9 találat a megadott iskolai étkeztetés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;...c) bölcsődei szolgáltatás;"Az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés. Mindez azt jelenti, hogy az adómentesség akkor valósul meg, ha a juttató (munkáltató) a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a magánszemély által megelőlegezett összeget, vagy pedig egy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el. Nem felel meg az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a magánszemély, és nem a munkáltató nevére szól.A bölcsőde működésére, a térítési díjainak meghatározására vonatkozó előírásokat a Gyvt. és a 15/1998. NM rendelet szabályozza.A 15/1998. NM rendelet 40. §-a szerint: "a bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kella) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösenaa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,ac) a játéktevékenység feltételeit,ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit,b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint."Az NM rendelet szerint az étkeztetés biztosítása a bölcsődei ellátás része. Az Szja-tv. szerinti adómentesség tehát akkor is fennáll, ha a bölcsődei gondozásért nem kell térítési díjat fizetni, csak az étkeztetésért.Az étkezési térítési díjakat a Gyvt. alapján nyersanyag­áron kell megállapítani, ami azt jelenti, hogy a rezsiköltségeket állami, fenntartói támogatásból finanszírozzák, másrészt meghatározott esetekben kedvezményre vagy ingyenes étkeztetésre jogosult a gyermek. Ezeket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]étkezés figyelembevételével kell áfát fizetnie, de számlázni nem kell. Helyesebb azonban az az eljárás, ha az étkezés-nyilvántartás adatai alapján az ingyenesen adott étel osztva az összes főzött adagszámmal, vagy normával súlyozott adagszám arányban nem vonják le a beszerzési áfát. Ebben az esetben az ingyenes étkezők után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.Az 50%-os támogatásban részesülők nem ingyenes szolgáltatást kapnak, hanem kedvezményt. Ebből a szempontból már van jelentősége annak, hogy a Gyvt. alapján adott kedvezményről van-e szó. Az Áfa-tv. 67. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező alapulvételével történik, akkor az adóalap szokásos piaci értéken történő megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Ez vonatkozik a Gyvt.-ben meghatározott étkezési térítésidíj-kedvezményekre is. Ha tehát a Gyvt.-ben meghatározott körnek és feltételekkel adják az 50%-os kedvezményt, akkor kedvezménnyel csökkentett, vagyis az 50%-os árat fogják kiszámlázni a gyermeknek, és a ténylegesen beszedett 50%-os bevétel után keletkezik adófizetési kötelezettsége az önkormányzatnak. Az 50%-os áron értékesített étel beszerzési, előállítási áfája pedig teljes egészében levonható.Abban az esetben, ha az önkormányzat saját döntésén alapul a kedvezmény biztosítása, akkor sem kell megfizetni az elengedett 50% után az áfát, mivel a kedvezmény nyújtása nem kapcsolt felek felé történik. Az iskolások, illetve a szüleik ugyanis nem tekinthetők gazdaságilag kapcsolt feleknek, és az Áfa-tv. 67. §-a alapján az adó alapját akkor kell a piaci árban meghatározni, ha az ellenérték aránytalanul alacsony, és nem független felek között történik.Tekintsük át, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha nem az önkormányzat saját maga, hanem valamely önálló intézménye biztosítja a gyermekétkeztetést és szedi be a térítési díjat. Több településen alkalmaznak olyan megoldást, hogy az intézmény az önkormányzat által adott kedvezmény összegét leszámlázza az önkormányzat részére, az önkormányzat tehát áfás számla kifizetésével utalja át a támogatást az intézménynek. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja, egyrészt azért, mert a szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a szülők által meg nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az irányító szerv által kötelező jelleggel előírt feladat, amely támogatásból finanszírozott tevékenység.A kisegítő tevékenység viszont a költségvetési szerv alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó tevékenység, amely támogatáson kívüli forrásból finanszírozandó. Normatíva a kisegítő tevékenységre nem igényelhető. Az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Ezek nem felelnek meg az általános iskola kötelezően ellátandó étkeztetési feladatának.Az általános iskola az 562913 Iskolai intézményi étkeztetés szakfeladatot használja kötelező feladatként az alapító okiratban.A szabálytalan normatíva visszafizetésének menetét és szabályait az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban régi Áht.) 64-64/A., 64/B., 64/C., 64/D., 64/E., 64/F. §-ai határozzák meg. A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve - szükség esetén helyszíni vizsgálat során - az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, melyben szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő elő­irányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.Jogtalan igénybevétel kezdőnapjának az a nap számít, amikor a támogatás az önkormányzat költségvetési számlájára a jóváírás megtörténik. A jogtalan igénybevétel miatt az önkormányzatnak kamatot kell fizetnie, ahol a kamattal terhelt időszak a jogosulatlan igénybevétel kezdőnapjától a visszafizetés napjáig tart.A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke a régi Áht. 64/A. (4)-(5) bekezdései alapján:"a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdésének aa) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka,b) ha a 64. § (5) bekezdésének ab) pontja szerinti időpontig[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a kedvezmény már akkor sem vonatkozott az önkormányzat által szociális alapon adott ingyenes étkezetésre, csak a Gyvt. alapján adott 100%-os kedvezményre. 2009. január 1-jétől az Áfa-tv. 120. és 123. §-ai alapján az a helyes eljárás, ha a Gyvt. alapján és szociális alapon adott ingyenes étkeztetés beszerzésére, előállítására jutó előzetes áfát nem vonják le. Az általános iskolák vezetnek étkezési nyilvántartást, amelyből pontosan megállapítható, hogy hány gyerek, hány adag ételt fogyasztott ingyenesen, és mennyi az összes étkezőkre jutó ételadagszám, ezért az adagszám arányos megosztásával megállapítható a levonható, illetve az ingyenes étkezés miatt le nem vonható áfa aránya. Ha valamilyen dokumentálható oknál fogva mégsem tudják az arányosítást elvégezni, vagy nem tudnak hiteles arányszámokat kialakítani, akkor - ha levonták a teljes áfát - meg kell fizetni az ingyenesen étkezők utáni áfát, függetlenül attól, hogy Gyvt. alapján vagy szociális alapon nyújtották. A fizetendő adó alapja ilyen esetben is az élelmezési nyersanyagköltség, vagyis annyi, amennyit a teljes árat fizető tanulók fizetnek. A kedvezményesen adott ételre akár a Gyvt. alapján, akár szociális alapon adják, a ténylegesen fizetett összeg erejéig keletkezik áfabefizetési kötelezettség, tehát ha 50%-ot fizet a gyermek, akkor az 50% után kell az áfát megfizetni, az elengedett összeg után[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és bizonyítható, hogy a tanuló aznap, amikor iskolában volt, akkor igénybe vette az étkezést. Így tehát az osztálynapló szolgál bizonylatul, hogy nem hiányzott a tanuló, illetve az étkezők nyilvántartása, ahol szintén lejelentésre kerülnek azok a tanulók, akik betegek, vagy más okból távol maradnak aznap az iskolából. A fent leírtaknak többek között egyik oka, hogy a Közoktatási tv. 10. § (1) bekezdésében leírtak szerint "a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki". Ebből kitűnik, hogy az iskolának kötelessége az étkezést biztosítani a tanuló részére a nevelési-oktatási intézményben, oktatás keretein belül. A Gyvt. alapján pedig a gyermekek, tanulók napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az általános iskolai, középiskolai menzai ellátás keretében is. Az oktatáshoz kapcsolódik az étkezés, ezt minden körülmények között biztosítania kell az iskolának, mivel alapfeladatként látja el, de a tanuló csak akkor veheti igénybe, ha az oktatási napokon is jelen van. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) a bölcsődében, hetes bölcsődében, b) a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, c) az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](3) bekezdése nem csak a kedvezményes gyermekétkeztetésre vonatkozik. A 148. § (5) bekezdése szabályozza a biztosítani szükséges kedvezményeket és azok módját. Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szoc-tv. (1993. évi III. törvény) hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett gyermekek után az intézményi térítési díj 100%-a a normatív kedvezmény. A fentiekbe nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-a, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a a normatív kedvezmény. Akiknek nincs kedvezményre jogosultságuk, azoknak az intézmény térítési díjának alapját, azaz az élelmezés nyersanyagköltségének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerül leutalásra. A Gyvt. 148. § (5) bekezdése szabályozza a biztosítani szükséges kedvezményeket és azok módját, hogy mikor, milyen esetekben adható 50%-os, illetve 100%-os kedvezmény, normatív kedvezmény a gyermekek, tanulók részére. A költségvetési törvény határozza meg az étkeztetési normatíva összegét. Ebben a törvényben kerül meghatározásra az is, hogy a gyermekek és tanulói intézményi étkeztetéséhez kapcsolódó hozzájárulás az étkeztetést igénybe vevő, térítési díjra jogosult gyermekek és tanulók 2009. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi étkeztetésben részt vevők számának meghatározásakor egy tanuló csak egyszer és egy jogcímen számítható. Az igényjogosultság alapja, hogy a tanuló naponta legalább a déli, meleg étkezést az iskola által szervezett keretek között vegye igénybe. Mindezek alapján joggal vetődik fel a kérdés, hogy nyáron is nyújtható-e ugyanazon feltételekkel a tanulók számára az alapellátásként biztosított iskolai intézményi érkeztetés. Az étkezésben részt vevők naponként összesített éves létszámát naptári évre kell ugyan meghatározni, de az éves elszámolásnál az iskolai étkeztetés esetében 185 napra kell számítani, tehát oktatási évre. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz kapcsolódóan biztosított szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításban nem vehető figyelembe. A nyáron történő gyermekétkeztetésről a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2009. évben nyújtott támogatásának, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 11/2009. (IV. 22.) SZMM rendelet rendelkezik. A nyári gyermekétkeztetési támogatás a települési önkormányzatokon keresztül igényelhető, a 2009. június 16-ától 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra, abban az esetben, ha a települési önkormányzatok vállalják, hogy a fent meghatározott időszakban, legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá hogy részben vagy egészen mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekvédelmi törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket. [10 § (1), (3)-(5) bek.] A gyermekvédelmi törvény rögzíti, hogy a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]- teljesít. Az általános forgalmi adó rendszerében az étkeztetés a korábbi szabályozással megegyezően, változatlanul szolgáltatásnyújtásnak minősül. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint azonban az iskolai étkeztetés tekintetében nem alkalmazható a szolgáltatás adómentességét megalapozó idézett jogszabályhely. Véleménye szerint, csak olyan étkeztetés esetében releváns az új Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének i) pontja, amely óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás része. Nem alkalmazható abban az esetben, ha az étkeztetés - a tevékenység jellege szerint - köz- és felsőoktatáshoz kapcsolódik, továbbá az új Áfa-tv. 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyéb oktatás keretében közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény, egyéb felnőttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerződés alapján - belföldön működő külföldi kulturális intézet - ilyen minőségében - teljesít. Az előzőekben kifejtett feltételek alapján tehát az általános vagy középiskolában nyújtott étkeztetés az általános adókulccsal számlázandó a diákok részére. Az ezekhez a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, hiszen az iskola adóköteles ügylethez hasznosította. Az[…] részlet vége a válaszból.