619 cikk rendezése:
1. cikk / 619 Önkormányzat illetékességi területén meghatározott behajtási hozzájárulási díj áfája
Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?
2. cikk / 619 Önkormányzati ajándék ballagó diákoknak
Kérdés: Önkormányzatunk szeretne az egyik általános iskola (nem fenntartója az önkormányzat) ballagó diákjai részére, annak alkalmából ajándékot adni. Az ajándék egy hátizsák és/vagy egy laptoptáska. A fenti esetben terheli-e adófizetési kötelezettség az önkormányzatot?
3. cikk / 619 Iskolai étkeztetés kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
4. cikk / 619 Iskolaőr anyagi támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk háromoldalú megállapodást szeretne kötni az iskolaőr anyagi támogatására (rendőrség – önkormányzat – munkavállaló). A rendőrség alkalmazza a munkavállalót, az önkormányzat pedig külön, közvetlenül támogatja a rendőrség alkalmazottját a megállapodásban szereplő havi összeggel. (Közvetlenül a munkavállalónak szeretnénk utalni.) Munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ívek másolatát megkapjuk a rendőrségtől. Milyen jogcímen tudunk támogatást biztosítani a magánszemély részére, milyen rovaton? Ha csak számfejtett összeg adható, milyen jogcímen? Ha a támogatást nem számfejtett bérként utaljuk, akkor a támogatott hogyan adózik utána? Ekkor milyen rovatra könyveljük?
5. cikk / 619 Magánszemély pénzadományának kezelése
Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat magánszemélytől pénzadományt kapott meghatározott rendezvényhez való hozzájárulás céljából. Az adomány banki átutalás formájában érkezett az önkormányzat bankszámlaszámára. Van-e a nemzetiségi önkormányzatnak bármilyen nyilatkozatadási vagy bizonylatadási kötelezettsége az adományozó magánszemély felé?
6. cikk / 619 Elismerésként adományozott díjak
Kérdés: Költségvetési intézményünk elismerésként a címek és elismerések átadóünnepségén kristálydíjakat és érmeket ajándékoz díszdobozban és oklevéllel díszmappában, munkavállalóknak, illetve külsős személyeknek is. Bizonyos típusú emlékérem egyedi bruttó beszerzési értéke meghaladja a csekély értékű ajándék 2025. évi határértékét, de feltételezzük, hogy a díszdoboz és az oklevélmappa bruttó értéke összeszámítandó az érme értékével. Ennélfogva az egyébként értékhatárt egyedileg el nem érő emlékérem dísz-dobozban, mappával már meghaladja a csekély értékű ajándék határértékét. Amennyiben a juttatások összeszámított értéke meghaladja a csekély értékű ajándék értékhatárát, a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás teljes értéke után. Életszerűtlennek véljük, illetve kellemetlen, hogy a nem munkavállaló ajándékozottól számfejtést követően az intézménynek be kell szednie az szja-teher számított összegét, míg az a munkavállaló esetében számfejtés során levonásra kerül. Milyen eljárásrenddel kerülhető el mindez?
7. cikk / 619 Helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött, amely alapján az önkormányzat 2025. évi költségvetésében iparűzésiadó-bevételt tervezett. 2024. évben még nem volt ezen adónemre vonatkozóan fizetési kötelezettség, így iparűzésiadó-bevétel sem keletkezett. Kérdésem a Magyarország 2025. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV tv. 66. pontjában foglalt helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos. Mi a helyzet azon önkormányzatok esetében, ahol a tárgyévet megelőző évben nem volt iparűzésiadó-bevétel, mert akkor még nem volt hatályos helyi rendelet? Ha a szabályozásban meghatározott számítást vennénk alapul, akkor a teljes bevétel elvonásra kerülne, mivel a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adó összege nulla forint volt. Valószínű, hogy nem az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezen kistelepülésektől a teljes iparűzésiadó-bevételt elvonja. Nem találtunk a fenti esetre vonatkozóan szabályozást. Amennyiben nincs, akkor mit tehet az önkormányzat, hogy a teljes bevétel ne kerüljön elvonásra?
8. cikk / 619 Magánszemély ajándéka az önkormányzatnak
Kérdés: Önkormányzatunk hozzájárulását adta, hogy a saját tulajdonú területén, civil (magánszemélyek) összefogás eredményeképp egy emlékmű készülhessen. Az emlékmű elkészült, felavatása megtörtént, az érdeklődők számára szabadon látogatható. Az emlékmű tulajdonosa az állíttató maradt (magánszemély), aki az emlékmű tulajdonjogát ingyenes átadással fel kívánja ajánlani önkormányzatunk részére. A tulajdonos általi becsült értéke 11.000.000 forint. Egy ilyen értékű ajándékozás von-e maga után bármiféle adófizetési kötelezettséget, akár az önkormányzat, akár a magánszemély részéről?
9. cikk / 619 Köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
10. cikk / 619 Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök
Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?