Ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.
Részlet a válaszából: […] ...kell igazolnia:– az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg,– az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség,– az értéknövelő beruházás költsége, mely növeli az ingatlan szokásos piaci értékét,– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Örökölt ingatlan értékesítése utáni adókötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?
Részlet a válaszából: […] ...szóló szerződés szerinti érték [Szja-tv. 62. § (2) bekezdés a) pont].Ettől eltérően a megszerzésre fordított összeg, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,– örökléssel szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog esetében a hagyatéki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókhoz kapcsolódóan.– A települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság: Ezek teljes mértékben az illetékes önkormányzatot illetik, kivéve, ha országos hatáskörű szervek vagy veszélyhelyzettel kapcsolatos ügyben történt a kiszabás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Köztemetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetésről számlát kap a temetkezési vállalkozótól. A számla összegét K48-ra vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásra kell-e elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak az elhunyt eltemettetésével kapcsolatban keletkezett kiadásait, általános forgalmi adóval növelt összegben, az Áhsz. 15. melléklete alapján a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Építési telek értékesítése

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos kiadásokat.Az Szja-tv. 62. § (2) bekezdése f) pontjának fb) alpontja alapján a megszerzésre fordított összeg az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték, ha az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történt.Az Szja-tv. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Főzőversenyen készült ételek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat kulturális intézménye gasztronómiai fesztivált rendez. A fesztiválon magánszemélyek, egyesületek, civil szervezetek főzőversenyen vetélkednek. Az elkészített ételt árusítani szeretnék a rendezvényre kilátogató vendégeknek. Milyen feltételekkel árusíthatnak? Értékesíthetik-e az elkészített ételt?
Részlet a válaszából: […] ...személyzete részére, és gondoskodniuk kell a hulladékgyűjtésről és a takarításról. A rendezvényt a területileg illetékes NÉBIH-nek és a jegyzőnek be kell jelenteni.Az ételértékesítés akkor tekintendő 5%-os áfamérték alá tartozónak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az általános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít. Az épület régi, adómentességet választottunk. (Az önkormányzat áfaalany.) Az önkormányzatnak az ingatlanértékesítésből származó bevétel után van más fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nem merül fel az ingatlan értékesítése után. Az önkormányzat nem alanya a Tao-tv.-nek. Az önkormányzat teljes személyes illetékmentességet élvez az Itv. 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján.Az önkormányzat esetében nem értelmezhető az Áht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közköltségen történő temetés kiadásai

Kérdés: Településünk néhai lakója a mi településünkön hunyt el. A szolgáltató az önkormányzatunk nevére állította ki a temetés költségeiről szóló számlát. A hatósági iroda határozatban rendelkezett az elhunyt közköltségen történő eltemetéséről és az érintett számla kifizetéséről. Ebben az esetben mi tekinthető alapbizonylatnak, a határozatot vagy a számlát kell könyvelni? A határozatot a K48-as rovatra könyvelnénk, a számlát pedig a K337-es rovatra. Kérjük a közköltségen történő eltemetés mint gazdasági esemény helyes könyvelését és bizonylatainak a meghatározását!
Részlet a válaszából: […] ...haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak az elhunyt eltemettetésével kapcsolatban keletkezett kiadásait, általános forgalmi adóval növelt összegben, az Áhsz. 15. melléklete alapján, a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton kell elszámolnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Részlet a válaszából: […] ...Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adó- és vámhatóságához kell teljesíteni.Ezen jogszabály szerint, ha 2025-ben személyi kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
1
2
3
…
27