Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélynek nyilatkoznia kell:– átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásáhozszükséges adatokról,– a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóanlevont nyugdíjjárulék visszaigényléséről, ha a különbözetet év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Közüzemi költségek áthárítása bérbeadás esetén

Kérdés: Intézményünk ingatlant ad bérbe különböző cégeknek. A közüzemi díjakat mérőórával mérjük, de a ténylegesen lefoglalt alapterület arányában számlázzuk ki a bérlőknek. Közüzemi díjakat is tárgyi adómentesként számlázzuk. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a díj a bérbe adott helyiségek területéhez igazodik. Így ezesetben a közüzemi szolgáltatás a bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódik, és azÁfa-tv. 22. § (2) bekezdése értelmében beletartozik az adó alapjába.Fentiekből következően, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Telefonszolgáltatás áfája

Kérdés: A Pénzügyminisztérium honlapján 2006 szeptemberében közzétett tájékoztató a cégtelefonok magáncélú használatával összefüggő adókötelezettségről bizonyos áfával kapcsolatos kérdésekben ellentmondani látszik a 2003/50 Adózási kérdéssel. Eltérés esetén melyik az irányadó? Mik a változások 2006. szeptember 1-jétől a korábbi, 2004. évben érvényes állapothoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: PM tájékoztató) nem csupán az általánosforgalmi adóval, hanem – többek között – személyi jövedelemadóval, járulékkal,társasági adóval, valamint számviteli elszámolással is foglalkozik. 2006.szeptember 1-jétől az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése5722. Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó,Az adóalapot terhelő 29 százalék társadalombiztosításijárulék könyvelése5312. Társadalombiztosítási járulék kiadási előirányzatánakteljesítése,Az adóalapot terhelő 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Alapítvány részére felajánlott tiszteletdíj elszámolása

Kérdés: A költségvetésben megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adhatja az alapítvány részére.A könyvelést a két gazdasági eseménynek megfelelően kellelvégezni.A tiszteletdíjat és a kapcsolódó járulékokat az általánosszabályok szerint kell számfejteni és könyvelni, azzal az eltéréssel, hogy adolgozót terhelő járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

ISPA-forrásból finanszírozott beruházás áfája

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...adókról, járulékokról és egyéb költségvetésibefizetésekről szóló 2004. évi CI. törvény 304. §-a alapján nullaszázalékosadómérték alkalmazandó az ISPA előcsatlakozási eszközből támogatott projektkeretében közvetlenül a kedvezményezett részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adóalapként megállapított értékének személyijövedelemadóval növelt összege után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot(ebből jelenleg a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, azegészségbiztosítási járulék 11 százalék) kell fizetni akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Munkaadókat terhelő járulékok maradványának felhasználása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a járulék maradványát mire használhatja fel? Kérhet-e átcsoportosítást például a táppénz 1/3 maradványa terhére dologi kiadás növelésére?
Részlet a válaszából: […] ...adja:"A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból aköltségvetési szervet nem illeti meg ... a munkaadókat terhelő járulékokelőirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azonösszeg, amely nem kapcsolódik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Tiszteletdíj előirányzatának tervezése

Kérdés: Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem rögzít olyan előírást, amely szerint kötelezőtiszteletdíjat tervezni a képviselő-testület tagjai részére. A rendelkezésekcsak lehetőséget adnak, ezért az önkormányzat (képviselő-testület) döntésétőlfügg, hogy a költségvetés tartalmaz-e a szóban forgó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Szolgáltatás díjának kiszámlázása

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő cég javítási, karbantartási, felújításiszolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás ellenértékét kiszámlázza a kérdezőnek.Általánosan kijelenthető, hogy az ellenérték összege a felek közösmegállapodásán alapul. A szolgáltatást nyújtó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
1
59
60
61
73