Betétdíjas palackok az iskolai büfében

Kérdés:

A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?

Részlet a válaszából: […] ...betétdíjas palackot a forgalmazó köteles visszaváltani.A Ptk. 2:12. §-a szerint a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Polgármester illetményének megállapítása

Kérdés: 1. Polgármester illetményének megállapítása során milyen dátum lakosságszámát kell figyelembe venni? Véleményünk szerint a központi statisztikai hivatal által hivatalosan közzétett tárgyév (választási év) január 1-jei állapotának megfelelő lakosságszám a mérvadó.
2. A polgármester illetményének megállapítását követően, amennyiben az 5 éves ciklus alatt a lakosságszám tovább emelkedik, emelhető-e a polgármester illetménye, ha az emelkedést követően új fizetési sávba kerülne?
3. A polgármester 2002 óta tölti be a főállású polgármesteri tisztségét, az idei évben is sikeresen újraválasztották a 2024–2029 ciklusra. 2025 októberében betölti a nyugdíjkorhatárt, így a főállású polgármesteri tisztségét nyugdíj mellett fogja ellátni főállású polgármesterként. 2027 októberében 25 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kifizethető-e részére a jubileumi jutalom, amennyiben igen, milyen dátummal?
Részlet a válaszából: […] ...illetménye százalékában határozza meg. A Mötv. 63. §-a kimondja, hogy „a polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt, és erről okmányt ír alá. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén

Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?
Részlet a válaszából: […] ...megbízatásban látja el”, előbbi esetben a Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a választáson elnyert megbízatáshoz egy, a képviselő-testület és a polgármester között létrejövő, a Kttv. szerinti sajátos foglalkoztatási jogviszony is társul, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Főállású polgármester jogviszonya

Kérdés: Főállású polgármester jogviszonyának kezdetét és végét hogyan kell meghatározni a KIRA programban? Újraválasztott polgármester esetében helyes-e az a megállapítás, hogy meg kell szüntetni a jogviszonyt, és újra fel kell vinni?
Részlet a válaszából: […] ...megbízatásban látja el”, előbbi esetben a Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a választáson elnyert megbízatáshoz egy, a képviselő-testület és a polgármester között létrejövő, a Kttv. szerinti sajátos foglalkoztatási jogviszony is társul, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Önkormányzati közterület-felügyelet

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Ktft. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében „közterület-felügyeletet a községi (…) képviselő-testület (…) hozhat létre– a polgármesteri (…) hivatal belső szervezeti egységeként,– önálló költségvetési szervként vagy– költségvetési szerv belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Kényszertörléssel megszűnt beszállító

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy kft.-vel 2023-ban. A teljesítés határideje az idei év (2024). A feladat ellátása kapcsán előlegszámlát bocsátott ki a kft., ami kiegyenlítésre került, majd a feladatot teljes mértékben el is látták. A cég 2024-ben kényszertörlés alá került, a működéstől eltiltották, valamint az adószáma is törlésre került. A fennmaradó összeget hogyan tudja az önkormányzat kiegyenlíteni? Ilyen esetben végszámlát sem tud már a kft. kiállítani? Ha nem tud végszámlát kiállítani, akkor az önkormányzat könyveiben lévő előlegszámlát hogyan lehet szabályosan rendezni? Van arra lehetőség, hogy a kényszertörlés alatt álló kft. az önkormányzattal szemben fennmaradó követelését mint engedményező engedményezésre átadja az alvállalkozójának?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás nem végezhet gazdasági tevékenységet, nem dönthet a cég átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról, képviselője pedig önállóan nem rendelkezhet a cég vagyona felett, nem állíthat ki számlát.A kényszertörlés megindításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés:

Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?

Részlet a válaszából: […] ...3/2024. IM rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:„1. § (1) A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) az országgyűlési képviselők időközi választása (a továbbiakban: választás) fedezetének biztosításához pénzügyi feladat- és költségtervet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/B. §-ának 6) bekezdése alapján az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság, a feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, az Szt. szerinti, tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Államháztartáson kívüli forrásátadás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.
Részlet a válaszából: […] ...sem az Áht., sem az Ávr., sem pedig az Mötv. nem határoz meg. Erre tekintettel, ha az irányítási jogkört gyakorló helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendelet, illetve a költségvetési szerv alapító okirata és egyéb szabályzatai sem támasztanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] ...Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján az önkormányzat működésének meghatározása a képviselő-testület átruházhatatlan hatáskörébe tartozó kérdés, e körbe tartozik az ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat megalkotása is. A Kttv. 225/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.
1
2
3
4
…
47