631 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: Férfi munkatársunk – ha betöltötte a 60. évét és megszerezte a 38 év munkaviszonyt – 60 évesen szeretne előrehozott nyugdíjba menni. Jár-e neki felmentési idő, vagy csak felmondási idő? Kinek kell felmondania?

Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.

Kérdés: Intézményünk tanulói közül többen szakmai versenyen vesznek részt, aminek helyszíne egy vidéki város. Diákjainkat éttermi ebéddel szeretnénk támogatni számla alapján. Terhel-e bennünket ez után a kifizetői 44 százalék adó?

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?

Kérdés: Az éves beszámolóban elszámol az önkormányzat a normatívákkal, és az annak alapján, a központi költségvetéssel való elszámolás eredményeként a fizetendő vagy megkapható normatív támogatás összegét be kell-e állítani követelésként vagy kötelezettségként a mérlegbe?

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?

Kérdés: Városunkban a központban lévő óvodánk egy csoportját kihelyezték a településen belül létrehozott új óvodába, ami 5 km-re van. A helyi járatos busz menetrendje eltér az óvónők beosztási rendjétől, ezért nem tudják igénybe venni a helyi buszjáratot. Fizethető-e valamilyen jogcímen költségtérítés a településen belüli munkába járás esetén? Ha igen, csak a kihelyezett óvodai csoportban dolgozók részére, vagy az újonnan felvett személyeknek is? Alkalmazható-e az Mt. 153. § (1) bekezdése a mi esetünkben?

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?

Kérdés: A saját adóköteles bevétel meghaladja az alanyi adómentesség határát, de nem éri el az áfa-visszaigénylési határt. Mikor nyílik lehetőség a visszaigényelhető áfa kiutalására? Az adóköteles tevékenységhez kapott – de adóalapot nem képező – költségvetési támogatás figyelembe vehető-e a visszaigénylési értékhatárnál?

Kérdés: Kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző költségvetési szerv vagyunk. Egyik tárgyi eszközünket eladjuk. Kell-e áfát fizetni?