Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott jogviszony megszüntetése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszból: […]a jogszabály a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést nem tiltja, azonban a munkáltató oldaláról az ehhez történő hozzájárulás megfontolandó, tekintettel a veszélyhelyzetre.Mindazonáltal lényeges, hogy a nyugdíj megállapítása a jogosultsági feltételek beálltának napjától nem kizárt a jogviszony további fenntartása mellett sem. Azonban az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.Az Eütev. 16/B. §-ának alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5374

2. találat: Magasabb vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?
Részlet a válaszból: […]is megszűnik.A kérdéses esetben a jogellenesen megszüntetett közalkalmazotti jogviszony az intézkedés szerinti időpontban szűnt meg, annak időpontját a jogellenesség nem érintette, így a felperes ezt követő időszakra illetmény jellegű juttatásra (így vezetői pótlékra) sem válhat jogosulttá.A Kjt. 23. §-ának (9) bekezdésében szabályozott - vezetői megbízás jogellenes visszavonása esetére megállapított - jogkövetkezmény iránti igény a közalkalmazotti jogviszony fennmaradása esetén lehet megalapozott, míg a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén - a kereseti kérelem korlátai között - az Mt. 82-83. §-ai az irányadók.A közalkalmazott vezetői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4851

3. találat: Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?
Részlet a válaszból: […]esetben adhatná át a volt alkalmazottnak a tárgyi eszköz tulajdonjogát, ilyen rendelkezés azonban nincsen, ezért a tárgyi eszköz értékesítése jöhet szóba.A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére - az ingatlanok kivételével - önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke nem haladja meg a 25 millió forintot. Az értékesítésre a Vtv., valamint a végrehajtására kiadott Vtv. vhr. előírásainak figyelembevételével kerülhet sor, versenyeztetés nélkül, a Vtv. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti esetekben, ha - például - kis értékű, bruttó 100 ezer forint alatti forgalmi értékű tárgyi eszközről van szó. Ekkor a tárgyi eszközt elidegeníthetik legalább a becsült forgalmi értéken, a versenyeztetési eljárás mellőzésével kiválasztott személy javára. Az értékesítésre egyebekben alkalmazni kell a Vtv. vhr. rendelkezéseit. Figyelemmel kell lenni továbbá a költségvetési szerv leltározási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4204

4. találat: Jegyzői feladatok ellátása

Kérdés: Jegyzőnk munkaviszonya 2014. július 31-ével felmentéssel megszűnik. Mikor írható ki legkorábban pályázat a jegyzői álláshelyre? Meg kell várni a státusz megüresedését? Van-e tilalma az együtt alkalmazásnak?
Részlet a válaszból: […]ugyanakkor a legkorábbi időpontjáról nem. Véleményünk szerint nem kizárt, hogy amennyiben már biztosan lehet tudni, hogy a jegyző jogviszonya mely nappal szűnik meg, akkor kiírják a pályázatot. A jegyzői álláshelyet azonban csak a jogviszony megszűnésének napját követően lehet betölteni, egyéb esetben egyidejűleg két jegyzői kinevezés állna fent, mely alapján az új kinevezés érvénytelen lenne. A pályázati kiírás is csak erre figyelemmel készíthető el.A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 81. §-ának (2)-(3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3763
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Polgármesteri tisztség megszűnésével összefüggésben kifizetett összegek különadóalapba tartozása

Kérdés: Polgármester foglalkoztatási jogviszonyban áll, öregségi nyugdíjban is részesül (1947-es születésű). Az őszi választáskor nem indul, a Pttv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint 3 + 3 havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg végkielégítésként. Tekintettel arra, hogy a ciklus ideje alatt évente csak 6-8 nap szabadságot vett ki, szabadságmegváltást is kell számára fizetni. A külön­adó hatálya alá mi tartozik a felsorolt jogcímekből, és milyen mértékig?
Részlet a válaszból: […]követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.A különadó alapjának minősül a jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből polgármesterek esetében a 2 millió forintot meghaladó rész, a törvény alapján ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3678
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: "Nők 40 éves nyugdíjához" szükséges jogosultsági idő megszerzése

Kérdés: A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A fenti jogszabály alapján a közalkalmazott csak akkor kérheti a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása esetén), ha már a 40 év szolgálati időt megszerezte? A dolgozó 2014 márciusában fog rendelkezni 40 év szolgálati idővel, és kéri közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését 2014. április 30-ával. Felmentési ideje (8 hónap) 2013. szeptember 1-jétől 2014. április 30-ig tartana, a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján 2014. január 1-jétől kezdődően 2014. április 30-ig lenne mentesítve a munkavégzés alól. Vagy a felmentési idő kezdőnapja csak akkor kezdődhet, mikor már a 40 év szolgálati időt ténylegesen megszerezte, vagyis 2014. áprilistól indulna a nyolc hónap?
Részlet a válaszból: […]teljesítő közalkalmazott azt kérelmezi. Elegendő tehát, ha a felmentési idő leteltekor, tehát legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján teljesül a feltétel, azaz elegendő, ha legkésőbb akkor rendelkezik az érintett közalkalmazott a 40 év jogosultsági idővel. Amennyiben a társadalombiztosítási igazgatási szerv határozata alapján megállapítható, hogy a felmentési idővel együtt megszerzi az érintett a 40 év jogosultsági időt, akkor őt kérésére fel kell menteni, és a felmentés már elkezdődhet a felmentési idő visszaszámolásával,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3388

7. találat: Határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése felmentéssel

Kérdés: 2012. december 31-én a munkavállaló kormánytisztviselői jogviszonya határozatlanból határozottra változott 2013. december 31-ig. A kormánytisztviselő 2013. augusztus hónapban 40 éves munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez a nők 40 éves nyugdíjához. Mint határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő, nyugdíj miatti munkaviszony-megszűnéskor jogosult-e felmentési időre?
Részlet a válaszból: […]áthelyezés idejére közös megegyezéssel szintén módosítani kell. A kérdésből az nem derül ki, hogy a kinevezés módosítására milyen okból került sor. A Kttv. alapján (61., 68. §) mind lemondással, mind felmentéssel megszüntethető a határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony is.A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint felmentéssel meg kell szüntetni a kormánytisztviselői jogviszonyt, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt, azaz a "nők negyvenéves nyugdíjára" való jogosultság feltételeit a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi. A nyugdíjjogosultság megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni. Amennyiben a leírtak szerint,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3387

8. találat: Gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetési lehetőségei

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?
Részlet a válaszból: […]még két hónapig el kell látnia a vezetői feladatokat. Ha a munkáltató ettől eltekint, előbb is megszűnhet a vezetői megbízása. A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői megbízást írásban visszavonhatja, melyet - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni. A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell tovább foglalkoztatni. Tehát önmagában a vezetői megbízás megszűnésével a mögöttes közalkalmazotti jogviszony nem szűnik meg automatikusan. A kinevezés szerinti munkakör megszüntetésére a közalkalmazottnak - határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony esetén - a közalkalmazotti jogviszonyról történő lemondás áll rendelkezésre, míg a munkáltatónak a felmentés, feltéve hogy ez utóbbi Kjt. 30. § (1) bekezdés szerinti feltételei [megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2877

9. találat: Köztisztviselő által elszámolásra átvett, vissza nem fizetett pénzösszeg megfizettetése

Kérdés: Köztisztviselői jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő által korábban elszámolásra átvett pénzeszköz vissza nem fizetése esetén az a közszolgálati igazoláson feltüntetésre kerül. Amennyiben újabb munkáltató hiányában a jövedelemből nem vonható le ez az összeg, milyen lehetőségei vannak a korábbi munkáltatónak a vissza nem fizetett tartozás megfizettetésére?
Részlet a válaszból: […]elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A paragrafus (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Kivételt képeznek ez utóbbi követelmény - tehát a jegyzék, elismervény alapján történő átvétel alól - a pénztáros, a pénzkezelő vagy értékkezelő, akit e nélkül is terhel a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Esetükben, az általuk visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettség mellett átvett pénz, érték tekintetében a megőrzési felelősség szabályait kell alkalmazni, de azzal az eltéréssel, hogy nem feltétel a jegyzék, elismervény alapján történő átvétel. Ettől függetlenül értelemszerűen a pénz átadását valamilyen módon bizonyítani szükséges, illetve a részükre történő pénz, érték átadása során is biztosítani kell, hogy az átvevő meggyőződhessen az átvett pénz, érték mennyiségéről és minőségéről, valamint azt is, hogy fennálljon az állandó őrizetben tartás, kizárólagos kezelés lehetősége is. A törvény szóhasználata (pénztáros, pénz- és értékkezelő) nem a köztisztviselő munkakörére utal. Ezt a felelősségi formát akkor kell alkalmazni, ha a köztisztviselő munkakörében pénzt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2409

10. találat: Prémiumévek programban részt vevő köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Prémiumévre kiszervezett köztisztviselő határozott idejű jogviszonya 2008. 12. 31-én megszűnik, mivel ezen a napon előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. A dolgozó kérte a nyugdíj megállapítását. A köztisztviselő a jogviszony megszűnésekor az 57. életévét betöltötte, és 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Ki kell-e részére fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy azt csak felmentés esetén kellene kifizetni?
Részlet a válaszból: […]megfelelően alkalmazni kell, kivéve az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályokat. Azonban a Pép. tv. maga rendelkezik egyes juttatásokról, amelyek megilletik a prémiumévek programban részt vevőt. A jubileumi jutalommal kapcsolatban a hivatkozott rendelkezés azt tartalmazza, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét pedig a 4. § (4) bekezdésben meghatározott juttatás, azaz a korábbi illetmény 70%-ának megfelelő juttatás (illetmény) alapulvételével kell megállapítani. A Pép. tv. előírásaiból tehát kiderül, hogy az ilyen formában foglalkoztatott köztisztviselő is jogosult jubileumi jutalomra, és a törvény azt is megmondja, hogy a prémiuméves időszak is jogszerző idő, és hogy a jubileumi jutalom mértékének számításánál milyen összeget kell alapul venni (a 70%-os illetményt). Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy milyen jogosultsági feltételeknek kell eleget tenni a jubileumi jutalom kifizetéséhez, és hogy van-e lehetőség "kedvezményes" jubileumi jutalom fizetésére. Egyik nézőpont, hogy mivel a Pép. tv. a kedvezményes jubileumi jutalom lehetőségéről kifejezetten nem rendelkezik, általánosságban pedig kimondja, hogy a Ktv. illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, a prémiuméveseknek nem fizethető ki kedvezményes jubileumi jutalom, arra csak akkor jogosultak, ha megszerzik a szükséges - jelen esetben 40 éves - jogszerző időt. Ebbe viszont a prémiumévekben töltött idő is beszámít. Ilyen értelmezés mellett a kérdéses esetben nem fizethető ki a "40 éves kedvezményes" jubileumi jutalom, az csak akkor járna, ha az érintett 40 év jogszerző időt tudhatna magáénak. A másik nézőpont az lenne, hogy ahogyan a "normál" jubileumi jutalom jár, és a Pép. tv. az erre jogosító jogszerző idők tartamát sem határozza meg, az is csak a Ktv.-ben szerepel, ugyanúgy a "kedvezményes" jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó Ktv. szabályok is alkalmazandók a prémiumévesekre is. Ezt az elvet követve azonban oda jutnánk, hogy - a jubileumi jutalomra vonatkozó 49/E. § előírásait és a nyugdíjasnak minősülés Ktv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2254
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést