561 cikk rendezése:
21. cikk / 561 Elektromos autótöltők bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?
22. cikk / 561 Külföldi munkavégzés adózása
Kérdés: Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?
23. cikk / 561 Önkormányzati dolgozó ügyfélkapuja
Kérdés: Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?
24. cikk / 561 Intézményvezető határozatlan idejű kinevezése
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?
25. cikk / 561 Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére
Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
26. cikk / 561 Közcélú adomány
Kérdés: Az önkormányzat az általános forgalmi adó tekintetében az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 88. §-ának (4) bekezdése szerinti lehetőséggel élt, azaz a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Esetünkben ingyenes haszonkölcsön-szerződést kötünk egy közhasznú szervezettel. Milyen nyilatkozatot kérjünk a közhasznú besorolásról, vagy elég, ha közhiteles adatbázisból lekérjük a közhasznú besorolást? Ebben az esetben mi történik az általános forgalmi adóval? A haszonkölcsön áfaköteles-e? Illetve az áfát kinek kell megfizetnie?
27. cikk / 561 Önkormányzati útfelújítás támogatása
Kérdés: Egy pályázat, amellyel külterületi utak felújítására ad támogatást az önkormányzatunknak, 5% önerőt igényel. Az út végpontján lévő vállalkozás megtérítené az önkormányzatnak az önerő összegét. Milyen módon vannak lehetőségei a vállalkozásnak az önkormányzat költségét megtéríteni?
28. cikk / 561 Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén
Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?
29. cikk / 561 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
30. cikk / 561 Főállású polgármester jogviszonya
Kérdés: Főállású polgármester jogviszonyának kezdetét és végét hogyan kell meghatározni a KIRA programban? Újraválasztott polgármester esetében helyes-e az a megállapítás, hogy meg kell szüntetni a jogviszonyt, és újra fel kell vinni?
