Rovatrend II.

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési díj nem számolható el a beruházás bekerülési értékeként, hanem a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni.Az Áhsz. a rovatok tartalmának meghatározásáról szóló fejezete szerint ezen a rovaton kell elszámolni többek közöttd) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Óvodapedagógus korábbi várakozásiidő-csökkentésének figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus közalkalmazott nem részesült várakozásiidő-csökkentésben a kötelező 120 órás továbbképzés teljesítése után. Most szeretnénk a besorolását korrigálni, de nem tudjuk, hogy mikortól kell a kötelező csökkentést alkalmazni.
Konkrét példa: A kötelező továbbképzést a közalkalmazott 1999-ben teljesítette. Soros lépése 1999. január 1-jén volt. A csökkentést 1999-től kell számolni, és a következő lépése 2002 helyett 2001-ben lesz, vagy meg kell várni a következő kötelező lépést (2002), és onnan kell számítani a 2 évet (2004)?
Részlet a válaszából: […] 2013. szeptember 1-jével hatályba lépett a pedagógusok új előmeneteli rendszere. Akkor el kellett végezni az új jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a pedagógusok besorolását. A fizetési kategóriát a Kjt. szerinti fizetési fokozattal megegyezően kellett (és kell)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] A fennálló 102 ezer Ft-os víz- és csatornadíj-tartozást nem feltétlenül lehetett volna a halálozás okán behajthatatlan követelésnek minősíteni. Tehát nem feltétlenül alapozza meg a behajthatatlanság tényét a kötelezett halála. Halálozás esetén a hagyaték mint egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Ajánlati biztosíték elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szeretné megvásárolni egy csődeljárás alatt álló cég ingatlanát. A felszámoló cég részére ajánlati biztosítékot fizettünk. Hogyan kell lekönyvelnünk az ajánlati biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. a rovatrendben az ajánlati biztosítékot külön nem nevesíti, de a K355. Egyéb dologi kiadások f) alpontja szerint itt kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Engedmény a munkáltatói kölcsönből

Kérdés: 2009-ben olyan munkáltatóikölcsön-megállapodás került aláírásra a munkáltató és a munkavállaló között, amelyben a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a folyamatosan eltöltött jogviszonyának ideje alapján bizonyos összegű kedvezmény illeti meg, amely a kölcsön futamidejét is arányosan csökkenti, továbbá a kölcsön megállapított törlesztési idő lejárta előtti egyösszegű visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg. Hogyan kell a 2014-ben esedékes engedményeket lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói kölcsön felvételétől számított öt év eltelte után a dolgozót – a korábbi jogszabály alapján lakótelek-vásárlás, lakásfelújítás céljára nyújtott kölcsön kivételével – a kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 15. sz. mellékletében foglaltak szerint a K355. Egyéb dologi kiadásokra kell elszámolni többek között a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 97. §-ának (1) bekezdése írja elő, hogy: "Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Fizetési határidő

Kérdés: Hogyan történik a fizetési határidő szabályos meghatározása a számlán (8 banki nap, naptári nap, munkanap)?
Részlet a válaszából: […] A fizetési határidő nem kötelező eleme a számlának. A számlát kibocsátó döntése, illetve a felek megállapodásának kérdése, hogy szerepeltetik-e a számlán. A fizetési határidő meghatározása a felek megállapodásán múlik. A számlán feltüntetett fizetési határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Dolgozói lakáskölcsön

Kérdés: 2014-ben is adunk dolgozóink részére lakáscélú munkáltatói kölcsönt. Ebben az évben hogyan kell számviteli szempontból elszámolnunk a kölcsön nyújtását és annak a dolgozó részéről történő törlesztését?
Részlet a válaszából: […] A nyújtott lakáskölcsön esetén a költségvetési számvitelben a kötelezettségvállalást le kell könyvelni, és pénzügyi számvitelben a dolgozónak folyósításra kerülő összeget a költségvetési számláról a lakáskölcsönszámlára át kell vezetni. A dolgozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Étkeztetési normatíva

Kérdés: Melyek a 2010/2011. évi költségvetésből származó kedvezményes étkezési normatíva igénylésének jogosultságára, feltételeire, elszámolására és a jogtalanul igénybe vett normatíva visszafizetési feltételeire vonatkozó szabályok? Az étkeztetést kiegészítő tevékenységként végeztük, és ezért az alapító okiratban nem szerepel, 2009. szeptember 15-e előtt pedig kisegítő tevékenységet végeztük.
Részlet a válaszából: […] Az étkeztetés az általános iskolák részére kötelező feladat volt a 2010/2011. tanévben is, függetlenül attól, hogy kedvezmény nélküli vagy kedvezményes, ingyenes étkezésről van-e szó. Az általános iskolának kötelező alapfeladata az étkeztetés, és a tanulók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.