663 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónemkódon kell bevallani és megfizetni?

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?