1755 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről – szerint a köztisztviselők számára 50%-os utazási kedvezmény jár. Ez a kedvezmény a CSED-en, GYED-en, GYES-en lévő tisztviselőknek is jár?

Kérdés: A Kjt. 21/A. §-ának (1) bekezdése alapján 3 hónap próbaidő kikötése közalkalmazotti jogviszonyban kötelező. 2023. január 1-jétől kiegészült az Mt. 192. §-a az (5) bekezdéssel, miszerint a legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát – a 45. § (5) bekezdése és az 50. § (4) bekezdése szerint meghatározott tartam figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-a nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt. 24. § (2) bekezdés], azonban az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Álláspontunk szerint, mivel az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének első mondata az Mt. 45. §-ának (5) és 50. §-ának (4) bekezdésével megállapított próbaidő arányosítását írja elő, az nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban (tehát 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban is ki kell kötni legalább 3 hónap próbaidőt), mivel a közalkalmazotti jogviszonyban nem az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján kerül meghatározásra a próbaidő, hanem a Kjt. 21/A. §-a alapján. A 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban arányosítani kell a három hónap próbaidőt 2023. január 1-jétől?

Kérdés: Az önkormányzat rendelkezik egészségházzal, amelyben több egészségügyi szolgáltató működik. Az önkormányzat a III. számú háziorvosi körzetben a háziorvosi alapellátás biztosítására feladatellátási szerződést kötött egy háziorvossal. A feladatellátási szerződés szabályozza, hogy az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az egészségügyi alapellátáshoz a rendelőt. A háziorvos egyéni vállalkozóként látja el a tevékenységét. A székhelye a településen kívül található, és telephelyet sem létesített a településen. A háziorvos kérelmet nyújtott be. Kérelme arra irányult, hogy az egyéni vállalkozásának és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok székhelye a rendelőintézetben legyen. Önkormányzati rendelet nem szabályozza a székhelylétesítés feltételeit az önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében. Véleményünk szerint az önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhet székhelyhasználatot, ha a vállalkozás az ingatlan használatára vonatkozóan megfelelő jogcímmel (különösen bérleti szerződés, használati szerződés) rendelkezik, és a használat nem haladja meg a használati jogcímet biztosító szerződés kereteit. Álláspontunk szerint a feladat-ellátási szerződés alapján biztosított térítésmentes rendelőhasználat kizárólag az egészségügyi alapellátási tevékenység végzéséhez kapcsolódó használatra terjed ki, és nem alapoz meg automatikus jogosultságot az ingatlan székhelyként történő bejegyzésére, különösen más gazdasági társaságok vonatkozásában.
Fentiekre tekintettel kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:
1. Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanok esetében csak és kizárólag használati jogcímet biztosító jogviszony alapján járulhat hozzá a székhelyhasználathoz?
2. Jogosult-e az önkormányzat a feladatellátási szerződés keretei között biztosított rendelő tekintetében megtagadni a székhelyként történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást?
3. Kiterjedhet-e a rendelő székhelyként történő használata a háziorvos érdekeltségébe tartozó más gazdasági társaságokra is, amennyiben azok tevékenysége nem az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés teljesítéséhez kapcsolódik?

Kérdés: Községi önkormányzat 1 fő személyt alkalmaz, főállású közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartói munkakörben. A karbantartót mindenképp közalkalmazotti jogviszonyban kell alkalmazni, vagy lehetőség van a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatásra?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés: Köztisztviselő kollégám 2026. április 7. napjával tölti be 65. életévét, és szeretne öregségi nyugdíjba menni. Kérte, hogy április 6. napjával szüntessük meg a köztisztviselői jogviszonyát. Véleményünk szerint ez esetben a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyát, s így jár neki a felmentési idő is. Ugyanakkor a Kttv. 60. §-ának (10) bekezdése szerint, ha nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni, akkor jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez április 30. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, hogy kollégánk esetében április 30. napjával szüntethető meg felmentéssel a jogviszony, öregségi nyugdíjra való hivatkozással?

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni rendeli többek között a Kttv. 150–153/A. §-ait. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is.
Településünkön a jelenlegi főállású polgármester még a korábbi, kulturális intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyában jogosultságot szerzett a 25 éves jubileumi jutalomra, amelyet akkor az esedékesség napján ki is fizettek számára. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény erejénél fogva a közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. Ezen törvény 3. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Ebben az évben a polgármester a 30 éves jogviszonya alapján jogosult lehetne jubileumi jutalomra. Kérdés, hogy az előbbiek szerinti közalkalmazotti jogviszonyából átalakulással létrejövő munkaviszonya beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba? Ha jogosult a jubileumi jutalomra, annak összegének számításakor figyelembe kell-e venni a Mötv. szerint megállapított illetményén kívül a 71. § (6) bekezdése alapján meghatározott költségtérítés összegét is?

Kérdés: Intézményünk vagyonkezelésbe vette egy önkormányzattól az egyik iskoláját. Az iskolával egy helyrajzi számon működik a gyermekétkeztetést biztosító konyha is, mely nem került a tankerület vagyonkezelésébe. Fő- és almérő órával felszerelt az ingatlan. Az ingatlanon napelem kiépítése történt. A mérőórák által mért villamos energiát korrigálják a napelemek által termelt energiafelhasználással, mely szintén mérőórával felszerelt, a többi közüzemi díj a mért fogyasztás alapján kerül számlázásra.
A tankerület az ingatlan használatáért bérleti díjat nem fizet. Az önkormányzat abban az esetben számlázza ki a tankerület részére a közüzemi díjakat helyesen, ha az ingatlan használatához szorosan kapcsolódó díjként, áfamentesen vagy közvetített szolgáltatásként 27%-os áfakulccsal állítja ki a számlákat?