1762 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk szakmai programot szervezett közterületen, ahol az egyik látogató a tojáshintába (függőfotel) ült, majd kibillent belőle, amelynek következtében a térdhajlatát megütötte. A sérülés kezelésére orvosi javaslat alapján egy gyógyhatású készítményt használt, melynek beszerzéséről bizonylat áll rendelkezésére. A látogató a bizonylat alapján kártérítési igényt nyújtott be az intézményhez. A látogató nem áll/állt semmilyen jogviszonyban az intézménnyel. A kártérítés összegét K355 vagy K123 rovaton szükséges könyvelni?

Kérdés: Az intézmény központi költségvetési szervként működik, gazdálkodását a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok alapján végzi. Az elmúlt időszakban az egyik igazságügyi alkalmazottjának szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Az érintett alkalmazott a jogviszony megszűnésének időpontjában hatályos tanulmányi szerződéssel rendelkezett. A szolgálati jogviszony megszüntetésére a „Megállapodás igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről” elnevezésű okirat alapján került sor, amelyet a munkáltató és az igazságügyi alkalmazott írt alá. A megállapodás rendelkezik a tanulmányi szerződés alapján fennálló visszafizetési kötelezettség mértékéről, és annak alapján az igazságügyi alkalmazottat a tandíj és a távolléti díj 25%-ának visszafizetésére kötelezi. Ezzel összefüggésben ugyanakkor nem készült külön okirat, amely a követelés részbeni elengedéséről, illetve a visszafizetési kötelezettség ilyen mértékű meghatározásának indokáról rendelkezett volna, és amely pénzügyi ellenjegyzéssel ellátásra került volna.
A fentiek alapján az alábbi kérdésekben kérjük véleményüket:
– Keletkezik-e az intézmény javára követelés a tanulmányi szerződés alapján a tandíj és a tanulmányi szerződés alapján kifizetett távolléti díj tekintetében?
– Amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen mértékben gyakorolható méltányosság a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés során?
– Megalapozhatja-e önmagában a munkáltatói döntés a követelés részbeni elengedését, vagy ehhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló írásbeli méltányossági kérelme?
A gazdálkodási terület álláspontja szerint a tanulmányi szerződés rendelkezései alapján az intézmény javára követelés keletkezik, amelyre figyelemmel alkalmazandóak az Áht. 97. §-ában foglalt rendelkezések. Ennek értelmében a költségvetési szerv követeléséről kizárólag jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, különös méltánylást érdemlő körülmények alapján mondhat le.
Az érintett ügyben az igazságügyi alkalmazott írásbeli méltányossági kérelmet nem terjesztett elő. Tudomásunk szerint ugyanakkor szóbeli kérés alapján a nettó távolléti díj, valamint a tandíj 75%-ának megfizetése alól mentesült.
Az intézményvezető álláspontja szerint a tanulmányi szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés mértékének meghatározása munkáltatói jogkörbe tartozik.
Az érintett tanulmányi szerződés szerint a támogatás az oktatási és vizsganapokra biztosított munkavégzés alóli mentesítésre és a tandíj megfizetésére terjed ki. A tanulmányok időtartama: 2025. szeptember 19. napjától 2027. július 15. napjáig.
A tanulmányi szerződés releváns rendelkezései az alábbiak:
„A képzés ideje alatt, illetve a tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiállításának dátumától számított 1,5 évig a munkáltatóval fennálló igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyát rendes felmondással nem szünteti meg.”
„A 4. pontban biztosított szabadidő és a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára az igazságügyi alkalmazottat távolléti díj illeti meg.”
„Amennyiben az igazságügyi alkalmazott a 3. pontban meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, valamint, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati jogviszonyát a jelen szerződés hatálya alatt megszünteti, továbbá, ha lényeges szerződésszegést követ el, az intézmény jogosult a jelen szerződéstől elállni, és a támogatást a jövőre nézve megszüntetni. Jogosult továbbá az általa nyújtott támogatás összegét visszakövetelni az igazságügyi alkalmazottól. A visszakövetelés összege arányos, ha az igazságügyi alkalmazott a jelen szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le.”
Az intézmény gazdálkodási szabályzatának tanulmányi támogatásokra vonatkozó rendelkezései:
„Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás (igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja részére)
7. § (1) Az Iasz. 38. § (1) bekezdés f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, önképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt az intézmény szakmai érdeke indokolja.
(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a vonatkozó jogszabályokon alapulnak azzal, hogy az intézményi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.
(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.
(4) Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló igazságügyi alkalmazott, valamint az intézmény tagja is részesülhet. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.
(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás (pl. utazás, szállás, tanulmányi szabadság) nem nyújtható.
(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló igazságügyi alkalmazottal, intézményi taggal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.
(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az intézmény elnöke felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre való jogosultság megállapítására.
(9) A tanulmányi ösztöndíj – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és idegennyelvi képzési támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja-tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.
(10) A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.”
A hivatkozott jogszabályi és belső szabályozási rendelkezésekre figyelemmel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a fenti ügyben jogszerűen mellőzhető-e a követelés érvényesítése, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható a visszafizetési kötelezettség alóli részleges vagy teljes mentesítés.

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag a 2006. évi X. tv. 29. §-ának (7) bekezdésére alapított személyes közreműködéséért járó díján felül km-ként 30 forintos munkába járási utazási (gépkocsi) költségtérítést kap, amelyből a szövetkezet levonja az szja-t. Ezzel szemben a tag állítása szerint az szja-mentes lenne. Kinek van ebben az esetben igaza? A munkába járással kapcsolatos költségtérítés szabályai alapvetően az Mt. hatálya alatti jogviszonyra terjednek ki, míg a szövetkezeti tagi munkavégzés nem esik a kormányrendelet hatálya alá. Alkalmazható-e mégis az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja az esetére, és igaza lehet-e a szövetkezi tagnak, hogy nem lehetne levonni az szja-t? Ha igaza van, lehet-e kártérítési igénye a szövetkezettel szemben abból a helyzetből adódóan, hogy az alaptalan szja-levonás miatt nem kapta meg a teljes 30 Ft/km költségtérítést?

Kérdés: Az óvodaigazgatónk vezetői megbízása 2028. augusztus 15-ig tart. A nők 40-nel szeretné a nyugdíját igénybe venni még az idei évben, és a jövő évben ténylegesen is szeretné befejezni a munkát. A vezetőváltás átmenete érdekében szeretnénk, hogy nyugdíjasként még továbbra is ellássa a vezetői feladatokat. Maradhat-e vezető nyugdíjasként, kell-e jogviszonyt megszüntetni, újralétesíteni? Jól gondoljuk, hogy amikor majd nyugdíjasként szeretné megszüntetni a jogviszonyát, az önkormányzat nem köteles felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt, vagyis amennyiben nem felmentés a jogviszony megszüntetésének módja – hanem pl. közös megegyezés –, akkor részére nem jár a felmentési idő?

Kérdés: Foglalkoztathat-e nyugdíjas-szövetkezeten keresztül konyhai kisegítőt az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv?

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés:

Óvodában dolgozó óvodai pedagógiai asszisztens 2026. 05. 14-én középfokú óvodai nevelő végzettséget szerzett, ez alapján pedagógusi munkakörbe kerül besorolásra. Az oklevél a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. 93. §-a értelmében a Szakmajegyzékben meghatározott 5 0188 25 02 azonosító számú óvodai nevelő megnevezésű szakma megszerzését igazolja. Hogyan kell besorolni, milyen bérrel nevezzük ki a középfokú óvodai nevelő dolgozót?

Kérdés: Cégünknél a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján egyéni vállalkozói minőségben látott el egy személy vagyonőri feladatokat. A tárgyhónapot követően az egyéni vállalkozó benyújtotta a számlát cégünkhöz, ahol a gazdasági szervezeti egység észlelte, hogy az egyéni vállalkozó adószáma és egyéni vállalkozói minősége korábban megszűnt. Cégünket az egyéni vállalkozó nem tájékoztatta az egyéni vállalkozói minősége, illetve adószáma megszűnéséről, és emiatt több napon is a fentiek hiányában teljesítette vagyonőri feladatait. Van-e jogszerű mód a vagyonőri feladatok ellenszolgáltatásának kifizetésére azon időszak tekintetében ténylegesen ellátott feladatok után, amely időszakban az érintett személy nem volt egyéni vállalkozó, és nem volt adószáma? Bár az érintett személy már újra egyéni vállalkozói minőséget szerzett, és új adószáma is van, kétségesnek tartjuk, hogy az új adószámmal, az új adószám kiadását megelőző időszakra számlát lehetne kiállítani.

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?