Két gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...az átalányban megállapított jövedelme;cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;ce)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...az átalányban megállapított jövedelme;cb) a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;cc) az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;cd) a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;ce)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Támogatásból finanszírozott beruházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában áll egy településüzemeltetési kft., amely saját eredményéből jelenleg nem képes gépbeszerzést megvalósítani. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy támogatási szerződést köt a társasággal, és meghatározott célokra – egy traktor és egy tárolókonténer beszerzésére – 15 millió forint összegű támogatást biztosít számára. A támogatás felhasználásáról az ügyvezetőnek a testület felé el kell számolnia. A kft. áfa-visszaigénylésre jogosult, így a beszerzések kapcsán az általános forgalmi adót a NAV-tól vissza fogja igényelni. Ennek ellenére a testület a teljes beszerzési bruttó összeget biztosítja, mivel a társaság nem tudja az áfa összegét megelőlegezni. A fenti konstrukció – különösen a bruttó összegű támogatás nyújtása és annak elszámolása – összhangban van-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, illetve tekinthető-e szabályos eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 102/A. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a támogatott tevékenység után áfafizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Intézményvezetői feladatok ellátása

Kérdés:

Szociális intézmény intézményvezetőjének vezetői megbízatása megszűnt. Az új intézményvezető kiválasztása érdekében a pályázatot a fenntartó kiírta. A pályáztatási eljárás befejezéséig az SzMSz az intézményvezető-helyettest ruházza fel az intézményvezetői feladatok ellátásával. Van-e lehetőség arra, hogy a képviselő-testület külön is megbízást adjon az intézményvezetői feladatok ellátására az intézményvezető-helyettesnek a pályáztatási eljárás lezárásáig? Véleményünk szerint a jogszabály pályáztatás nélkül ezt nem teszi lehetővé (az SzMSz sem). Az intézményvezető-helyettes intézményvezetői jogkörben járhat el, de intézményvezetőhelyetteseként és nem „megbízott intézményvezetőként”.

Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése kötelezővé teszi a magasabb vezetői beosztással való megbízás előtt a pályázat kiírását. Ez alól a 257/2000. Korm. rendelet sem enged kivételt. Ún. „megbízott vezető” státuszt, tehát a magasabb vezetői megbízásra pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Átruházott hatáskörű döntések

Kérdés: Önkormányzatunknál gyakorlat, hogy a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről minden egyes esetben külön határozatot hoz, legyen szó beszerzési eljárás indításáról, a beszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes pályázóval való szerződés megkötéséről, civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról, előirányzat-átcsoportosításokról stb.
Szükséges-e minden ilyen átruházott hatáskörű döntés esetében határozatot hozni? Ez sok esetben nagyon lassítja a folyamatainkat. El lehet ezt hagyni?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzat szabályozási jogköre az Alaptörvény 32. cikke, a Mötv. 1. §-a és a Jat. 23. §-a szabályaiból vezethető le.A képviselő-testület minden olyan helyi közügy intézése körében, amelyben nem alkot rendeletet, határozatot hoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Helyettes szülői megállapodás

Kérdés:

Szociális intézményünk (önkormányzati fenntartású) helyettes szülői megállapodást kötött az erre a feladatra meghatározott személlyel. Több fórumon próbáltunk tájékozódni a helyettes szülői díj kifizetésének jogcíme, illetve módja iránt, valamint a helyettes szülőt közvetve megillető nevelési ellátmány kifizetésének lehetőségeiről.

Részlet a válaszából: […] ...513/2013. Korm. rendelet szerint a helyettes szülői megállapodás egy írásbeli megállapodás a kiskorú törvényes képviselője és a helyettes szülő között, amely rögzíti a gondozás legfontosabb szabályait, körülményeit és a fizetendő díjat.A Gyvt. 66/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?
Részlet a válaszából: […] ...kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A (2) bekezdés szerinti kivétel alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő áthelyezése közalkalmazotti jogviszonyba

Kérdés: Polgármesteri hivatal által foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselő jogviszonya megszűnhet-e áthelyezéssel az önkormányzat által fenntartott intézményhez közalkalmazotti jogviszonyba? Ha igen, határozott időre vagy végleges áthelyezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...történhet; államigazgatási szervnek pedig a Kttv. 1–2. §-aiban felsorolt szerveket kell tekinteni, tehát a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét, a közös önkormányzati hivatalt, az Országgyűlés Hivatalát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Főállású polgármesteri jogviszony betöltése

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
Részlet a válaszából: […] ...alapján van arra lehetőség, hogy a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester e tisztségének betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Importáfa visszaigénylése

Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Közvetett vámjogi képviselet esetén a felmerülő áfát a képviselő fizeti meg, és az ehhez kapcsolódó adólevonási jog átengedményezhető rá.Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
52