Pótszabadság egészségkárosodás esetén

Kérdés:

Egy közszolgálati tisztviselőnek 2025. január 1. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg. Tartós távollétét követően október hónapban leadta a határozatát a munkáltatója felé. Egészségi állapota mértéke 28%, D minősítési kategória. 
1. A tisztviselő igénybe veheti-e a plusz 5 munkanap szabadságot a kapott határozattal? A Kttv. 102. §-a egészségkárosodás tekintetében vizsgálja a jogosultságot, szükséges-e külön határozat az egészségkárosodás tekintetében a pótszabadság igénybevételéhez? 
2. Rehabilitációs hozzájárulás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell-e tekinteni? Megfelel-e az az értelmezés, hogy a 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti feltételek közül az a) és a b) közül mindkettőt, és a c) vagy a d) pont tekintetében csak az egyiket szükséges igazolni?

Részlet a válaszából: […] ...szóló határozatával a fentiek alapján a munkáltató előtt igazolható az egészségkárosodás mértéke is.Ami a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán feltett kérdést illeti, a kérdéses személy egészségi állapota 28%, D minősítési kategóriába tartozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye III.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét szeretné igénybe venni, megfelel a törvényi feltételeknek. Ha a gyermekek már felnőttek, és az édesanya nem tudja mindhárom gyermek adóazonosító jelét, akkor hogyan vehető igénybe a kedvezmény? Az elektronikus felületen már elkezdte a magánszemély kitölteni az űrlapot, de hiányosan (adóazonosító nélkül) nem szeretné beküldeni.
Részlet a válaszából: […] ...adóazonosító jel adótitoknak minősül, amelyet az adózó a gyermek hozzájárulása hiányában kizárólag törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként ismerhet meg. Azonban a gyermekek természetes személyazonosító adatainak az adóazonosító jel helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elévült adótartozások törlése

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi XX. törvény 140. §-a (2) bekezdésének r) pontja értelmében a köztartozások elévülés miatti törléséről a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Ennek alapján véleményünk szerint nem szükséges képviselő-testületi döntés az elévült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Főkönyvi számlák záró egyenlege

Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
Részlet a válaszából: […] ...személyi juttatásokra és a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra főkönyvi számláknak nem lehet záró egyenlege.Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 9. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Pedagógusnormatíva-számítás

Kérdés:

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

Részlet a válaszából: […] ...fenntartó önkormányzat részére, az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, a Púétv.-ben és a Púévhr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:      

Védjegyhasználati díj

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja, aki egy védjegy jogosultja, megállapodást kötött egy kft.-vel a védjegy használatáról. A védjegy használója a használat fejében havi ötszázezer forint használati díjat fizet a magánszemélynek minden hónapban, határozatlan ideig. A kft.-nek kell-e szociális hozzájárulási adót levonnia a használati díjból, ha igen, akkor mi az alapja, és mekkora a mértéke? Továbbá keletkezik-e személyijövedelemadó-levonási kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nek kell megállapítania és levonnia, valamint az adóhatósághoz befizetnie.Az egyéb jövedelmet az összevont részeként szociális hozzájárulási adó is terheli a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdésére tekintettel. A szociális hozzájárulási adó alapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés:

Költségvetési szervünk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval, aki szakmunkástanulók oktatását is végzi. Havonta érvényesít szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, illetve, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor úgynevezett sikerdíjat is érvényesít a szociális hozzájárulási adóból. A vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózik. A tanulók után visszaigényelt összeget vállalkozói bevételnek kell tekinteni?

Részlet a válaszából: […] ...megállapodást kötött. Az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy az e paragrafus szerinti adókedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatása

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának van egy négyszobás üdülője 10 százalékos tulajdonrésszel. A másik 90 százalék egy kft. tulajdonában van. A magánszemély nem tulajdonosa a cégnek, és szeretné az ingatlant fizetővendéglátó tevékenységet folytatóként, tételes átalányadózás alkalmazása mellett hasznosítani. A cég hozzájárult a magánszemély ingatlanhasznosításához. Ha a magánszemély tulajdonosa az ingatlannak, akkor a tételes átalányadózást jogszerűen alkalmazhatja?
Részlet a válaszából: […] ...– így a levelében említett magánszemély – is végezhet fizetővendéglátó tevékenységet a további tulajdonos(ok), haszonélvező(k) hozzájárulásával.Ha a kérdésben említett cég is hasznosítja a tulajdonában álló üdülőt, akkor előzetesen meg kell egyezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Részlet a válaszából: […] ...le kell vonnia a 15 százalék szja-t és az egyéni járulékokat, és meg kell fizetni a munkáltatót terhelő 13 százalék szociális hozzájárulási adót. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató bruttó módon finanszírozza meg a költségeket. Szja-adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Költségvetési szerv és a gépkocsilízing

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye autót lízingelt. Utána derült ki, hogy költségvetési intézmény nem lízingelhet, mivel a megfelelő főkönyvi szám (K917) a 1254 szektorú intézményhez nem rendelhető. Az autó már megvan, mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi lízingszerződés.A Gst. 10. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.Egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
66