Önkormányzati számla számlavezetője

Kérdés:

Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. Önkormányzatunknál – jellemzően az adóelőleg-fizetési időszakban – az adóalanyok által befizetett adóelőlegek pénzügyi teljesítését követően az önkormányzat pénzkészlete nő.
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?

Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.Nem ismerünk olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. A bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Részlet a válaszából: […] ...közreműködésével (a szolgáltatóra vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) pénzügyi eszközre, árura kötött ügylet, valamint a hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval (az e szervezetekre vonatkozó pénzügyi szabályok szerint) devizára/valutára kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

M30-as lapok kiosztása

Kérdés:

Iskolánk a bérszámfejtő programunkhoz kapcsolódó webfelületre tölti fel a havi bérjegyzékeket, valamint a szabadságigénylések is ezen a rendszeren keresztül történnek. A felületre minden dolgozó a munkahelyi e-mail-címével és egy általa választott jelszóval tud belépni. A webalkalmazás előfizetésekor azt az információt kaptuk, hogy elérhető lesz benne az M30-as igazolás is, azonban kiderült, hogy továbbra is papíralapon kell kiosztanunk azokat a munkavállalók részére. Megkérdeztem a fejlesztőktől, hogy miért van így, amire azt a választ adták, hogy az M30-as lap aláírásköteles, így mégsem fejlesztették le azt az említett webfelületre. Szabályos lenne, ha a nyomtatványokat az intézményvezető elektronikus aláírásával ellátva töltenék fel a webfelületre, ahonnan a munkavállaló bármikor letöltheti, kinyomtathatja magának? Így a munkavállaló nem írja alá a dokumentumot, de bizonyíthatóan eljut hozzá.

Részlet a válaszából: […] ...magánokirat továbbá, ha az elektronikus okiratot az aláíró a kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti. Az összesített igazolás – a Pp. által meghatározott feltételeknek megfelelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Pénzintézeti jóváírások áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint adómentes a hitel, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Egyszerűsített végelszámolást követő vagyonmegosztás

Kérdés:

Egyetemünk alkalmazottja tag egy kft.-ben. Ha a kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, és a kft. három tagja közül kettő úgy határoz, hogy lemond a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető vagyonról a harmadik tulajdonostárs javára, milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Részlet a válaszából: […] ...arányában kell a tagok között felosztani. Ez a szabály eltérést engedő norma, tehát a társasági szerződés a megszűnő társaság hitelezőinek kielégítése után fennmaradó vagyonának felosztásáról ettől eltérően is rendelkezhet."A társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint nem fogadhatnak be, illetve könyvelhetnek le olyan számlát, amely a gazdasági esemény megtörténtét nem igazolja hitelesen. A szolgáltatótól kell kérni, hogy állítson ki számlát az önkormányzat nevére, címére, adószámára. A számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...kamat, illetve a törlesztőrészlet számítására az alábbi lehetőségek adódnak:Egyszerű kamatos kamat (amikor van törlesztőrészlet): A hitel tőkerészét a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetni, a futamidő alatt csak az esedékes kamatokat kell megfizetni, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mentes az adó alól a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt, valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesítő vagyoni értékű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Közműcsatlakozási díj továbbszámlázása

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
1
2
3
39