A közszolgálati szabályzatban nevesített juttatások

Kérdés: A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keret-összeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?
Részlet a válaszából: […] ...A képernyő előtti munkavégzéshez kétévente, védőeszközként adott szemüvegtérítés után nem kell kifizetői adót és szociális hozzájárulási adót fizetni a hivatalnak.Véleményünk szerint a kötelezően adandó, adómentes juttatásokat (képernyő előtti szemüveg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Dolgozóknak juttatott ajándékutalvány

Kérdés: Az önkormányzatunk adna 20.000 Ft értékben ajándékutalványt a dolgozóinak, melyet egy meghatározott üzletben vásárolhatnának le. Az ajándékutalványokat megvásárolja az önkormányzat. Adózási szempontból milyen költségekkel járna ez?
Részlet a válaszából: […] ...meg nem haladóan kapja az utalványt, akkor a bruttó összeg 1,18-cal felszorzott összege után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató.A kérdéses összeg nem haladja meg a csekély értékű juttatás értékhatárát, de ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Kifizető érdekében használt járművek költségelszámolása

Kérdés:

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

Részlet a válaszából: […] ...kell vonni a 15% személyi jövedelemadót, a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, és a munkáltatónak meg kell fizetnie a 13% szociális hozzájárulási adót.Ha jövedelemként – költségelszámolás nélkül – kívánják a költségtérítést megállapítani, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Pótszabadság egészségkárosodás esetén

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

Részlet a válaszából: […] ...szóló határozatával a fentiek alapján a munkáltató előtt igazolható az egészségkárosodás mértéke is.Ami a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán feltett kérdést illeti, a kérdéses személy egészségi állapota 28%, D minősítési kategóriába tartozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye III.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét szeretné igénybe venni, megfelel a törvényi feltételeknek. Ha a gyermekek már felnőttek, és az édesanya nem tudja mindhárom gyermek adóazonosító jelét, akkor hogyan vehető igénybe a kedvezmény? Az elektronikus felületen már elkezdte a magánszemély kitölteni az űrlapot, de hiányosan (adóazonosító nélkül) nem szeretné beküldeni.
Részlet a válaszából: […] ...adóazonosító jel adótitoknak minősül, amelyet az adózó a gyermek hozzájárulása hiányában kizárólag törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként ismerhet meg. Azonban a gyermekek természetes személyazonosító adatainak az adóazonosító jel helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Elévült adótartozások törlése

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi XX. törvény 140. §-a (2) bekezdésének r) pontja értelmében a köztartozások elévülés miatti törléséről a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Ennek alapján véleményünk szerint nem szükséges képviselő-testületi döntés az elévült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Főkönyvi számlák záró egyenlege

Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
Részlet a válaszából: […] ...személyi juttatásokra és a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra főkönyvi számláknak nem lehet záró egyenlege.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 9. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Pedagógusnormatíva-számítás

Kérdés:

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

Részlet a válaszából: […] ...fenntartó önkormányzat részére, az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, a Púétv.-ben és a Púévhr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Védjegyhasználati díj

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nek kell megállapítania és levonnia, valamint az adóhatósághoz befizetnie.Az egyéb jövedelmet az összevont részeként szociális hozzájárulási adó is terheli a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdésére tekintettel. A szociális hozzájárulási adó alapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés:

Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval, aki szakmunkástanulók oktatását is végzi. Havonta érvényesít szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, illetve, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor úgynevezett sikerdíjat is érvényesít a szociális hozzájárulási adóból. A vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózik. A tanulók után visszaigényelt összeget vállalkozói bevételnek kell tekinteni?

Részlet a válaszából: […] ...megállapodást kötött. Az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy az e paragrafus szerinti adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
65