Találati lista:
231. cikk / 291 Pénztárhiány
Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?
232. cikk / 291 Devizaszámla
Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?
233. cikk / 291 Költségvetési szervek áfaarányosítása és szakképzésihozzájárulás- kötelezettsége
Kérdés: 1. Önkormányzatnál a könyveléskor a költségeket el tudjuk különíteni. A bevételek között van rendes bevétel és állami (normatíva). Áfaarányosítást kell alkalmazni? 2. Önkormányzat saját bontott anyagot értékesít. Áfásan kell értelmeznünk? 3. Önkormányzatnál kell szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A jogszabály nem mondja ki kivételként, hogy nem kell. (A kérdező általános alanyi áfakörbe van bejelentkezve, és negyedéves áfabevalló.)
234. cikk / 291 Pénztárellenőr és érvényesítő – egy személyben
Kérdés: Intézményünkben ugyanaz a személy a pénztárellenőr és az érvényesítő. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az esetben kialakulhat-e összeférhetetlenség?
235. cikk / 291 Előre megvásárolt étkezési jegyek elszámolása
Kérdés: Melegétkezési jegyeket kívánunk 10-15 millió Ft értékben előre vásárolni 2009. évre. A jegyeket leltárba vesszük év végén, és 2009-ben havonta az adójogszabály adómentes értékével azonosan átvétel igazolásával átadják munkatársainknak. Kérdésünk: a 2009. évre előre megvásárolt étkezési jegyeket melyik főkönyvi számlán számoljuk el, a mérlegben kell-e szerepeltetni, ha igen, hol? Készlet, értékpapír? El kell határolni?
236. cikk / 291 Térítés nélkül átvett forgóeszközök, működési szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Az államháztartási szervezetek 2008. évi számlatükre tartalmazza a "98532. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, illetve működési jellegű kapott szolgáltatások" főkönyvi számlát. Abban az esetben, ha a költségvetési szervnek térítésmentesen nyújtanak szolgáltatást (ez a számlán egyértelműen feltüntetésre kerül, és csak az áfát kell kifizetni), használni kell ezt a főkönyvi számlát? Ha igen, kérem, mutassák be a könyvelés tételeit!
237. cikk / 291 Intézmény által értékesítésre előállított magisztrális gyógyszerek önköltség-számítási kötelezettsége
Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)
238. cikk / 291 Meghibásodott eszköz cseréjének elszámolása
Kérdés: Intézményünknél a lézertávmérő elromlott. Garancia keretében nem javítják, hanem újat vásárolhatunk kedvezményes áron. A számlán szerepel: – lézertávmérő: 83 700 Ft – jóváírás: -31 100 Ft Fizetendő: 52 600 Ft A jóváírás tételről külön számlát kellett volna kapnunk? Felesleges készletértékesítés címen van-e intézményünknek számlakiállítási kötelezettsége? A régi eszközt milyen címen kell selejtezni? Mivel beszámították, szükséges-e selejtezési szakvélemény?
239. cikk / 291 0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika
Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
240. cikk / 291 Ajándékba kapott készletek elszámolási szabályai
Kérdés: Kiemelt költségvetési szerv vagyunk. Térítésmentesen kapunk-kaptunk készletet. A készletek között ezt piaci értéken kell kimutatnunk, gondolom, a könyvelése a tőkenövekedéssel szemben történik. Mi a helyes eljárás a készlet felhasználásánál? Milyen könyvelési tételek merülnek fel, illetve milyen értéken? (Szakfeladatra – gondolom – nem kerülhet piaci értéken könyvelt tétel?)
