777 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosító költségvetési intézmény vagyunk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása érintette az intézményi térítési díjak megállapítását. A nappali ellátásban részesülők esetében már nem csak az fizet az ellátásért térítési díjat, aki az étkezést igénybe veszi, hanem az is, aki nem veszi azt igénybe. Ezt figyelembe véve két intézményi térítési díjat kell meghatározni. Egy alacsonyabbat a csak "tartózkodók" számára, és egy magasabbat a teljes ellátást igénybe vevők számára. Az önkormányzat helyi rendeletében ennek megfelelően szabályozta az intézményi térítési díjat. Helyesen alkalmazzuk-e az Áfa-tv. 30. § (1) bekezdésében hivatkozott 2. sz. melléklet szerinti adómentességet – mint szociális ellátás (SZJ 85.3) – a teljes ellátást igénybe vevők részére megállapított térítési díjnál is, csakúgy, mint a bentlakásos intézményi ellátás komplex gondozási díjánál? Korábban, amíg a nappali intézményben csak az étkezésért lehetett térítési díjat megállapítani, az étkezést áfaköteles szolgáltatásnak tekintettük.

Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?

Kérdés: A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szerint személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díjának megállapításával kapcsolatban kérdezzük, hogy amennyiben jelzálog terhére történik a térítési díj megállapítása, azt havonta elő kell-e írni, és követelésként (hátralékként) ki kell-e mutatni a mérlegben amellett, hogy a 0-s számlaosztályban az ingatlant terhelő jelzálog összegét szerepeltetni kell? Ha igen, mely jogszabályok írják elő a mérlegben való szerepeltetés kötelezettségét?

Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Társaságunk jelenleg közhasznú társasági formában tevékenykedik, nem végez vállalkozási tevékenységet, továbbá áfabevallásra és -fizetésre sem kötelezett. Kérdésünk, hogy milyen változást eredményez az adózás területén, ha társaságunk nonprofit zrt.-vé, vagy ha közhasznú nonprofit zrt.-vé alakul át?

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?

Kérdés: Intézményünk dolgozóinak színházlátogatását tekinthetjük-e szakmai útnak vagy nem? Fizetheti-e az intézmény, és ha igen, minek a terhére, milyen járulékos kihatásai vannak?

Kérdés: Költségvetési szervként európai uniós pályázaton nyertünk, de van egy támogatásban részesülő partner is, aki rajtunk keresztül bonyolít mindent. Az elszámolás utófinanszírozással történik, a támogatási szerződés szerint a nettó összeg 95 százalékig a támogatott fizeti az 5 százalék önrészt, valamint a teljes áfát, mivel azt vissza kell igényelni. Hogyan kell az alábbi gazdasági eseményeket könyvelni? Elkülönített számlára (35261-K?) megérkezik a támogatás a főtámogatott és támogatásban részesülőknek. A támogatásból a felügyeleti (mint számfejtő) hely részére át kell adni a megbízási díjat és azok járulékait, hogyan kell ezt a könyvelésben kezelni? Ők egy másik költségvetési szerv, előirányzat-átadás történik? Vannak olyan kifizetések, melyek nem az elkülönített számlán bonyolódnak (elszámolható-e pl. a telefonköltség egy része a pályázattal kapcsolatos kiadásokban), utólag megérkezik a támogatás erre a költségre, milyen rendezési és könyvelési kötelezettség van? A tárgyieszköz-beszerzésnél a támogató a fentiek szerint (95 %-ot) fizet a szállítónak, nálunk a maradék jelentkezik a pénzforgalomban.