Főzőkonyha felújításának áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június–szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?

Részlet a válaszából: […] Önkormányzatuk a bölcsődések, óvodások, iskolások és a szociális étkezők étkeztetését a vállalkozótól vásárolt étellel biztosítja. A szociális étkezés esetén helyes az a gyakorlat, hogy az étkeztetés előzetesen felszámított áfáját visszaigénylik, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés:

Önkormányzatunk az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés keretében látja el. Az önkormányzat áfaalany. Helyesen végezzük-e a könyvelést és az áfabevallást a következő esetben? A vásárolt élelmezés számláján lévő teljes áfa összegét visszaigényelhető áfaként állítjuk be. A kiszámlázott térítési díjak (100%-ot fizet, valamint 50% kedvezménnyel fizet) számláin az áfa mint "kiszámlázott fizetendő általános forgalmi adó" szerepel. Az ingyenesen étkezőkre jutó áfa összegét pénzforgalom nélkül egy bizonylaton viszem fel mint "más fizetendő általános forgalmi adó". Az ingyenesen étkezőkre jutó áfa összegét a vásárolt élelmezés számláján lévő ingyenesen étkezőkre jutó adagszám alapján számoljuk ki. Ezek után az ASP állítja össze az áfaanalitikát.

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ennek alapján az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Iskolai étkeztetés térítése

Kérdés: 1. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy az iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az önkormányzat ezen kötelezettségének egy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságon keresztül tesz eleget, ami a közétkeztetési tevékenységet végzi. Az étkezési térítési díj szedése a hivatal munkatársainak feladata, a bevétel az önkormányzatnál realizálódik. Az iskolák a tankerületi központ fenntartásában vannak. Az iskolák tekintetében jelentős étkezésitérítésidíj-hátralék halmozódott fel, melynek jogosultja az önkormányzat. Van-e, ha igen, milyen kötelezettsége az iskola intézményvezetőjének az elmaradt étkezési térítési díjak behajtása tekintetében, illetve milyen terjedelmű az abban való közreműködése a fenti esetben? Kötelezi-e az iskola intézményvezetőjét jogszabály arra, hogy az önkormányzatot segítse a hátralékok behajtásában, ha a tankerületi központ fenntartásában van az iskola?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzatnak az iskolai étkeztetés lehetőségét kell biztosítani, azonban azt nem kötelező igénybe venni. Amennyiben a szülő nem igényli, nem fizeti az étkeztetést, az önkormányzatnak iskolai étkeztetés keretében nincs ellátási kötelezettsége. Sok helyen bevezették,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Óvodaépítés, -bővítés kapcsán felmerült közüzemi költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kivitelezői szerződés szerint a munka befejezését követően jogosultak vagyunk továbbszámlázni az építkezés során felmerült közüzemi költségeket. A villamosenergia-díj okoz problémát az ÁHK-s tételek miatt, a számlázandó tételek: 528 000 forint + áfa, valamint mínusz 2580 forint ÁHK. A víz és gáz esetében 27%-os áfát tartalmaznak a számlák. Ebben az esetben hogyan és milyen áfatartalommal kell kiállítanunk? Tételesen fel-sorolva a villany, gáz stb..., vagy hivatkozhatunk a szerződés X pontjára? A számlázó intézmény az iskolai étkeztetés miatt áfa-visszaigénylésre jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is (közvetített szolgáltatás). Közvetített szolgáltatásnál, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: Az intézményünk 2022. január 1-jétől ellátja az iskolai gyermekétkeztetési feladatokat is, az óvodai és bölcsődei mellett. A nyilvántartásaink alapján nem tudjuk elkülöníteni az ingyenes, 50%-os kedvezményes és teljes árat fizető étkezőkre vonatkozó beszerzéseket. A teljes beszerzés után levonásba helyezzük az áfát, ezért az ingyenes étkezők esetében pedig a Gyvt. szerint nyersanyagnormára mint adóalapra fizetendő áfát vallottunk. Az iskola esetében, amikor az étkező 50%-os támogatásra jogosult, szükséges-e a kedvezményre mint adóalapra fizetendő áfát vallanunk, tekintettel arra, hogy a beszerzés teljes áfatartalma levonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] Az adólevonás fő szabályát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg. E szerint az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Gyermekétkeztetés

Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul – különösen az ingyenesen étkező gyermekek esetében –, hogy a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatti távolmaradása esetén nem mondják le az óvodai vagy iskolai étkeztetést, így az étel előállításra kerül. Az őszi-téli időszakban az ilyen "feleslegesen" lefőzött étel adagszáma akár a napi 10-15 adagot is elérheti, amely előállítási költsége intézményünk esetében éves szinten már jelentősnek mondható. Ha a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatt nem vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, és nem mondja le az étkezést, ételhordóban elviheti-e az ételt a szülő vagy a törvényes képviselő? Ebben az esetben számításba vehető-e a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás igénylésénél? Amennyiben igen, kell-e igazolni, illetve hogyan igazolható az igénybevétel/elvitel ténye? Ha az állami támogatásnál nem vehető számításba, akkor az intézménynél a "feleslegesen" lefőzött étel miatt keletkezett többletköltség áthárítható-e – az egyébként ingyen étkező – gyermek szülőjére vagy törvényes képviselőjére, mivel neki felróható okból keletkezett a többletköltség? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] A 328/2011. Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezett az intézmény vezetőjénél, a szünidei gyermekétkeztetést biztosítónál bejelentia) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Közétkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a diákok szünidei étkeztetésére szerződést kötött egy vállalkozóval. A vállalkozó az iskola melegítőkonyhájára szállítja az ételt, a gyerekek az iskola ebédlőjében fogyasztják el. A szerződésben a következő szerepel: "Önkormányzat által biztosított helyen helyben fogyasztják, de a külterületen lakóknál az elszállítás lehetősége biztosított."
A vállalkozó 5%-os áfamértékkel számláz. Egy NAV-os anyagban azt olvastam, hogy ahhoz, hogy az adott ügylet 5%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia:
– az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
– ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
– a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.
Jogszerű a vállalkozó által az 5%-os áfakulcs alkalmazása, vagy 27%-osnak kellene lennie?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 3. sz. melléklete II. részének 3 pontja szerint 5%-os áfamértékkel adózik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (TESZOR'15 56.10-ből).A kérdéses esetben egyértelmű, hogy a vállalkozó az ételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Közétkeztetés I.

Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
Részlet a válaszából: […] 1. 2021. január 1-jét követően is ki lehet állítani nyugtát az alábbi együttes feltételek fennállása esetén:– az ellenértéket a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel egyenlíti ki a teljesítéssel egyidejűleg,– a vevő nem adóalany vagy jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Gyermekétkeztetési díj rendezése

Kérdés: Önkormányzatunk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést, azonban van egy család, amely rendszeresen nem egyenlíti ki a tartozását, a fizetési felszólítóra nem reagálnak. Milyen lehetőségeink vannak a térítési díj behajtására? Megtagadható ilyen esetben a gyermekek étkeztetése? Mennyire szabályos az étkezési térítési díj előre történő beszedése? Például szeptember 30-ig az októberi térítési díjak beszedése.
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
1
2
3
4