Külterületi ingatlan belterületté nyilvánítása

Kérdés: Önkormányzatunk egy cég megkeresésére földhivatali eljárást kezdeményezett, melyben egy külterületi ingatlant belterületbe kívánt vonni. Az ingatlan jelenleg szántóként van nyilvántartva, melyből kifolyólag belterületbe csak úgy vonható, hogy a megállapított földvédelmi járulék összegét az önkormányzat megfizeti. A magáncég, melynek tulajdona az ingatlan, magára vállalta, hogy ezen összeget az önkormányzatnak kifizeti, hiszen az ő érdekében áll, hogy az ingatlan belterületbe kerüljön. Amennyiben a cég megtéríti a járulékot, akkor részünkről számla kiállítása kötelező-e?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény 22. §-a szerint, ha atermőföld – mint pl. szántó – más célú hasznosításra kerül, akkor egyszeriföldvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék megfizetésére – kivéve atermőföld belterületbe vonásának esetét – az igénybevevő kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt díszpolgár temetési költségének átvállalása

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?
Részlet a válaszából: […] ...közterheket az adókötelestermészetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint megfizeti, amagánszemélynek e juttatásra nézve adó- és járulékfizetési kötelezettsége nemkeletkezik. A magánszemélynek ekkor a juttatást a jövedelme kiszámításánál nemkell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
Kapcsolódó címke:

"Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás.Társadalombiztosítási szempontból más-más szabály vonatkozik a személyesközreműködés és a vagyoni jog díjazására. Előbbi járulékalapot képezhet, míg azutóbbi nem.Az alkotókra is érvényes az a főszabály, hogy biztosított afelhasználási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Anyag- és munkadíj kérdése a fordított adózás szempontjából

Kérdés: Intézményünk egy ingatlanra vonatkozó építési-felújítási tevékenységre (burkolatok cseréje) kíván szerződést kötni 2008-ban. A vállalkozó szolgáltatja az anyagot, így anyag- és munkadíj egyaránt felmerül. Hogyan kell számlázni az anyagdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...nem adózna fordítottan, a nyújtott szolgáltatásegészére nem alkalmazható a fordított adózás. Ha az anyagot a vállalkozó járulékosan nyújtja aszolgáltatáshoz, az egész fordított adózás alá esik, és nem lehet az anyagdíjés munkadíj tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezhetően arra irányul, hogy milyen adó- ésjárulékfizetési szabályok vonatkoznak a kertgondozást vállaló nyugdíjasmagánszemély esetében. A 2007. április 1-jétől bekövetkezett változás ugyanis ajárulékfizetési szabályokat érintette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Cégtelefon számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...általfizetett személyi jövedelemadó számlán kell kimutatni. A magáncélútelefonhasználat után jelentkező társadalombiztosítási járulékot, egészségügyihozzájárulást, munkaadói járulékot az általános szabályok szerint kell az 53.Munkáltatót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Korengedményes nyugdíj

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Vannak-e korlátai a nyugdíj melletti munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes, korkedvezményes, előrehozottstb. – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és atárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Azéves keretösszeget meghaladó járulékköteles kereset elérése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
Kapcsolódó címke:

Alapítvány könyvelőjének továbbképzési költsége

Kérdés: Egy közhasznú alapítványnál a könyvelő egyéni vállalkozóként számlát ad, s a továbbképzéseinek költségét az alapítvány nevére szóló számlával kifizetteti az alapítvánnyal. Ezek után a tanfolyami díjak után szerinte adó- és járulékfizetés nem keletkezik az alapítványnál. Igaza van?
Részlet a válaszából: […] ...tanfolyami díjat a könyvelőnek vállalkozói bevételként kellfigyelembe vennie. Ezzel összefüggésben az alapítványnak adó- ésjárulékfizetési kötelezettsége valóban nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.
Kapcsolódó címke:

Ülnöki tevékenységért, a bíróság által térített összeg elszámolása

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?
Részlet a válaszából: […] A bíróság által térített összeg egyéb sajátos bevételnekminősül. A könyvekben 91229. Egyéb sajátos bevétel előirányzatának teljesítésefőkönyvi számlán kell elszámolni.Költségtérítésként több okból sem számolható el. Egyrésztazért, mert akkor olyan helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Segély, illetve ösztöndíj juttatása

Kérdés: A közhasznú alapítvány alapító okiratában ez a mondat szerepel: "...intézeti gyógyító tevékenység támogatása... a pályakezdők, valamint különös indokolt esetben a munkatársak szociális támogatása". Ennek alapján valóban adhat a támogatott intézmény dolgozóinak adó- és járulékmentesen segélyt és ösztöndíjat?
Részlet a válaszából: […] ...támogatása, illetve a pályakezdők támogatása is szerepel, akkor azSzja-tv. 1. számú mellékletének 3.1. pontja alapján adó- és járulékmentesenfizetheti ki az alapítvány az említett személyeknek az ösztöndíjat, illetve aszociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
60
61
62
…
78