Intézményvezetői feladatok ellátása

Kérdés:

Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.

Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése kötelezővé teszi a magasabb vezetői beosztással való megbízás előtt a pályázat kiírását. Ez alól a 257/2000. Korm. rendelet sem enged kivételt. Ún. „megbízott vezető” státuszt, tehát a magasabb vezetői megbízásra pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzat szabályozási jogköre az Alaptörvény 32. cikke, a Mötv. 1. §-a és a Jat. 23. §-a szabályaiból vezethető le.A képviselő-testület minden olyan helyi közügy intézése körében, amelyben nem alkot rendeletet, határozatot hoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Helyettes szülői megállapodás

Kérdés:

Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.

Részlet a válaszából: […] ...513/2013. Korm. rendelet szerint a helyettes szülői megállapodás egy írásbeli megállapodás a kiskorú törvényes képviselője és a helyettes szülő között, amely rögzíti a gondozás legfontosabb szabályait, körülményeit és a fizetendő díjat.A Gyvt. 66/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?
Részlet a válaszából: […] ...kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A (2) bekezdés szerinti kivétel alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...történhet; államigazgatási szervnek pedig a Kttv. 1–2. §-aiban felsorolt szerveket kell tekinteni, tehát a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét, a közös önkormányzati hivatalt, az Országgyűlés Hivatalát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Főállású polgármesteri jogviszony betöltése

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
Részlet a válaszából: […] ...alapján van arra lehetőség, hogy a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester e tisztségének betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Közvetett vámjogi képviselet esetén a felmerülő áfát a képviselő fizeti meg, és az ehhez kapcsolódó adólevonási jog átengedményezhető rá.Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Felújítási munkálatok számlázása

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Részlet a válaszából: […] A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. A számviteli bizonylat kötelező tartalmi elemeit pedig az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye III.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét szeretné igénybe venni, megfelel a törvényi feltételeknek. Ha a gyermekek már felnőttek, és az édesanya nem tudja mindhárom gyermek adóazonosító jelét, akkor hogyan vehető igénybe a kedvezmény? Az elektronikus felületen már elkezdte a magánszemély kitölteni az űrlapot, de hiányosan (adóazonosító nélkül) nem szeretné beküldeni.
Részlet a válaszából: […] ...adóazonosító jel adótitoknak minősül, amelyet az adózó a gyermek hozzájárulása hiányában kizárólag törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként ismerhet meg. Azonban a gyermekek természetes személyazonosító adatainak az adóazonosító jel helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Elévült adótartozások törlése

Kérdés: Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék esetében – amennyiben a végrehajtáshoz való jog az Avt. 19. §-ban foglaltak alapján elévült – az elévült adótartozás és a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék adózói adószámláról (ASP Adó Szakrendszer) történő törléséhez szükséges a képviselő-testület hozzájárulása/döntése, vagy az elévült tételek jegyzői hatáskörben törölhetők?
Részlet a válaszából: […] ...elévülés miatti törléséről a jegyző adóügyi feladat- és hatáskörében dönt. Ennek alapján véleményünk szerint nem szükséges képviselő-testületi döntés az elévült adótartozások törléséhez.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
51