1723 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb öss-ztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?

Kérdés: Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónem-kódon kell bevallani és megfizetni?

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Kérdés: A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keret-összeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés: A 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottak jogosultak-e az összevont szociális ágazati pótlékra? Jelenleg a Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője vagyok. A kinevezésem 2027. május 14-ig szól. A munkáltatóm a szolgálatot működtető Humán Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás Társulási Tanácsának elnöke. Én jelenleg intézményvezetőként a szolgálat 15 dolgozójának vagyok a munkáltatója. 2024. 12. 23. napjával a nők 40 éves öregségi nyugdíjával nyugdíjba mentem úgy, hogy a munkáltatóm által a „Foglalkoztatói nyilatkozat” kitöltésével a nyugdíj mellett tovább dolgozom (szociális intézmény).
1. Ha a kinevezésem végéig, vagyis 2027. május 14-ig dolgozom csak, akkor van-e felmentési idő? Ha igen, mennyi, és hogyan kell kivenni? Én 2020. 09. 14. napján kaptam a közalkalmazotti 30 éves jubileumi jutalmat, amely 3 havi bért jelentett. Ha 2027. május 14-én végleg elmegyek nyugdíjba, akkor jár-e az ún. kedvezményes jubileumi jutalom, amely 40 éves és 5 havi bérrel jár? Ebben az időpontban már megvan a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonyom.
2. A kinevezésem végén, 2027. május 14-én, miután nem szándékozom megpályázni az intézményvezetői állást, más lesz az intézményvezető. Ha folyamatosan tovább szeretnék dolgozni nyugdíj mellett, akkor az új intézményvezető lesz az én munkáltatóm, nem a társulás elnöke, és ha ő is alkalmazni akar, akkor ő is aláírja a „Foglalkoztatói nyilatkozatot”, akkor én mint családsegítő dolgoznék. Ebben az esetben jár a kedvezményes jubileumi jutalom? Ha nem, akkor a 40 éves közalkalmazotti jutalom a tényleges 40 év közalkalmazotti jogviszony után jár, tehát 2030-ban?
3. Törvényszerű-e, ha 2027. május 14-ig dolgozom, és akkor megszüntetem a munkaviszonyomat, és jár a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom, majd újra munkaviszonyt létesítek még ugyanebben az évben ezen a munkahelyen?

Kérdés: Köztisztviselő kollégánk ez év december 15-ével szeretne a nők 40 éves jogosultsággal nyugdíjba menni. A 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultságát viszont csak december 25-én érné el. Ebben az esetben van-e mód arra, hogy a köztisztviselő részére az esedékesség előtt kifizessük a 40 éves jubileumi jutalmát?

Kérdés:

Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.