Költségvetési előirányzat módosítása

Kérdés:

Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.

Részlet a válaszából: […] ...ágazatspecifikus eltérésekre figyelemmel, és lépcsőzetes hatályba léptetéssel – az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásához köti a kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Az önkormányzat naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylete

Kérdés:

Az önkormányzat átmeneti likviditási problémájának kezelésére eseti jelleggel kamatmentes kölcsönt kapott egy gazdasági társaságtól. A kölcsön éven belül kerül visszafizetésre. Tiltja-e jogszabály azt, hogy eseti jelleggel államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kamatmentes kölcsönt vegyen igénybe az önkormányzat? Amennyiben éven belül kerül visszafizetésre, jól értelmezzük, hogy nem kormányengedély-köteles? Mi a helyes könyvelési tétele a gazdasági eseménynek?

Részlet a válaszából: […] ...szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-ának előírásai alapján az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. Nincs szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Helyi rendelet alapján beszedett bevételek

Kérdés:

A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.

Részlet a válaszából: […] ...és a díjfizetési kötelezettségnek kiinduló pontja az ügyfél kérelme, bejelentése, amely alapján az eljáró hatóság dönt a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról.A bejelentési kötelezettség, az engedélyhez kötöttség jellemzően azt a célt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Cégtelefon utáni adózás

Kérdés:

Egy községi önkormányzatnak, illetve annak költségvetési szerveinek milyen esetben kell cégtelefon után adót fizetni? Milyen szabály alapján kell a cégtelefont számfejteni?

Részlet a válaszából: […] ...bruttó (áfával növelt) értéke 20%-ának 1,18-cal felszorzott összege után a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az adófizetési kötelezettséget a számla szerinti teljesítési időpontot követő hónap 12-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Külföldi befektetési szolgáltatótól származó kamatjövedelem

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója egy észtországi befektetési szolgáltatótól szerzett kamatjövedelmet. Milyen adókötelezettsége keletkezik?

Részlet a válaszából: […] ...járó kamatra július 1-jétől a személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összeg után 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. Fontos kiemelni, hogy a kamatjövedelem utáni szociális hozzáárulási adót az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzat illetékességi területén meghatározott behajtási hozzájárulási díj áfája

Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?
Részlet a válaszából: […] ...behajtásra jogosító közútkezelői hozzájárulás kiadásával a helyi közút kezelője nem állami közhatalmat gyakorol, hanem az önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutak forgalmi rendjét határozza meg, illetve gondoskodik arról, hogy a kezelésében lévő helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Önkormányzati ajándék ballagó diákoknak

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne az egyik általános iskola (nem fenntartója az önkormányzat) ballagó diákjai részére, annak alkalmából ajándékot adni. Az ajándék egy hátizsák és/vagy egy laptoptáska. A fenti esetben terheli-e adófizetési kötelezettség az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...10 százalékát (vagyis 2025. január 1-jétől a 29 080 forintot). A juttatás bruttó értékének 1,18-szorosát 15% szja és 13% szociális hozzájárulás terheli.A csekély értékű ajándékban részesülőkről nyilvántartást kell vezetni annak igazolására, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Iskolai étkeztetés kedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben a juttatás áfával növelt, 1,18-cal felszorzott összege után az önkormányzat fizeti a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót.Amennyiben az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének c) pontja nem alkalmazható, akkor az előzőekben kifejtettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Iskolaőr anyagi támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk háromoldalú megállapodást szeretne kötni az iskolaőr anyagi támogatására (rendőrség – önkormányzat – munkavállaló). A rendőrség alkalmazza a munkavállalót, az önkormányzat pedig külön, közvetlenül támogatja a rendőrség alkalmazottját a megállapodásban szereplő havi összeggel. (Közvetlenül a munkavállalónak szeretnénk utalni.) Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ívek másolatát megkapjuk a rendőrségtől. Milyen jogcímen tudunk támogatást biztosítani a magánszemély részére, milyen rovaton? Ha csak számfejtett összeg adható, milyen jogcímen? Ha a támogatást nem számfejtett bérként utaljuk, akkor a támogatott hogyan adózik utána? Ekkor milyen rovatra könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...terheli a magánszemélyt. A „támogatás” összegéből le kell vonni 15% személyi jövedelemadót, az önkormányzatot pedig 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetés terheli. Annak nincs akadálya, hogy az összeget felbruttósítsák.Az Áhsz. szerint, a K123 külső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Magánszemély pénzadományának kezelése

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat magánszemélytől pénzadományt kapott meghatározott rendezvényhez való hozzájárulás céljából. Az adomány banki átutalás formájában érkezett az önkormányzat bankszámlaszámára. Van-e a nemzetiségi önkormányzatnak bármilyen nyilatkozatadási vagy bizonylatadási kötelezettsége az adományozó magánszemély felé?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a magánszemély önként, saját elhatározásából adott pénzt a nemzetiségi önkormányzat részére rendezvényhez hozzájárulásra. A kérdés nem utal arra, hogy kötöttek-e erről megállapodást, illetve hogy a magánszemély kér-e elszámolást, nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
63