468 cikk rendezése:
1. cikk / 468 Nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. A képviselőink tiszteletdíjat kapnak, mely nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A KIRA-ban erre van lehetőség. A költségvetés tervezése során felmerült, hogy ők miért nem kaphatják úgy a tiszteletdíjukat, mint a helyi önkormányzati képviselők, önálló tevékenységből származó jövedelemként. Tudnának nekünk ebben a kérdésben segíteni?
2. cikk / 468 Polgármester összeférhetetlensége
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester főállású jogviszonyban áll. Az önkormányzat működtet saját konyhát. A konyha üzemeléséhez szükség van élelmezésvezetőre. Az önkormányzatnál főállású jogviszonyban álló polgármester ugyanazon önkormányzatnál állhat-e megbízási jogviszonyban élelmezésvezetői feladatok ellátására? Az érintett személy rendelkezik a szakmai végzettséggel.
3. cikk / 468 Önkormányzat illetékességi területén meghatározott behajtási hozzájárulási díj áfája
Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?
4. cikk / 468 Polgármester ki nem vett szabadságának megváltása
Kérdés: Települési önkormányzat polgármestere a 2024. évi októberi választáson ismételten polgármester lett. Technikailag a polgármesternek a munkaviszonya megszüntetésre került 2024. szeptember 30. nappal, és új kinevezése készült 2024. október 01. napjával. A korábbi ciklust (2019–2024) érintően a polgármesternek 177 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melynek kifizetése a munkaviszony megszűnésével egy-idejűleg lett volna aktuális. Sajnos a település anyagi helyzete nem tette lehetővé a munkaviszony megszüntetésekor a szabadság pénzbeli megváltását, ezért annak sem számfejtése, sem kifizetése nem történt meg. A képviselő-testület tárgyalta a polgármester szabadságmegváltását, és azt a döntést hozta, hogy amennyiben a település pénzügyi helyzete lehetővé teszi, de legkésőbb 2027. 09. 30-ig ki-fizeti a szabadságát. Helyes volt ez az eljárásrend? Mivel a szabadság pénzbeli megváltását a jogszabály alapján csak a munkaviszony megszűnésekor lehet eszközölni. Polgármester úr a napokban jelezte, hogy szeretné, ha végre kifizetésre kerülne a szabadság megváltása. Jogszerűen járunk el, ha azt most számfejtjük és kifizetjük részére?
5. cikk / 468 Nyugdíjas polgármester
Kérdés: Községünk polgármestere (férfi) főállású polgármester, 2025 februárjában betöltötte a 65. életévét, kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Választott tisztviselőként jogosult-e a nyugdíjösszeg igénybevételére úgy, hogy kapja a főállású polgármesteri illetményét? Vonatkozik-e rá a Tny. 83/C. §-ának (1) és (2) bekezdése? Nem szeretnénk, ha a polgármester jogalap nélkül venné fel az öregségi nyugdíjat, és a későbbiekben vissza kellene fizetnie.
6. cikk / 468 Elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének költsége
Kérdés: Településünk néhai lakója egy másik településen hunyt el. A település jegyzője határozatban értesített bennünket, hogy köztemetéssel került eltemetésre az úr (az ottani önkormányzat nevére szól a temetés számlája). Kérik, hogy térítsük meg a másik önkormányzatnak a temetés költségeit. Valamint a mi településünk felszólítja a hozzátartozókat a kiadások megtérítésére. Milyen rovatra, milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni a kiadásunkat, amit a másik önkormányzat részére utalunk át, valamint az örökösök által számunkra megtérített összeget/bevételt mely rovatra és kormányzati funkcióra kell könyvelnünk?
7. cikk / 468 Köztisztviselői illetményalap
Kérdés: Településünkön a köztisztviselői illetményalap 2025. évi mértéke az önkormányzati rendelet szerint 70.000 Ft/hónap. A cafeteriajuttatás mértéke Kttv. 151. § (1) bekezdése szerint: „A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél.” Melyik illetményalap a mérvadó a cafeteria mértékének megállapításakor? A törvény szerinti vagy az önkormányzati rendelet szerinti? És ezt mivel tudjuk alátámasztani?
8. cikk / 468 Behajthatatlan követelés könyvekből való kivezetése
Kérdés: Az önkormányzat a könyveiben olyan követelést tart nyilván, mely követelés kötelezettjét (kft.) a cégbíróság már 2007. 06. hónapban, a felszámolási eljárás befejezése után törölte a cégjegyzékből. A követelés teljes összege meghaladja az 5 millió forintot, és arra 100%-os értékvesztés került elszámolásra a korábbi években. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az szerepel, hogy a behajthatatlan fizetési követelések elengedésére, leírásának engedélyezésére 5.000.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladó ügyekben a képviselő-testület jogosult. Abban az esetben szükséges a képviselő-testület döntése, ha már nem létezik a vevő, már a vonatkozó jogszabályok szerint behajthatatlannak minősül a követelés, és nulla értékkel szerepel az önkormányzat könyveiben?
9. cikk / 468 Kamatmentes szociális kölcsön
Kérdés: Helyi önkormányzat a szociális ellátásokról szóló rendeletében (szociálisan rászorult személyeknek) kamatmentes szociális kölcsön intézményét vezeti be. A kölcsönt a folyósítás évének december 31. napjáig kell visszafizetni. Felmerül-e szja-, szocho-, tb-fizetési kötelezettség a kamatkedvezmény miatt? Hogyan kell könyvelni a szociális kölcsön folyósítását és a beérkező törlesztéseket? Milyen kormányzati funkciót kell alkalmazni ennél a gazdasági eseménynél?
10. cikk / 468 Kiküldetés vagy munkába járás?
Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?