291 talált cikk az ingatlan-bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.

Kérdés: Felsőoktatási intézmény önköltséges képzéséhez külső, számlát adó oktatókat vesz igénybe. A képzés bevételeit és költségeit önálló témaszámon könyvelik. A képzés nyereséges. A képzés a felsőoktatási intézmény tantermeiben és eszközeivel (pl. projektor) történik. A képzés adminisztrációját (számlázás, könyvelés) a felsőoktatási intézmény gazdasági hivatala végzi. Önköltségszabályzat alapján készült kalkulációval rezsiköltséget és érdekeltségialap-hozzájárulást fizet a képzés a felsőoktatási intézménynek. A képzés beszerzéseit terhelő áfát visszaigényelheti-e a felsőoktatási intézmény, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött az ivóvíz- és szennyvízközművagyonunk üzemeltetésére más önkormányzati tulajdonú társasággal. (1978-ban épült vízműtelep, 2002-ben szennyvíztisztító telep, hálózat stb.) A közművekre a hatályos törvények szerint koncessziós szerződés köthető, vagy önkormányzati szervezetek lehetnek az üzemeltetők. 2004. 01. 1-jétől az ingatlan-bérbeadási tevékenységére áfán belül az általános szabályok szerinti adózási módra kaptunk engedélyt az APEH-tól. 2004. 01. 1. előtt épült közműberuházások üzemeltetésére bérleti szerződést kötöttünk. A szerződés tárgya ivóvíz-, szennyvízközmű, valamint szennyvíztisztító telep. (Az ivóvízközmű építése még 1978-ban volt.) A szennyvízberuházásaink során az államháztartástól kapott támogatások áfatartalmáról lemondtunk, mivel visszaigényelhető volt az áfa összege. Kérdésünk, hogy a fent leírt bérleti szerződés alapján a számlát az ivóvíz- és szennyvízközmű bérleti díjánál is áfával terhelten (25%) kell-e kiállítani, vagy csak a szennyvízközművel kapcsolatos bérleti díjra számítsuk fel az áfa összegét vagy esetleg egyikre sem?

Kérdés: Milyen befizetési kötelezettség terheli 2005. január 1-jétől a központi költségvetési szervek helyiségeinek tartós és eseti bérbeadását?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti áfakötelezettséget választotta, 25% áfával növelten állítjuk ki a számlát. A 13. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti lakóingatlan lakás céljára szolgáló bérbeadása ennek ellenére tárgyi adómentes és számlaadási kötelezettséggel járó tevékenység?

Kérdés: Az önkormányzat pályázati forrásból bérlakásokat épített, melynek önrésze jelentős összegű. A képviselő-testület – az önrész részbeni fedezetére – úgy döntött, hogy a bérlőkijelölési jogot 20 ezer forint/m2 egységáron adja át a lakások leendő bérlőinek. Kérem álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a lakások bérlőkijelölési jogának értékesítése áfaköteles tevékenység-e, vagy esetleg a lakóingatlan hasznosítására vonatkozóan áfamentes tevékenységként kell elbírálni?

Kérdés: Az intézmény által selejtezett tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésénél milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során alkalmazni. A vásárláskor az intézmény az áfát nem igényelte vissza, mivel közoktatási tevékenységet végez. A vámtarifaszám, illetve SZJ-számok között ilyen tevékenység nincs. Az intézményeknek feleslegessé vált tárgyi eszköz vagy készlet értékesítésekor (új vagy használt) milyen vámtarifaszámot és milyen áfakulcsot kell a számla kiállítása során használnia? Minden esetben kötelező-e a számlára vámtarifaszámot, SZJ-számot írni, vagy vannak kivételek?

Kérdés: Magánszemélyek osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadása esetén mindkét tulajdonosnak kell-e kérnie 7-es adószámot, és a tulajdoni hányad arányában adhatják-e bérbe az ingatlant? Vagy csak az egyik tulajdonosnak kell adószámot váltania, fizetnie a forrásadót és az év végi adóbevallásban megosztott jövedelemként rendezni a keletkezett jövedelmet?

Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?