Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott iskolai étkeztetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszból: […]rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;...c) bölcsődei szolgáltatás;"Az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés. Mindez azt jelenti, hogy az adómentesség akkor valósul meg, ha a juttató (munkáltató) a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a magánszemély által megelőlegezett összeget, vagy pedig egy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el. Nem felel meg az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a magánszemély, és nem a munkáltató nevére szól.A bölcsőde működésére, a térítési díjainak meghatározására vonatkozó előírásokat a Gyvt. és a 15/1998. NM rendelet szabályozza.A 15/1998. NM rendelet 40. §-a szerint: "a bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kella) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösenaa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,ac) a játéktevékenység feltételeit,ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit,b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint."Az NM rendelet szerint az étkeztetés biztosítása a bölcsődei ellátás része. Az Szja-tv. szerinti adómentesség tehát akkor is fennáll, ha a bölcsődei gondozásért nem kell térítési díjat fizetni, csak az étkeztetésért.Az étkezési térítési díjakat a Gyvt. alapján nyersanyag­áron kell megállapítani, ami azt jelenti, hogy a rezsiköltségeket állami, fenntartói támogatásból finanszírozzák, másrészt meghatározott esetekben kedvezményre vagy ingyenes étkeztetésre jogosult a gyermek. Ezeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3784
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Önkormányzati iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzat óvodai és iskolai étkeztetése finanszírozásakor 50 vagy 100%-ot átvállal a szülőktől. Helyes-e az a megoldás, hogy az étkeztetés szülőktől átvállalt 50 vagy 100%-os összeg állami és önkormányzati finanszírozási különbözetére az önkormányzat saját magának állít ki áfás számlát? Ha nem, akkor hogyan kell a számlákat kiállítani?
Részlet a válaszból: […]étkezés figyelembevételével kell áfát fizetnie, de számlázni nem kell. Helyesebb azonban az az eljárás, ha az étkezés-nyilvántartás adatai alapján az ingyenesen adott étel osztva az összes főzött adagszámmal, vagy normával súlyozott adagszám arányban nem vonják le a beszerzési áfát. Ebben az esetben az ingyenes étkezők után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.Az 50%-os támogatásban részesülők nem ingyenes szolgáltatást kapnak, hanem kedvezményt. Ebből a szempontból már van jelentősége annak, hogy a Gyvt. alapján adott kedvezményről van-e szó. Az Áfa-tv. 67. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező alapulvételével történik, akkor az adóalap szokásos piaci értéken történő megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Ez vonatkozik a Gyvt.-ben meghatározott étkezési térítésidíj-kedvezményekre is. Ha tehát a Gyvt.-ben meghatározott körnek és feltételekkel adják az 50%-os kedvezményt, akkor kedvezménnyel csökkentett, vagyis az 50%-os árat fogják kiszámlázni a gyermeknek, és a ténylegesen beszedett 50%-os bevétel után keletkezik adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak. Az 50%-os áron értékesített étel beszerzési, előállítási áfája pedig teljes egészében levonható.Abban az esetben, ha az önkormányzat saját döntésén alapul a kedvezmény biztosítása, akkor sem kell megfizetni az elengedett 50% után az áfát, mivel a kedvezmény nyújtása nem kapcsolt felek felé történik. Az iskolások, illetve a szüleik ugyanis nem tekinthetők gazdaságilag kapcsolt feleknek, és az Áfa-tv. 67. §-a alapján az adó alapját akkor kell a piaci árban meghatározni, ha az ellenérték aránytalanul alacsony, és nem független felek között történik.Tekintsük át, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha nem az önkormányzat saját maga, hanem valamely önálló intézménye biztosítja a gyermekétkeztetést és szedi be a térítési díjat. Több településen alkalmaznak olyan megoldást, hogy az intézmény az önkormányzat által adott kedvezmény összegét leszámlázza az önkormányzat részére, az önkormányzat tehát áfás számla kifizetésével utalja át a támogatást az intézménynek. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja, egyrészt azért, mert a szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a szülők által meg nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3535
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Étkeztetési normatíva

Kérdés: Melyek a 2010/2011. évi költségvetésből származó kedvezményes étkezési normatíva igénylésének jogosultságára, feltételeire, elszámolására és a jogtalanul igénybe vett normatíva visszafizetési feltételeire vonatkozó szabályok? Az étkeztetést kiegészítő tevékenységként végeztük, és ezért az alapító okiratban nem szerepel, 2009. szeptember 15-e előtt pedig kisegítő tevékenységet végeztük.
Részlet a válaszból: […]az irányító szerv által kötelező jelleggel előírt feladat, amely támogatásból finanszírozott tevékenység.A kisegítő tevékenység viszont a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó tevékenység, amely támogatáson kívüli forrásból finanszírozandó. Normatíva a kisegítő tevékenységre nem igényelhető. Az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Ezek nem felelnek meg az általános iskola kötelezően ellátandó étkeztetési feladatának.Az általános iskola az 562913 Iskolai intézményi étkeztetés szakfeladatot használja kötelező feladatként az alapító okiratban.A szabálytalan normatíva visszafizetésének menetét és szabályait az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban régi Áht.) 64-64/A., 64/B., 64/C., 64/D., 64/E., 64/F. §-ai határozzák meg. A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve - szükség esetén helyszíni vizsgálat során - az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, melyben szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő elő­irányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.Jogtalan igénybevétel kezdőnapjának az a nap számít, amikor a támogatás az önkormányzat költségvetési számlájára a jóváírás megtörténik. A jogtalan igénybevétel miatt az önkormányzatnak kamatot kell fizetnie, ahol a kamattal terhelt időszak a jogosulatlan igénybevétel kezdőnapjától a visszafizetés napjáig tart.A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke a régi Áht. 64/A. (4)-(5) bekezdései alapján:"a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdésének aa) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka,b) ha a 64. § (5) bekezdésének ab) pontja szerinti időpontig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3398
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Általános iskola vagyunk. Saját konyhát üzemeltetünk, ennélfogva az élelmiszer-beszerzésekre vonatkozó áfát teljes egészében visszaigényelhetjük. Az étkezési térítési díjaknál, aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 1-8 osztá­lyig ingyenesen étkezik, a tartósan beteg és a három- vagy többgyermekes 50%-ot fizet, valamint van a szociális kedvezmény 30-100%-ig. Kérdésem, hogy az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők különbözete után meg kell fizetni az áfát?
Részlet a válaszból: […]a kedvezmény már akkor sem vonatkozott az önkormányzat által szociális alapon adott ingyenes étkezetésre, csak a Gyvt. alapján adott 100%-os kedvezményre. 2009. január 1-jétől az Áfa-tv. 120. és 123. §-ai alapján az a helyes eljárás, ha a Gyvt. alapján és szociális alapon adott ingyenes étkeztetés beszerzésére, előállítására jutó előzetes áfát nem vonják le. Az általános iskolák vezetnek étkezési nyilvántartást, amelyből pontosan megállapítható, hogy hány gyerek, hány adag ételt fogyasztott ingyenesen, és mennyi az összes étkezőkre jutó ételadagszám, ezért az adagszám arányos megosztásával megállapítható a levonható, illetve az ingyenes étkezés miatt le nem vonható áfa aránya. Ha valamilyen dokumentálható oknál fogva mégsem tudják az arányosítást elvégezni, vagy nem tudnak hiteles arányszámokat kialakítani, akkor - ha levonták a teljes áfát - meg kell fizetni az ingyenesen étkezők utáni áfát, függetlenül attól, hogy Gyvt. alapján vagy szociális alapon nyújtották. A fizetendő adó alapja ilyen esetben is az élelmezési nyersanyagköltség, vagyis annyi, amennyit a teljes árat fizető tanulók fizetnek. A kedvezményesen adott ételre akár a Gyvt. alapján, akár szociális alapon adják, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik áfabefizetési kötelezettség, tehát ha 50%-ot fizet a gyermek, akkor az 50% után kell az áfát megfizetni, az elengedett összeg után[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3055

5. találat: Normatív iskolai étkeztetés

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?
Részlet a válaszból: […]és bizonyítható, hogy a tanuló aznap, amikor iskolában volt, akkor igénybe vette az étkezést. Így tehát az osztálynapló szolgál bizonylatul, hogy nem hiányzott a tanuló, illetve az étkezők nyilvántartása, ahol szintén lejelentésre kerülnek azok a tanulók, akik betegek, vagy más okból távol maradnak aznap az iskolából. A fent leírtaknak többek között egyik oka, hogy a Közoktatási tv. 10. § (1) bekezdésében leírtak szerint "a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki". Ebből kitűnik, hogy az iskolának kötelessége az étkezést biztosítani a tanuló részére a nevelési-oktatási intézményben, oktatás keretein belül. A Gyvt. alapján pedig a gyermekek, tanulók napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az általános iskolai, középiskolai menzai ellátás keretében is. Az oktatáshoz kapcsolódik az étkezés, ezt minden körülmények között biztosítania kell az iskolának, mivel alapfeladatként látja el, de a tanuló csak akkor veheti igénybe, ha az oktatási napokon is jelen van. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) a bölcsődében, hetes bölcsődében, b) a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, c) az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2808
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Gyermekétkeztetés térítési díja

Kérdés: Középiskolai menzai étkeztetés esetén a kedvezményes étkeztetésnél, ahol normatíva is igényelhető, az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (3) bekezdése alapján az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltsége. Ez esetben a kedvezményes térítési díjat a nyersanyagköltség százalékában kell meghatározni. Azon tanulók esetén, akik nem részesülnek kedvezményes étkeztetésben, szintén ezt a jogszabályt kell-e alkalmazni (és csak a teljes nyersanyagköltség szedhető be), vagy tőlük be lehet szedni a nyersanyagnorma és a rezsiköltség összege alapján számított teljes étkezési térítési díjat?
Részlet a válaszból: […](3) bekezdése nem csak a kedvezményes gyermekétkeztetésre vonatkozik. A 148. § (5) bekezdése szabályozza a biztosítani szükséges kedvezményeket és azok módját. Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szoc-tv. (1993. évi III. törvény) hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett gyermekek után az intézményi térítési díj 100%-a a normatív kedvezmény. A fentiekbe nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-a, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a a normatív kedvezmény. Akiknek nincs kedvezményre jogosultságuk, azoknak az intézmény térítési díjának alapját, azaz az élelmezés nyersanyagköltségének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2425
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Iskolai étkeztetés térítési díja

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?
Részlet a válaszból: […]kerül leutalásra. A Gyvt. 148. § (5) bekezdése szabályozza a biztosítani szükséges kedvezményeket és azok módját, hogy mikor, milyen esetekben adható 50%-os, illetve 100%-os kedvezmény, normatív kedvezmény a gyermekek, tanulók részére. A költségvetési törvény határozza meg az étkeztetési normatíva összegét. Ebben a törvényben kerül meghatározásra az is, hogy a gyermekek és tanulói intézményi étkeztetéséhez kapcsolódó hozzájárulás az étkeztetést igénybe vevő, térítési díjra jogosult gyermekek és tanulók 2009. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi étkeztetésben részt vevők számának meghatározásakor egy tanuló csak egyszer és egy jogcímen számítható. Az igényjogosultság alapja, hogy a tanuló naponta legalább a déli, meleg étkezést az iskola által szervezett keretek között vegye igénybe. Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés, hogy nyáron is nyújtható-e ugyanazon feltételekkel a tanulók számára az alapellátásként biztosított iskolai intézményi érkeztetés. Az étkezésben részt vevők naponként összesített éves létszámát naptári évre kell ugyan meghatározni, de az éves elszámolásnál az iskolai étkeztetés esetében 185 napra kell számítani, tehát oktatási évre. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításban nem vehető figyelembe. A nyáron történő gyermekétkeztetésről a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2009. évben nyújtott támogatásának, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 11/2009. (IV. 22.) SZMM rendelet rendelkezik. A nyári gyermekétkeztetési támogatás a települési önkormányzatokon keresztül igényelhető, a 2009. június 16-ától 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra, abban az esetben, ha a települési önkormányzatok vállalják, hogy a fent meghatározott időszakban, legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2419
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Iskolai étkeztetés biztosítása

Kérdés: A napközis gyerekeknek kötelező-e a háromszori étkezés, vagy - a szülő kérésére - engedélyezheti-e az iskola, hogy csak ebédet kérjenek, tízórait, uzsonnát nem?
Részlet a válaszból: […]étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá hogy részben vagy egészen mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekvédelmi törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket. [10 § (1), (3)-(5) bek.] A gyermekvédelmi törvény rögzíti, hogy a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2024
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánkban a diákok étkeztetését úgy oldottuk meg, hogy az a diák, aki nálunk akar enni, befizeti az étkeztetés díját, mi pedig megrendeljük az ételt egy cégtől, amelyik gondoskodik az étel tálalásáról is. Az új Áfa-tv. szerint tárgyi adómentesnek minősül az iskolánk tevékenysége akkor is, ha nem mi készítjük az ételt, és nem mi szolgáljuk fel, hanem egy cég. Nem tudjuk, mi a helyzet akkor, ha nálunk étkeznek a tanárok és más külsős vendégek is. Az étkezéseik adókötelesnek minősülnek? Le lehet vonni az áfát, ha adóköteles?
Részlet a válaszból: […]- teljesít. Az általános forgalmi adó rendszerében az étkeztetés a korábbi szabályozással megegyezően, változatlanul szolgáltatásnyújtásnak minősül. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint azonban az iskolai étkeztetés tekintetében nem alkalmazható a szolgáltatás adómentességét megalapozó idézett jogszabályhely. Véleménye szerint, csak olyan étkeztetés esetében releváns az új Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének i) pontja, amely óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás része. Nem alkalmazható abban az esetben, ha az étkeztetés - a tevékenység jellege szerint - köz- és felsőoktatáshoz kapcsolódik, továbbá az új Áfa-tv. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyéb oktatás keretében közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít. Az előzőekben kifejtett feltételek alapján tehát az általános vagy középiskolában nyújtott étkeztetés az általános adókulccsal számlázandó a diákok részére. Az ezekhez a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, hiszen az iskola adóköteles ügylethez hasznosította. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1951
Kapcsolódó tárgyszavak: ,