettség, kinek kell a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie és bevallania? Ha a magánszemélyt terheli ez a kötelezettség, akkor milyen módon tudja igazolni költségvetési szervünk dolgozója, hogy minden évben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az aktuális bevalláskor, éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell-e számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel a törlesztéssel csökkentette a magánszemély a fennálló tartozását? Ha a 15 millió forint összegű kölcsönt 2025. november közepén kapta, hogyan kell majd kiszámolnia a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső fizetendő összeget?

Kérdés:

Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?

Kérdés: Önkormányzatunk tartós befektetési jegyet vásárolt. A vásárolt befektetési jegyet három hónap múlva eladta, és ismét vásárolt a kamattal növelt összeggel. A tartós befektetési jegy vásárlását hogyan kell könyvelni? A tartós befektetési jegy esetében a 16-os főkönyvi számot, vagy a forgatási célú befektetés esetében a 24-es főkönyvi számot? A mi esetünkben melyiket alkalmazzuk?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?

Kérdés:

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Kérdés: Egy központi költségvetési szervnek (kórház) is be kell jelentenie, ha MNB-árfolyamon szeretné a külföldi pénzeszközben kiállított számlájának általános forgalmi adóját megállapítani?