Földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díj adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalap részét képezi, ezért az adóelőleg megállapításával, levonásával, megfizetésével, bevallásával, továbbá az igazolás kiállításával összefüggő adókötelezettségeket a vadásztársaságnak kell teljesítenie [Szja-tv. 46. § (3), (5) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Érvényesítésre jogosult személy

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
- gimnáziumi érettségi,
- raktározási OKJ-képesítés,
- közigazgatási alapvizsga,
- kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Közalkalmazott szabadságának megállapítása

Kérdés: A szabadság napjainak kiszámításához a ledolgozott évekről az igazolást kérni az én kötelességem vagy a munkáltatómé? Felkerestem a munkáltatómat a szabadság napjainak számítása ügyében, mert szerintem nagyon kevés. Azt a választ kaptam, hogy kérjem le a ledolgozott évekről az igazolást. 1971. 04. 26-án születtem, 1989-ben kezdtem el dolgozni, 2019 óta vagyok közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó. Jelenleg 24 nap szabadságot kapok + a 2 gyerekes napom. Ha esetleg mégis több nap szabadság illet meg, abban az esetben az előző években keletkezett napok különbözetét visszamenőlegesen is meg kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...is a munkáltató egyrészt a saját nyilvántartásait veszi figyelembe (nála eltöltött jogviszonyok időtartama), másrészt a leadott igazolásokban feltüntetett időtartamokat (tb-kiskönyv vagy egyéb, hitelt érdemlő igazolás).A jogszabály szerint a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Egyetemista egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke egyetemista. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, ha az egyetemista hallgatói jogviszonya szünetel?
Részlet a válaszából: […] ...a tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a tanulótól nem kérhető. A tankötelezettség lejártát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző a közös hivatal alkalmazottja nem gazdasági vezető, közeli hozzátartozójának vállalkozásától (pl. férj) a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok, intézmények - a beszerzési szabályzatnak megfelelően történő termékbeszerzés - összeférhetetlenségi jogszabályba ütközik-e?
Részlet a válaszából: […] ...60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Összeférhetetlenségi szabály a teljesítésigazolásban

Kérdés: Kifogásolható-e az a gyakorlat, hogy egy adott képzésen való részvételt vagy reprezentációs kiadást maga a képzésen részt vevő/reprezentációs tevékenységben részt vevő teljesítésigazol? Ütközik-e ez a gyakorlat az Ávr. 60. §-ának (2) előírásaival, miszerint "kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el"? Ez a kitétel ("saját maga javára") véleményünk szerint nem a fenti helyzetre vonatkozik, hanem arra, ha például a közvetlen hozzátartozó végezte a tevékenységet, amelyet igazolni kell, és felé irányul a kifizetés.
Részlet a válaszából: […] ...60. §-ának (2) bekezdése szerint "kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A helyi önkormányzatok esetében milyen szabály vonatkozik a külföldi kiküldetés napidíjára? A 172/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a kormányrendelet hatálya már nem vonatkozik az önkormányzatokra, ezért nem tudom, hogy jelenleg milyen szabályok alapján lehet megállapítani a napidíj összegének felső határát.
Részlet a válaszából: […] ...részét. A napidíjból pedig a kormányrendelet szerinti összeg minősül adómentesnek.A rendelet szerint az Szja-tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezet 7. pont b) alpontja szerinti költség (azaz az adómentes napidíj) napi 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Visszapótlási követelés értéke

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futam-idő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...szerepel a szerződésben, akkor arra is hivatkozhatnak.Véleményünk szerint az értékbecslés nem fogadható el az értéknövelő beruházások igazolására. Az ingatlan-értékbecslő által megállapított értéke nemcsak értéknövelő beruházás, hanem más tényezők, pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy - álláspontunk szerint - az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben is csak akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges valamennyi igazolással, dokumentummal [Szja-tv. 67/A. § (3) bekezdés b) pont bc) alpont]. A külföldi bank a megszűnt értékpapírral...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
1
2
3
50