1708 kérdés-válasz a jogviszony kifejezésre

Találati lista:

21. cikk / 1708 Nagyszülői pótszabadság

Kérdés: A Púétv. a 2024. január 1-jei bevezetésével megváltoztatta a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát, közalkalmazottból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókká váltak a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkaköröket betöltő munkavállalók, akikre a fenti törvény vonatkozik. Köznevelési dolgozó lett a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony hatálya alá nem tartozó, nevelést-oktatást, óvodában nevelést közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló és a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, akik az Mt. hatálya alá kerültek. Van-e kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy a közoktatási szféra munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóit is megillethesse a nagyszülői pótszabadság joga a családbarát szemlélet alapján? Megilleti-e a nagyszülői pótszabadság a köznevelési dolgozót a fentiek alapján?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

22. cikk / 1708 Diákok megbízása nyári munkára

Kérdés: Cégünk diákokkal kötött megbízási szerződést nyári munkára. A szerződést augusztus 1-jétől augusztus 31-ig, egy hónap időtartamra kötöttük. A megbízási díj óradíjban van meghatározva a szerződésben. A tényleges munkavégzés jelenléti ív alapján augusztus 3–16. között történt. Ebben az esetben melyik dátumot kell figyelembe vennünk számfejtéskor? Ha a szerződés szerinti dátumot vesszük figyelembe, akkor a munkavállalónak nem lesz társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége, azonban, ha a jelenléti ív alapján számfejtünk, abban az esetben biztosítottá válik. Melyik a helyes?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

23. cikk / 1708 Bérelt ingatlan felújítása

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant bérbe adja úgy, hogy két bérlő van az ingatlanban, akik 1/3, illetve 2/3 arányban bérelnek. Az önkormányzat döntése szerint bérleti díjat nem fizetnek, csak a rezsiköltség kerül nekik kiszámlázásra a bérletük arányában. Az egyik bérlő 1-es adószámos, a másik bérlő 2-es adószámos. Az önkormányzat 2-es adószámos, de a bérletre nem választott adókötelezettséget. A bérlők, saját költségen, felújítást szeretnének a bérelt ingatlanon. Ablakokat cserélnének, laminált padlóznának stb.
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt ingatlanon a bérlő(k) által elvégzett felújításnak milyen szabályai vannak?
2. Hogyan kell a fentieket számvitelileg helyesen elszámolni, könyvelés és számlázás egyaránt?
3. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a tulajdonos önkormányzatnak vagy a bérlőknek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

24. cikk / 1708 Gyermekétkeztetési kedvezmény

Kérdés: A Gyvt. 21/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani az 1–8. és az azonfelüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek. Fenti kedvezmény érvényesítéséhez a 328/2011. Korm. rendelet 8. melléklete szerinti nyilatkozatot kell a szülőnek csatolnia. A nyilatkozat lábjegyzete szerint „a gyermekek számának meghatározásánál figyelembe veendő gyermekek köre: Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18 éven aluli gyermek; a 25 évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermek és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.” Mozaikcsalád esetén is meg kell adni a kedvezményt? Kérhető-e igazolás, lakcímkártya annak ellenőrzésére, hogy a gyermekek lakó- vagy tartózkodási helye valóban azonos?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

25. cikk / 1708 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?