638 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: Az 1523/2025. Korm. határozat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a határozat mellékletében felsorolt önkormányzatok a szintén a határozat mellékletében felsorolt ingatlanokat (és az ingatlanhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyakat) kapták meg ingyenes önkormányzati tulajdonba kerüléssel. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ezen vagyontárgyakat „tulajdonba adás” jogcímén vezette ki a könyveiből. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzatok tudomására hozta az egyes egyedi vagyonelemek bruttó bekerülési értékét, az arra elszámolt halmozott értékcsökkenést és a nettó értéket.
– Az önkormányzatoknak a megkapott vagyontárgyakat milyen jogcímen kell az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartásba felvenniük? (Tekintettel arra, hogy az MNV Zrt. tulajdonba adás címén vezette ki azokat a könyveiből – a „térítés nélküli átadás” szófordulat nem jelenik meg sehol.)
– Mi lesz az értékcsökkenés alapja?
– Hogyan kell ezt könyvelniük az önkormányzatoknak? (Forráságon mint nemzeti vagyon változása, vagy eredményágon és időbeli elhatárolás alkalmazásával?)

Kérdés: A kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló 434/2025. Korm. rendelet részletezi a béremelés részét képező bérelemeket: „1. § (3) Az (1) bekezdés szerinti béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bér-elemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani.” Egyéb bérelemként figyelembe kell venni a jutalmak összegét, tehát a meghatározott bértömegbe beletartozik-e a jutalom? Továbbá megerősítést kérnénk, hogy a bértömeg meghatározásakor a bértömeg részét nem képezi a cafeteriajuttatás, a közlekedési költségtérítés és a többletfeladat elvégzéséért járó megbízási díj.

Kérdés: A helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők illetményemeléséhez szükséges forrás biztosításáról szóló 1155/2025. Korm. határozat alapján a hivatalnak járó támogatás elszámolása során a Kincstár nem veszi figyelembe az ügykezelők illetményemelését. A kormányhatározat szerint a támogatás a köztisztviselői illetményemelés végrehajtásához használható fel. A Kttv. 254/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 21. §-ának (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A Kttv. 240. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a Kttv. azon rendelkezéseit, amelyek a közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyában nem alkalmazhatók. Ez a felsorolás a Kttv. 254/A. §-át nem említi. Ebből jutottunk arra a következtetésre az illetmény-emeléskor, hogy az az ügykezelőket is érinti, az ő illetményüket is emelnünk kell a Kttv. 254/A. §-a alapján. A Kincstár által az illetményemeléssel kapcsolatban kibocsátott tájékoztató sem említette, hogy az illetményemelés nem vonatkozik az ügykezelőkre. (Míg azt külön kiemelte, hogy a fizikai dolgozók munkabére nem emelhető a támogatás terhére.) Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatni arról, a fentiek ellenére miért nem vonatkozik mégsem a Kttv. 254/A. §-a az ügykezelőkre?

Kérdés: A képviselő-testület a kulturális és sportrendezvények esetén nevezési díjat szeretne szedni. Az önkormányzat jogosult-e a nevezési díj beszedésére? Ha igen, ennek milyen áfavonzata van?

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában elhunyt dolgozók hozzátartozóinak fizetett temetési költségtérítést (hozzátartozó nem költségvetési szerv dolgozója). Ezt a térítést a K12309-4 ERA-ra könyveltük, de nem került számfejtésre. Az adott havi technikai ERA-ra kell-e rögzíteni (pl.: K1230003 március havi), és kell-e számfejteni?

Kérdés: Az egyik nemzetiségi önkormányzat szobor készítéséhez gyűjt magánszemélyektől, illetve jogi személyektől pénzt (egyéni vállalkozó, kft., bt. stb.). Tudjuk, hogy elkülönített számlát kell nyitni, és a befolyt összeget csak erre a célra lehet felhasználni. Adománynak vagy támogatásnak minősül a kapott összeg? A szobor elkészítését lehet közérdekű célnak minősíteni? Az adományozó/támogató magánszemély, illetve jogi személy a befizetett összeg után jogosult-e adó-visszatérítésre, illetve a cég esetében az adóalapot lehet csökkenteni? A szobrot az kapja meg, aki az adott nemzetiségnél az adott évben a legtöbbet tette. A szobor így „vándorszobor” lenne, minden évben más-más kapná meg.

Kérdés: Az önkormányzat rendelkezik egészségházzal, amelyben több egészségügyi szolgáltató működik. Az önkormányzat a III. számú háziorvosi körzetben a háziorvosi alapellátás biztosítására feladatellátási szerződést kötött egy háziorvossal. A feladatellátási szerződés szabályozza, hogy az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az egészségügyi alapellátáshoz a rendelőt. A háziorvos egyéni vállalkozóként látja el a tevékenységét. A székhelye a településen kívül található, és telephelyet sem létesített a településen. A háziorvos kérelmet nyújtott be. Kérelme arra irányult, hogy az egyéni vállalkozásának és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok székhelye a rendelőintézetben legyen. Önkormányzati rendelet nem szabályozza a székhelylétesítés feltételeit az önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében. Véleményünk szerint az önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhet székhelyhasználatot, ha a vállalkozás az ingatlan használatára vonatkozóan megfelelő jogcímmel (különösen bérleti szerződés, használati szerződés) rendelkezik, és a használat nem haladja meg a használati jogcímet biztosító szerződés kereteit. Álláspontunk szerint a feladat-ellátási szerződés alapján biztosított térítésmentes rendelőhasználat kizárólag az egészségügyi alapellátási tevékenység végzéséhez kapcsolódó használatra terjed ki, és nem alapoz meg automatikus jogosultságot az ingatlan székhelyként történő bejegyzésére, különösen más gazdasági társaságok vonatkozásában.
Fentiekre tekintettel kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:
1. Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanok esetében csak és kizárólag használati jogcímet biztosító jogviszony alapján járulhat hozzá a székhelyhasználathoz?
2. Jogosult-e az önkormányzat a feladatellátási szerződés keretei között biztosított rendelő tekintetében megtagadni a székhelyként történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást?
3. Kiterjedhet-e a rendelő székhelyként történő használata a háziorvos érdekeltségébe tartozó más gazdasági társaságokra is, amennyiben azok tevékenysége nem az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés teljesítéséhez kapcsolódik?

Kérdés: Önkormányzatunknál jelenleg a K312 rovatot alábontjuk a könnyebb egyeztetés és az analitikus nyilvántartások csökkentése érdekében. Tiltja-e valami azt, hogy a rovatot alábontsuk?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 383. számában megjelent 6927. számú kérdés kapcsán szeretnénk megerősítést kapni, hogy abban az esetben továbbra is a K355-re kell könyvelni az elmaradt munkabér utáni kamatot, amennyiben a KIRA-ban ez a K123 rovaton került rögzítésre, járulék alapjául szolgáló jogcímen?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?