Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése

Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
Részlet a válaszából: […] ...adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (NAV-üzemanyagárral és a jogszabály szerinti fogyasztási normával számolt üzemanyagköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Maradandó értékű iratok őrzése

Kérdés:

Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.

Részlet a válaszából: […] ...kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó, 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokat, adatokat és foglalkoztatási igazolásokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kettős állampolgársággal rendelkező orvos alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai gyakorlatot, illetve ledolgozott időt a munkaszerződések, illetve a külföldi hatóságok által a jogviszonyban töltött idők igazolásáról kiadott hivatalos határozatok bemutatásával lehet igazolni.(Kéziratzárás: 2025. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Bedolgozói munkaviszony

Kérdés:

Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. sz. melléklete II. fejezetének 1.a. pontja szerint igazolás nélkül költségként elszámolható a bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egészségügyi intézménynek nyújtott támogatás

Kérdés: Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv nem közhasznú szervezet, nem tartozik az Ectv. hatálya alá.Társasági adóban a támogatás a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, ha a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával, amelynek tartalmaznia kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 57. §-a szerint a teljesítésigazolás alkalmával ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Utazási költségtérítés

Kérdés:

Munkavállaló autóval teszi meg a hazautazást, de az autó nem a saját tulajdonában van. Ennek ellenére kifizethetjük adómentesen a hazautazás költségtérítését?

Részlet a válaszából: […] ...lehet hazautazni. A munkába járás és hazautazás költségtérítése esetén nem követelmény a saját tulajdonú gépkocsi meglétének igazolása, ebből következően legfeljebb 30 Ft/km összegben adómentesen kifizethető a hazautazás költségtérítése nem saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Összeférhetetlenségi szabályok a beszerzési eljárásban

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési eljárás rendjének kialakítása során javasoljuk betartani az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletében foglalt gazdálkodási szabályokra vonatkozó általános előírásokat és jogelveket az alábbiak szerint:A beszerzési eljárásban az árajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Elektromos autótöltők bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól: az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása, kivéve többek között az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadását [86. § (2) bekezdés c) pontja]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
2
3
…
56